Benyék

Beniakovce
község
magyar lakosság 1910
1%
3
magyar lakosság 2011
0%
3
Népesség: 679
Terület: 3,81 km²
Tszf. magasság: 203 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04442
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Tarca-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás kisközség

Benyék a Kassai-medence északkeleti részén, a Tarca völgyében, a történelmi Abaúj vármegye északi peremén, a Kassai-hegy (Košická hora) északkeleti lábánál, 200 méteres (határa 192-392 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 12 km-re északkeletre, Rozgonytól 3,5 km-re északnyugatra, a sárosi Budamértől pedig 3,5 km-re délre. A község központja a Tarca jobb partján található, tőle 1,5 km-re északra fekszik a régi Kassa-Eperjes országút mentén található Benyékpuszta (Beniakova polhora) településrész. 2010-ben Benyék területének 50,9 százalékát szántóföld (194 ha), 33,1 százalékát rét és legelő (126 ha), 7,4 százalékát pedig beépített terület (28 ha) foglalta el. A falu a Rozgony-Tarcavajkóc közötti 3325-ös útról leágazó 1 km hosszú 3331-es számú bekötőúton közelíthető meg. Dél felé aszfaltozott, de rossz állapotban lévő számozatlan út köti össze Rással (2,5 km), észak felé Benyékpuszta érintésével egy másik mellékút Tarcavajkóccal (3 km) és Budamérral teremt összeköttetést. Északról Budamér, északkeletről Tarcavajkóc, keletről Rozgony, délről pedig Rás községekkel, nyugatról pedig a Dargói-lakótelep kassai városrésszel határos. Északi határa Abaúj és Sáros vármegyék történelmi határát követi, északkeleti határát és keleti határának egy részét a Tarca-folyó alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-környéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe (1921: 4,40 km², 2011: 3,81 km²) 1960 után 13,4 százalékkal csökkent, amikor Benyék határának legnyugatabbi részét Kassához csatolták (ma a Dargói Hősök-lakótelep városrész része).

Népesség

2011-ben Benyék lakossága 619 fő volt, melynek 80,9 %-a volt szlovák, 17,3 %-a roma és 0,5 %-a (3 fő) magyar nemzetiségű. 2013-ban a roma etnikumhoz tartozott a lakosság 17,2 %-a. Lakosságának zöme már a 19. században is szlovák nemzetiségű volt, 1900-ban 10 (3,7 %), 1921-ben pedig 21 lakosa (6,4 %) volt magyar anyanyelvű, illetve nemzetiségű. 2011-ben lakosságának 65,6 %-a volt római katolikus, 14,4 %-a (1921-ben még 32,3 %-a) evangélikus, 7,8 %-a (1921-ben még 17,7 %-a) református, illetve 3,1 %-a (1921-ben 9,8 %-a) görög katolikus vallású. Az evangélikusok aránya 1851-ben (55,2 %), a reformátusoké 1880-ban (27,8 %) volt a legmagasabb. A holokausztig kisebb zsidó közösség is élt a községben (1851-ben 10, 1880-ban 17, 1940-ben 13 fő). Kassához való közelsége révén a község népessége folyamatosan növekszik, 1970-2017 között több, mint másfélszeresére, 446 főről 723 főre nőtt a lakosság száma. A szuburbanizációs növekedés különösen gyors volt 2011-2017 között, amikor alig hét év alatt 104 fővel gyarapodott a lakosság száma (2001-11 között 63, az azt megelőző évtizedben 52 fővel). A kis határú község népsűrűsége (2011-ben 190 fő/km²) a járási átlag két és félszerese.

Történelem

A falu első írásos említése 1379-ből Benyékfalva („Benyekfalua”) néven ismert. Neve szláv személynévi eredetű (a Benyék családnév a Benedek személynévvel rokon). A 13. század második felében jött létre, első birtokosa Reynold magister, a Rozgonyi család őse volt. A 14. század során a Rozgonyiak, 1427-ben már a Benyéki család birtokában volt. 1404-ben „Benyek”, 1427-ben „Benek” néven említik az okiratokban. 1427-ben 8 porta adózott a faluban. A Benyékiek kihalása után 1535-ben Eperjes városának birtokába került. 1598-ban 30 portája volt. A 17. században szlovák lakosságú falu volt. A 18. század elejére csaknem elnéptelenedett, 1715-ben 2 porta volt a faluban. 1772-ben 26 család élt Benyéken. A 18. században a Palásdy, Szatmáry, Mariássy, Kapy, Kendi és Soós családok voltak birtokosok a faluban. Szlovák neve elsőként 1773-ban tűnik fel az írásos forrásokban Benakowcze alakban. A község legrégebbi pecsétje 1801-ből ismert. A régi Kassa-Eperjes országút mentén, Abaúj és Sáros vármegye határán már a 18. század végén vendégfogadó állt. 1828-ban 32 háza és 243 lakosa volt. 1851-ben az akkor 444 lakosú község még evangélikus többségű volt, de 1880-ra már a római katolikusok váltak a legnépesebb felekezetté (arányuk 29,5 %-ról 34,6 %-ra nőtt, míg az evangélikusoké 55,2 %-ról 20,0 %-ra csökkent). 1851-ben a Kelcz család és Bónis István voltak a falu főbb birtokosai. 1880-ban 234, 1890-ben 250, 1900-ban 268, 1910-ben pedig 295 lakosa volt. 1890-ben 46 ház volt a faluban. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 328, 1930-ban pedig 434 lakosa volt. 1926-ban épült az első kápolna a faluban. 1880 és 1940 között folyamatosan (összesen 63,7 százalékkal) nőtt a község lakossága. 1938. novemberében az első bécsi döntés az új csehszlovák-magyar határt Benyék és a Magyarországhoz csatolt Kassaújfalu, valamint Kassa között vonta meg, ezzel a falu 1945-ig határközséggé vált. 1939. márciusától 1945. januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1940-ben 68 háza és 383 lakosa volt. 1942-ben zsidónak nyilvánított lakosait (1940-ben 13 izraelita vallású személy élt Benyéken) koncentrációs táborba hurcolták. 1945. januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Tarca hídját. A község hivatalos nevét 1948-ban a korábban használt Beňakovcéről Beniakovcéra módosították. Az 1940-es évek második feléig a Kassát Eperjessel összekötő országút a község határán keresztül vezetett keresztül (a 328 méter magasan lévő Hála Isten nevű „tetőről” ereszkedett alá Benyékpuszta felé, ahol régi útmenti vendégfogadó is működött), ekkor épült meg az új út Budamér felé. Mezőgazdasági szövetkezetét 1952-ben alapították. 1970-ben 446, 1980-ban 488, 1991-ben pedig 504 lakosa volt. Termelőszövetkezetét a rendszerváltás után felszámolták, a gazdasági udvar területét később felparcellázták. A község címerét és zászlaját 2000-ben fogadták el. 2001-ben 556, 2011-ben 619, 2017-ben pedig 723 lakosa volt. A Kassáról a faluba költözők (elsősorban az ezredforduló után) számos új családi házat építettek a községben, elsősorban a belterület nyugati peremén.

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Jézus legszentebb szívének tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2009-2011 között épült. Benyék határában 2014-ban faszobrokat (Lukács János alkotásai) helyeztek el és tanösvényt jelöltek ki az 1312-ben a közelben lezajlott rozgonyi csata emlékére.