Kenyhec

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Konkoly Tomáš
ŠANCA
445
(75,81%)
Kaško Tibor
független
100
(17,04%)
Kababik Jozef
SMER - SD
35
(5,96%)
Danko Ladislav
Magyar Fórum
7
(1,19%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Konkoly Jozef
    ŠANCA
    386
    (11,44%)
    1. körzet
    Danko Ladislav
    Magyar Fórum
    266
    (7,89%)
    1. körzet
    Dudášová Alena
    ŠANCA
    255
    (7,56%)
    1. körzet
    Škovranová Miriam
    SME RODINA
    182
    (5,4%)
    1. körzet
    Časár Zsolt
    ZA ĽUDÍ
    169
    (5,01%)
    1. körzet
    Koncsol Tibor
    Magyar Fórum
    166
    (4,92%)
    1. körzet
    Kaško Tibor
    független
    159
    (4,71%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Mitrová Miroslava
    SME RODINA
    156
    (4,62%)
    1. körzet
    Vargová Mária
    független
    154
    (4,57%)
    1. körzet
    Kababiková Mária
    Hlas-SD
    154
    (4,57%)
    1. körzet
    Špilka Gabriel
    Hlas-SD
    145
    (4,3%)
    1. körzet
    Konkoly Tomáš
    független
    144
    (4,27%)
    1. körzet
    Korán Ladislav
    Magyar Fórum
    115
    (3,41%)
    1. körzet
    Adamová Renáta
    SME RODINA
    108
    (3,2%)
    1. körzet
    Lučkai Róbert
    OĽANO
    102
    (3,02%)
    1. körzet
    Póloš Dávid
    ODS
    101
    (2,99%)
    1. körzet
    Hužvej Ľuboš
    független
    86
    (2,55%)
    1. körzet
    Vargová Erika
    SME RODINA
    85
    (2,52%)
    1. körzet
    Horváth Marián
    SME RODINA
    77
    (2,28%)
    1. körzet
    Chovanová Michaela Emília
    független
    68
    (2,02%)
    1. körzet
    Bito Martin
    ŠANCA
    67
    (1,99%)
    1. körzet
    Sinovický Lukáš
    SMER - SD
    66
    (1,96%)
    1. körzet
    Fuksz Peter
    SMER - SD
    61
    (1,81%)
    1. körzet
    Kišš Ladislav
    Magyar Fórum
    53
    (1,57%)
    1. körzet
    Lach Matúš
    KDH
    48
    (1,42%)
Kechnec
község
magyar lakosság 1910
90%
425
magyar lakosság 2021
10%
117
Népesség: 1 173
Terület: 10,21 km²
Tszf. magasság: 171 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04458
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

A község az Alsó Hernád-völgy déli részén, a Migléci-patak partján, a 17-es (Kassa-Miglécnémeti) országút és a Kassa-Miskolc vasútvonal mentén (megállóhely) fekszik. Mellékút köti össze Perényen (7 km) keresztül Buzitával (15 km). 2015 decemberére épült meg az Abaújvár felé összeköttetést biztosító új Hernád-híd és a hozzá vezető új út. Kenyhec teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Abaújszinával. Határa, melynek nagy része mezőgazdaságilag művelt terület (erdeje nincs), hosszan nyúlik el nyugat-keleti irányban, keleti határát (mely egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között) a Hernád-folyó alkotja. A falutól nyugatra halad az R4-es gyorsforgalmi út, melynek két oldalán a kenyheci ipari park (332 hektáron elterülő) ipartelepei sorakoznak. Nyugatról Perény-Hím, északról Abaújszina, keletről Abaújvár és Kéked, délről pedig Miglécnémeti községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával Abaújvár Hernádon túlra eső határrészeit és Tornyosnémeti határának egy kis részét Kenyhechez csatolták, területe ezzel több mint egynegyedével nőtt (8,00 km²-ről 10,21 km²-re). 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették „Hraničná pri Hornáde“ néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták. 1990. december 1-jén alakult újra önálló községgé.

Népesség

1910-ben 473, 1921-ben 469, 1938-ban pedig 441, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben alig 7,9 % volt, 1930-ra már csaknem a lakosság felére emelkedett. A 20. század második felében kétharmadával nőtt népessége, 1991-2011 között további 53,3 %-os népességnövekedés figyelhető meg (734 főről 1125-re). 1961-re a község szlovák többségűvé vált, a magyar nemzetiségűek aránya 36,5 %-ra csökkent, 1991-2011 között pedig megfeleződött (25,5 %-ról 13 %-ra csökkent). 2011-ben a lakosság háromnegyede (74,7 %) volt szlovák nemzetiségű, de kiemelkedően magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (10,1 %) is. A magyar anyanyelvűek aránya csaknem kétszerese a magyar nemzetiségűekének (23,1 %). A lakosság többsége (65,7 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 9,9 %, a görög katolikusoké pedig 7,3 %. 2011-ben a lakosság 93,2 %-a élt Kenyhecen (1048 fő), 6,8 %-a pedig Migléc-észak településrészen (77 fő).

Történelem

A falut 1220-ban "Felnémet" néven említik először. Első lakói az itteni királynői birtokon letelepedett németek voltak. 1338-tól a király birtoka, de Zsigmond király hívének Perényi Péternek adományozta. Mai szláv eredetű nevén csak 1605-ben szerepel először. Birtokosai a Kenyheczi és Csikovics családok voltak. A 17. században a falu lakossága áttért a református hitre. A régi katolikus templomot is ekkor rombolták le, és csak 1749-ben építették fel újra. A 18. században vegyes magyar-szlovák lakosságú község volt. 1849-ben határában súlyos harcok folytak a magyar és császári csapatok között a közeli hidasnémeti híd birtoklásáért. 1860-ban elérte a vasút, itt épült meg a Miskolc – Kassa vasútvonal egyik állomása. A vasút építésekor keletkezett kavicsbányatava. 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944. december 17-én robbantották fel a Hernád-hidat, melyet 2015-ben építettek újjá. 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették Družstevná pri Hornáde néven, majd 1986-1990 között Abaújszinához tartozott. 1990-ben vált újra önálló községgé. Az 1990-es években Kelet-Szlovákia legjelentősebb ipari parkja létesült a község határában. Ezzel összefüggésben a község népessége dinamikus növekedésnek indult, elsősorban az ezredforduló után. Ma egyike Kelet-Szlovákia leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő településeinek. A magas adóbevételekből sport- és egészségügyi központot létesítettek, előkészületben van az Európai Integrált Iskola és egy termálfürdő megépítése. 2015-ben magán alapiskola létesült a községben.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda és magániskola, valamint egészségügyi központ található. A határában elterülő ipari parkban számos multinacionális cég folytat termelést, legjelentősebb közülük az autók sebességváltóit előállító Ford Getrag. Ugyanitt napkollektoros erőmű is üzemel. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1740-ben épült barokk stílusban. A községben három régi nemesi kúria is fennmaradt a 18-19. század fordulójáról.