A békepártiak bűne
Váratlanul érkezett a hír, húsvét után Magyarországra látogat Ferenc pápa. Csak az első pár perc a meglepetésé, aztán felrémlik, 2021-ben, miután részt vett Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszuson, azt mondta, hamarosan újra ellátogat Magyarországra, mert – ahogy fogalmazott – nagyon sok értékük van a magyaroknak.
A megindító mondat tehát nem csupán egy újságírói kérdésre adott udvariassági formula volt, Ferenc pápa irántunk való őszinte, nyílt érdeklődését mutatja.
Már a világtalálkozón való részvétele is egyedülálló volt, hiszen azokat legtöbbször pápai jelenlét nélkül tartják. Ő mégis fontosnak érezte, hogy itt legyen. Mint ahogy 2019-ben romániai országlátogatása során is elzarándokolt Csíksomlyóra, a románok ellenérzését figyelmen kívül hagyva, hogy több mint százezer magyarral együtt imádkozzon, mondhatni történelmi elégtételt is szolgáltatva ezáltal, hiszen korábban pápa nem járt Erdélyben, a Székelyföldön – a Kárpát-medence legfontosabb zarándokhelyén.
És most, másfél év után ismét a Szentatya fogadására készülhet Magyarország. Több ez, mint gesztus, szimbolikus jelentősége is van akkor, amikor a Nyugat összezár Magyarország ellen, és mindent megtesz, hogy az országot ellehetetlenítse, perifériára szorítsa, csupán azért, mert védi konzervatív meggyőződését, és nem akar behódolni a globalista hatalomnak, amely a haza, a nemzet, a kereszténység, a hagyomány és a család értékét valamiféle csökönyös avíttságnak, avagy ami még rosszabb, szinte már pejoratív ragaszkodásnak tartja. Ami pár éve még csak globalista-patrióta szembenállás volt, mára többfrontos ideológiai harccá fajult, és a globalisták nem válogatnak az eszközökben, mindent megtesznek, hogy nemzetközileg elszigeteljék, gazdaságilag megfullasszák Magyarországot.
Az orosz–ukrán háború csak tovább mélyítette a harcállásokat, Washington és Brüsszel nem viseli, hogy az Orbán-kormány nem fegyverekkel oldaná a véres konfliktust, és bírálni meri a beláthatatlan végű gazdasági válságot okozó szankciós politikát.
Most kapott új értelmet Orbán Viktor évértékelő beszédének a mondata, hogy már csak a Vatikán és Magyarország áll a béke pártján. A pápa látogatása ezért is lesz erős üzenet a háborúban érdekelt nyugati világnak, amely még csak esélyt sem ad a tűzszünetnek, a béketárgyalásoknak, a békének.
Az egy éve kirobbant háború kapcsán a napokban számtalan értékelés született, mindenki elhúzódó, végkimerülésig tartó harcokra számít, ám egyetlen elemző, még a legnyugatbarátabbak sem mondták azt, hogy Ukrajnának esélye van megnyerni ezt a háborút. De akkor mi végre a rengeteg áldozat? Mi ez, ha nem végtelen cinizmus – az ukrán katonák véráldozatával akarja a Nyugat legyőzni Oroszországot.
Akinek saját elmondása szerint a napokban az volt a legnagyobb öröme, hogy hosszú idő után volt olyan hétvégéjük, amikor megszakítás nélkül volt áram. Akinek azt is végig kell néznie, hogy a munkácsi várban ledöntik a Turul-szobrot, mert az ukrán nacionalistáknak a háború árnyékában még erre is jut idejük. Meg arra is, hogy módosítsák a kisebbségekről szóló törvényt, a jogszűkítő passzusokat azonban gondosan benne hagyva. Elemzés helyett írta tehát az évfordulóra rövid posztját: A háborúban a politikusok fegyvert adnak a katonák kezébe, a gazdagok kenyeret adnak a nélkülözőknek, a szegények pedig gyermekeiket adják a háborúba… Amikor pedig véget ér a háború, a politikusok kezet fognak egymással, a gazdagok megemelik az árakat, hogy a pénzüknél maradjanak, a szegények pedig gyermekeiket látogatják a sírkertben. Legyen béke! – zárja sorait ungvári kollégám, ezúttal is szívós bizakodással, ahogy egy éve teszi szinte minden nap, remélve, a fohász egyszer csak meghallgattatik.
Rájuk is gondolt Rastislav Káčer, amikor a slotai primitivizmust is megszégyenítően azt üzente „Putyin kollaboránsainak, különösen a mieinknek a Kárpát-medencében és a Felvidéken, akik Ukrajna elpusztítása árán képzelik el a békét, csak azt tudom mondani, hogy húzzanak a f…ba”. Mindezt azért, mert Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország másképp képzeli a békéhez vezető utat, mint az EU és a NATO.
És a „szlovák demokrácia“ nagy bajnokai sunyin hallgatnak, Zuzana Čaputovával az élen. Tehetik, ha engedjük!
Megjelent a MAGYAR7 kilencedik számában.
