Felsőmislye

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Habina Marek
Hlas-SD/KDH
324
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Oberle Vladimír
    KDH
    280
    (14,74%)
    1. körzet
    Petrášová Zuzana
    Hlas-SD
    233
    (12,26%)
    1. körzet
    Juhás Miroslav
    KDH
    228
    (12%)
    1. körzet
    Jámbor Erik
    Hlas-SD
    202
    (10,63%)
    1. körzet
    Leščinský Peter
    KDH
    196
    (10,32%)
    1. körzet
    Majcherová Mária
    KDH
    195
    (10,26%)
    1. körzet
    Čontoš Ladislav
    Hlas-SD
    169
    (8,89%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Gašparová Zuzana
    KDH
    167
    (8,79%)
    1. körzet
    Majcher Marko
    Hlas-SD
    139
    (7,32%)
    1. körzet
    Janočko Pavol
    SME RODINA
    91
    (4,79%)
Vyšná Myšľa
község
magyar lakosság 1910
6%
43
magyar lakosság 2021
0%
4
Népesség: 969
Terület: 8,87 km²
Tszf. magasság: 233 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04415
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Abaúji-hegyalja - Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Milic 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Füzéri járás kisközség

Felsőmislye a Kassai-medence keleti peremén, 238 méteres (határa 179-386 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re délkeletre, a Kassa-Tiszacsernyő vasútvonal mentén, a Kőszál-hegy (Brádlo, 840 m) északnyugati lábánál. Határának nagy része az Abaúji-hegyalja kistáj északi részéhez tartozik, délkeletről a Zempléni-hegységhez tartozó Milic lomboserdőkkel borított hegyei szegélyezik. 2010-ben területének 41,0 %-át (364 ha) szántóföld, 26,5 %-át (235 ha) erdő, 22,0 %-át (195 ha) rét és legelő, 5,9 %-át (52 ha) pedig beépített terület foglalta el. Belterülete mintegy 60 hektárra (a községterület 6,8 százaléka) terjed ki. Észak-déli irányban elnyúló határának legdélebbi részét (a Börzsönyi-patakon túl) összefüggő erdőterület (főként bükkös) foglalja el. A Zempléni-hegységből érkező, az Ósvába ömlő három patak (Börzsönyi-patak v. Bystrý potok, Suchý potok, Zimný potok) szeli át ezt a területet, melyen (az Alsómislyéhez tartozó egykori Dringács-erdészház közelében) egy Árpád-kori, később elpusztult település templomromjait tárták fel (Koscelek). A Börzsönyi-pataktól északra fekvő határrész túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék, mely északon a község határát alkotó Garbóci-patakig (Garbocký potok), nyugaton pedig az Ósváig (Olšava) húzódik. A közúti forgalom szempontjából Felsőmislye zsákfalunak számít, csak az 552-es (Kassát Nagykapossal összekötő) útról leágazó, 1,5 km hosszú bekötőúton (3370-es út) közelíthető meg. Vasútállomás a Kassa-Tiszacsernyő vonalon. Délnyugatról Hernádzsadány, nyugatról Alsómislye, északról Garbócbogdány, északkeletről Abaújrákos, keletről pedig Eszkáros községekkel határos. Katasztere északnyugaton egy ponton érintkezik Alsóhutkáéval. Északi határát a Garbóci-patak, nyugati határát pedig az Ósva alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe a 20. század során csak kis mértékben változott: 1910-ben 8,94 km², 1921-ben és 1938-ban 8,79 km², 2011-ben 8,87 km² volt.

Népesség

Felsőmislyének 2011-ben 951 lakosa volt, melynek 93,9 %-a szlovák nemzetiségű volt, 5,4 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a lakosság 5,1 %-a tartozott a roma etnikumhoz, 1991-ben a lakosság 3,0 %-a (25 fő) vallotta magát roma nemzetiségűnek. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekvő községben a 20. század első feléig magyar kisebbség is élt, 1890-ben a lakosság 11,9 %-át, 1900-ban 31,5 %-át, 1910-ben 5,7 %-át írták össze magyar anyanyelvűként, 1921-ben már csak 6 személy (0,8 %), 1930-ban pedig senki sem vallotta magát magyarnak a községben. 1941-ben a magyar népszámlálás során a lakosság 41,1 %-át írták össze magyar anyanyelvűként, de ez az adat nem tükrözi a tényleges nemzetiségi megoszlást (vélhetően inkább a magyarul beszélők arányára utal). 1945 után a község egynemzetiségűvé vált, 2011-ben egyetlen személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek Felsőmislyén. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 89,2 %, 2011-ben 87,2 %) római katolikus vallású, a görög katolikusok aránya 1921-2011 között 6 százalékról 2-re csökkent. 1890-ben még 50 (6,5 %), 1921-ben 18 (2,5 %), 2011-ben már csak 9 (0,9 %) református vallású lakosa volt a községnek. Az 1900-1921 között még csökkenő népességű község 1920-1941 között 23,3 százalékkal növelte lakosságszámát (722 főről 820 főre). Az 1970-1991 között 14,2 százalékos fogyást (962 főről 826-ra) a rendszerváltás után ismét növekedés váltotta fel; 2001-re 852-re, majd 2011-re 951 főre, 2017-re pedig 978 főre nőtt Felsőmislye népessége. A község népsűrűsége (2011-ben 107 fő/km²) 40 százalékkal meghaladja a járási átlagot.

Történelem

Első írásos említését különálló faluként 1325-ben „Fel Misle” néven találjuk Péter mislyei prépost adománylevelében. Neve szláv eredetű személynévből (Miszla) magyar névadással keletkezett. 1427-ben „Myssle”, 1435-ben Kismisle („Kis Misle”) néven szerepelt, 1456-ban fordul elő először a Felsőmisle („Felsew Mysle”) névválozat. 1427-ben 25 portája adózott. A község déli részén egy később elpusztult, ismeretlen nevű falu is létezett az Árpád-korban, Mária Magdolnának szentelt gótikus templommal (kápolnaként még a 18. században is létezett, illetve ekkor még használták a mellette lévő temetőt). A középkorban az alsómislyei prépostság birtoka volt. 1527-ben Alsómislye lakóinak egy része Felsőmislyére menekült a törökök elől. A 17. században csaknem elnéptelenedett, 1630-ban egy jobbágy és ¼ zsellérbirtok adózott a faluban. 1715-ben 5, 1720-ban pedig 4 lakott portája volt. A korábban magyar lakosságú falut a 18. században nagyrészt katolikus szlovákokkal telepítették újjá, 1746-ban egyaránt használták a magyar és a szlovák nyelvet a községben. 1772-ben 41 lakott portája volt. A község első pecsétje 1784-ből ismert. 1828-ban 116 háza és 854 lakosa volt. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában „tót-magyar-német” faluként említi az ekkor 757 lakosú községet. Az 1873-ban megnyitott, Kassát Legenyemihályival összekötő vasútvonal egyik állomása 1914-től Felsőmislye volt. 1880-ban 817 lakosa volt, az amerikai kivándorlás miatt 1890-re ez 765 főre csökkent. Ugyanebben az évben a község nagy része leégett, az 1874-ben épült, a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt templom is elpusztult (négy évvel később újjáépítették). 1900-ban 793, 1910-ben 722 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 722, 1930-ban 831 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés visszacsatolta Magyarországhoz. 1938-ban 177 háza és 951 lakosa, 1941-ben 890 lakosa volt. 1944. decemberében a frontvonalba került község súlyos károkat szenvedett. A község villamosítására 1958-ban került sor. Mezőgazdasági termelőszövetkezete (JRD) 1959-ben alakult meg; 1972-ben Alsómislyéével egyesítették. A tűzoltószertár épülete 1959-ben, a kultúrház pedig 1973-ban épült. A 20. század második felében a község lakosságának nagy része az állami vasútnál dolgozott. Az 1960-as években építették ki a Kassa-Tiszacsernyő vasútvonallal párhuzamos széles vágányú ipari vasúti pályát, mely a Szovjetunióból a kassai Kelet-szlovákiai vasműig vezetett). 1970-ben 962, 1980-ban 936, 1991-ben 826 lakosa volt. A község címerét és zászlaját 2000-ben fogadták el. 2001-ben 852, 2011-ben 951, 2017-ben pedig 978 lakosa (ez utóbbi az eddigi népességmaximum) volt Felsőmislyének.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. A Fájdalmas Szűzanyának szentelt római katolikus temploma 1874-ben épült, 1890-ben leégett, de 1894-ben újraépítették. Mai alakját az 1984-ben végzett felújítás során kapta. A faluban a népi építészet számos emléke maradt fent a 20. század elejéről, szakrális kisemlékei között találunk két kis kápolnát a faluba vezető út mellett. A község határának déli, Alsómislye felől megközelíthető részén egy Árpád-kori település 13. századi gótikus templomának maradványait tárták fel (Koscelek). Felsőmislyét a kék turistajelzés köti össze a Nagy-maróka tisztásával a Zempléni-hegyekben.