2026. május 28., 11:52

A gazdagok szórakozása

Valóban helytálló az a kijelentés, miszerint a sport mindenkié? Személy szerint nem ezt tapasztalom. A mérkőzésekre való bejutás az átlagemberek számára egyre nehezebb, és a labdarúgást már teljes egészében a pénz irányítja.

Stadion
Illusztrációs felvétel
Fotó: Pexels

A téma épp a közelgő BL-döntő kapcsán vált ismét aktuálissá, sokan ugyanis elborzadva szemlélték a mérkőzésre szóló jegyárakat. Korábbi lapszámunkban már jelent meg anyag ezzel kapcsolatban, az indulatok azonban azóta sem csillapodnak. Az ilyen mérkőzéseket nem az átlagemberek számára találták ki, egyértelműen a tehetősebbeket célozzák meg.

Az utazási irodáknál 4000 eurónál kezdődtek a jegyek, a határ azonban itt is a csillagos ég, a játékoskijáró mellé szoló belépőkért akár 19 ezer eurót is elkérhetnek. Az olyan országokban, mint Szlovákia vagy Magyarország, ahol nagyjából 1200 euró körül mozog a nettó átlagbér, egy átlagos munkavállalónak három hónapon keresztül a teljes fizetését félre kellene tennie, hogy a stadion legfelső sarkába belépőt válthasson a fináléra.

A mérkőzésre érkező francia és angol szurkolók többségének valószínűleg nem jelentett gondot kifizetni ezt az összeget, azonban például egy átlagkeresetű angolt vagy franciát is érzékenyen érinthet ez a kiadás. Nincs ez így rendben. A labdarúgás a gazdagok szórakozásává válik, az átlagos embereknek pedig marad a televízió. Múlt hét vasárnap, miközben az Arsenal utolsó bajnoki mérkőzését néztem, a felvezető műsorban egy olyan mondat ütötte meg a fülemet, melyet először el sem akartam hinni.

Tudniillik, az Ágyúsok e mérkőzést követően emelhették magasba a bajnoki trófeát, melyen rengeteg Arsenal-szurkoló szeretett volna részt venni. A Canal+ Sport tudósítója arról számolt be, hogy a találkozó előtt pár nappal egyesek 40 ezer euróért árusítottak jegyeket a vendégszektorba. Ez már egy teljesen más szint, itt már arról sem beszélhetünk, hogy kizárólag a gazdagok számára szeretnék biztosítani az élményt. Egyszerű kizsákmányolás, az érzelmekkel való visszaélés.

A szurkoló ugyanis rendkívül egyszerűen működik. Mikor sikeres a csapata és elárasztják az érzelmek, hajlamos mélyebben a zsebébe nyúlni. Az érzelmek mellett sokan az álmokat is kergetik, és azért is képesek elképesztő összegeket kifizetni. Rengeteg szurkoló álma, hogy egyszer eljusson egy labdarúgó-világbajnokságra, kerül, amibe kerül.

Több száz, vagy akár több ezer eurót is hajlamosak kifizetni egy jegyért, 57 ezer euró azonban már túl megy egy határon. Ennyibe kerül ugyanis a legdrágább jegy a vb-döntőre, ami megfelel egy felsőbb kategóriás autó, vagy egy egyszobás lakás árának. Persze, aki megengedheti magának, hogy kifizessen ennyit egy jegyért, az valószínűleg több felső kategóriás autóval is rendelkezik, és nem egy egyszobás lakásban tengeti a mindennapjait.

Azonban nem csupán a legmagasabb szintet hálózzák be az anyagiak, már az utánpótlás szintjén is elkezdődik a folyamat. Egy akadémiának elméletileg a legtehetségesebb fiatalok felkutatásra és felépítésére kellene törekedniük, sokszor azonban mégsem ezek a játékosok kapják meg a lehetőséget. Ez elsősorban a közép-európai régióban megfigyelhető probléma, ahol sokszor a tehetősebb szülők gyerekeit részesítik előnyben, míg a tehetségesebb, de kevésbé tehetős fiatalokat eltanácsolják. Ennek fényében már nem is lehet azon csodálkozni, miért nem kerülnek ki fiatal tehetségek az akadémiákról.

A közhiedelemben továbbra is például a golfot, a teniszt vagy a lovaspólót sorolják a gazdagok sportjai közé, szép lassan azonban a labdarúgás is feliratkozik ezen listára. Ez a tendencia azonban nem jó. A foci elveszti egy meghatározó alkotóelemét, a szurkolókat. Míg korábban a mérkőzésre való járás közös családi programnak számított, addig mostanra egy rendkívül drága attrakcióvá nőtte ki magát. Persze a legfelsőbb szinteken aligha kezdeményeznek változásokat, ahogyan azt mondani szokás, “ez számukra is jó biznisz”.

Megosztás
Címkék