A Facebook-felhasználók irányította káosz
A közösségi oldalak olyan fontos szerepet játszanak életünkben, hogy a koronavírus okozta járvány idején azt tapasztaljuk, Szlovákia működésének irányítását is átvették a kommentelők, mert a kormányfő döntéseit és újabb kiszámíthatatlan ötleteit éppen a Facebookon teszteli.
Tegyük hozzá, a választásokig működött ez a módszer. Átlátható, egyszerű grafikai ábrázolás a sajtókon és a parlamentben, ígéretes üzenetek a világhálón, valamint a szebb jövő reménye, természetesen korrupció nélkül. Aztán jött a győzelem, s egy hét se telt el, mikor Szlovákiában is megjelent a koronavírus, ami mindent átírt.
A világjárvány elleni szlovákiai harc kezdeti sikerei pedig elkényelmesítették a kormánytagokat, miközben sorra derült ki, hogy Danko után a következő garnitúra is inkább agyafúrt mint egyetemi géniusz. Szóval, ha Zuckerberggel nem is szállhatnak versenyben a főiskolai éveiket összehasonlítva, azért arckönyvét előszeretettel használják. Főleg mindenki Igorja, aki nem átalkodik partnereit azzal gyanúsítani, amit vélhetően éppen ő csinál a leggyakrabban. Megnézi bejegyzései hozzászólásait és ezek alapján hoz döntéseket. Meggondolatlanul és teljesen leépítve bármilyen szakmaiságot munkája viszonylatában.
Mára elérkeztünk oda, hogy a legtöbbünk számára teljesen kiszámíthatatlan a kormány politikája, a járvány elleni harca és a gazdasági kilábalás terve. Az még ennél is elkeserítőbb, hogy közben mindennemű biztonságérzetünket igyekeznek leépíteni, pedig arra mindenkinek szüksége van.
A miniszterelnök franciaországi látogatása is leginkább Jacques Clouseau Steve Martin által megformált változatára hasonlított, amely nem feltétlen jó reklám Szlovákiának. Az igazi eredmények elmaradtak, de már a francia sajtó is tudja, ki vágta le a szlovák kormányfő haját és milyen remek „figura” vezeti ezt a kis országot. Más kérdés, ha összehasonlítjuk a magyar külügyminiszter franciaországi útjának eredményeit a szlovák delegációval, akkor látni fogjuk, hogy mi is az igazi probléma. Az ország jelentős gazdasági partnerével a válságos időkben nem tud a szlovák vezetés semmi eredményt hozni, akkor mire számíthatunk a jövőben.
A lényeg, hogy hétfőn megtudtuk, a gazdasági segítőcsomag tovább bővül, de ennek számláját majd ki kell fizetnünk, hiszen az EU-s források sem jönnek ingyen. A krízis utáni időszak pedig sokaknak a támogatások nélkül valódi kirészegedéssel teli pillanatokat hozhat, mert szembe kell majd néznünk a valósággal.
Ennél viszont napjainkban sokkal aggasztóbb, hogy a lakosok nagy része ezen a héten csütörtökön sem tudta mi vár rá pontosan hétfőn, hol is tud majd tesztelni és miért lesz szüksége még egy erdei sétához is tesztre, miközben mindenkit szeretnének inkább otthonról dolgoztatni. Az ország vezetője viszont közösségi oldalán a párizsi vidám kirándulása után kevésbé volt aktív, pedig válaszokat adhatott volna sok kérdésre. Vélhetően most a kormánytagok oldalán olvasta a hozzászólásokat és abból próbálta kitalálni, mit is gondol a polgár, aki az ő szavazója is lehetne.
Az a kérdés, hogy vajon a kommentelőkön túl hallgat-e még valamilyen mindennapi tanácsra a miniszterelnök, vagy ő is fürdik a sikerben, mint az a tinédzser, aki a bikinis képére érkező 300 kedvelés után azt hiszi, valóban mindenki szereti.
A koronavírus brit mutációja itt van az országban, éppen azért ennyire jelentősen, mert a jelenlegi kormány elaludt az ünnepek előtt és akkor is az volt a lényeg, ki és mit nem tudott elintézni a tesztelés kapcsán. Attól tartok, hogy most is az egymásra mutogatás fogja uralni a hétköznapokat, miközben ésszerű magyarázat az iskolanyitásra nincs. Várnunk kellene, türelmesnek lenni, reményt adni egymásnak, hogy jobb hetek várnak ránk és közben amennyire csak lehet lezárni az országot, mert az már egyszer segített. Ha elhisszük, hogy nem a politikusokon múlik, akkor nekünk sikerülhet, de csak óvatosan és távolsággal!
