2024. szeptember 21., 10:05

439 milliárd euró

Ennyit veszített az Európai Unió azáltal, hogy a legígéretesebb techcégei az amerikai és ázsiai tőzsdékre mentek. Hiába van például Frankfurtban, Párizsban is tőzsde (hogy csak a legnagyobb nyugatiakat említsem), valamiért a tengerentúliakat és az ázsiaiakat választották. Hogy pontos legyek, nem valamiért, hanem pénzért. Még pontosabban azért, mert Amerikában és Ázsiában van pénz, Európában meg kevés van. Márpedig aki a tőzsdére megy, tőkét von be a vállalkozásába, nyilvánvaló, hogy ott bocsájtja ki a részvényeit, ahol a legjobb áron tudja realizálni az üzletet.

 

Sam bácsi dollárral csalogatja az EU-t - grafika

De miért ilyen „hálátlanok” ezek a remek, ma még nemzetközi szinten kevésbé ismert, ám ígéretes techcégek? Nem hálátlanság ez. Az üzleti világban, akárcsak a politikában, ismeretlen fogalom a hála. Európai gigászok pénzelték ezeket a techcégeket, hogy az ötletüket meg tudják valósítani, hogy a semmiből fel tudják építeni magukat. A Volkswagen, a BASF, a Thyssen-Krupp például rengeteg pénzt ölt beléjük, de már nem bírják. Maguk is bajban vannak, s várhatóan a felemelkedő támogatottak után elmennek ők is. Csomagol a BASF, leépít a Volkswagen és a Thyssen-Krupp is bajban van. Miért is? 

Sok oka van, de talán a legfontosabb az energiaköltségek drasztikus emelkedése. Amerikában például háromszor olcsóbb az elektromos áram, mint Európában és több mint négyszer olcsóbb a földgáz. Ázsiában meg még a munkaerő is olcsóbb. Kell ennél több érv? Erre mondják azt, hogy romlik Európa versenyképessége, erre mondja egyfolytában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy javítani kell Európa versenyképességét, különben mindenki elhúz mellettünk…

Vagyis, emberek, nem kell Amerikát temetni, nincs akkora bajban, mint azt egyes elemzők megpróbálják beállítani. Európa van bajban, s lesz hamarosan még nagyobb slamasztikában, ha sikerül térdre kényszeríteni Németországot. Mert Európa Németország, a többi ország gazdasági teljesítménye kis túlzással csak karácsonyfadísz.

A soros uniós elnök, Magyarország csak októberben jön elő az európai versenyképesség javítását célzó tervezettel, de szerintem benne lesz a nagy európai zöldítési program feláldozása és valamilyen formában az is, hogy az EU ismét a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági társulás legyen és ne valamilyen ideológia mentén egyesülő politikai szervezet. Majd meglátjuk, végül is mi kerül bele, de azt már tudjuk, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke milyen tervet dolgozott ki az EB elnökének megbízásából, hogy megállítsák az EU teljes eljelentéktelenedését. Draghit egyébként az euró megmentőjének is nevezik, de tulajdonképpen csak annyit csinált a pénzügyi válság után (amit szintén az USA-nak „köszönhetünk”), hogy beindította a bankóprést, és számolatlanul nyomtatta az eurót.

Nos, Draghi szerint nem a zöldítést kell leállítani, hanem gigahitelekkel kell növekedési pályára állítani az Uniót. Évi 800 milliárd eurót kellene fejlesztésre fordítani, mondja Draghi, s mivel az USA csak drágán adna pénzt, saját európai állampolgárainktól kell kölcsön venni. Vagyis közös adósságba verni magunkat úgy, mint a Covid után, amikor a helyreállítási alapot összerakták.

Eszembe jut az a 439 milliárd euró, amit az EU csak úgy kidobott az ablakon, pontosabban az amerikaiaknak ajándékozott. Több mint a fele annak az összegnek, amit Draghi javasol éves szinten a fejlesztésekre.

Drága lenne ez a Draghi javaslat, és Németország (pontosabban a CDU) már jelezte, ezt a játékot még egyszer nem játsszák el vele. Tartok tőle, hogy Magyarország sem szavazza meg. Újabb adósságot vegyen a nyakába, miközben a korábbi hitelből még egy fillért sem kapott?

 

Az írás megjelent a Magyar7 2024/38. számában.

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.