Alsókemence

Alsókemence a Kemencei-patak (Kamenický potok) mentén, az Abaúji-hegyalja északi részén, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, 300 méteres (határa 288-859 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 24 km-re keletre, Hernádzsadánytól 26 km-re északkeletre, Gálszécstől 18 km-re északnyugatra, Kecertől pedig 12 km-re délkeletre. Keleti-nyugati irányban mintegy 7 km hosszúságban elnyúló határának nyugati részét a Kemence-patak völgyének nagyrészt mezőgazdaságilag művelt medencéje, keleti részét a Szalánci-hegység lomboserdőkkel borított hegyei (Pece-hegy – 768 m, Holubia hora – 710 m, Lazy – 859 m) foglalják el. Határának legmagasabb pontja a Szalánci-hegység Lazy nevű (a második katonai felmérés térképén Zuckerhütte névvel jelölt), 859 m magas hegye. A bordafürdői (korábban az erdészeti szakiskolához tartozó) komplexum egy része is Alsókemence kataszteréhez tartozik, más külterületi lakott helye nincs. Belterületének történelmi magját a Kemence-patak két partján kialakult, a patakra merőleges két házsor alkotja, mely mintegy 600 méter hosszúságban nyúlik el észak-déli irányban és délről a parkkal körülvett Forgách-kastély zárja le. A kastélytól keletre és nyugatra (a temető, illetve az országút felé) húzódó új falurész a 20. század második felében jött létre, a rendszerváltás után a kastélyparktól délre lévő kertek helyén is lakóházak épültek. 2010-ben a község kataszteri területének 41,8 százalékát erdő (557 ha), 31,6 százalékát szántóföld (421 ha), 11,3 százalékát rét és legelő (151 ha), 8,6 százalékát pedig beépített terület (37 ha) foglalta el. Területén keresztülhalad a Magyarbődöt Varannóval összekötő 576-os út, maga Alsókemence az erről leágazó 3292-es számú bekötőúton (1 km) közelíthető meg. Felsőkemencével (2 km) számozatlan harmadrendű út, Kelecsenybordával 4 km-es, rossz állapotban lévő mezőgazdasági út teremt összeköttetést. Délről Petőszinye és Kelecsenyborda, nyugatról Magyarbőd és Ósvacsákány, északról Ósvacsákány, keletről pedig Dargó községekkel határos. Keleti határa Abaúj és Zemplén vármegyék történelmi határát követi. Északi határának nagy részét az Olsavec-patak képezi.

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, majd 1960 után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt évszázad során nem változott (1910-1921, 2011: 13,33 km²).

A községnek 2011-ben 546 lakosa volt, melynek 92,7 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A 20. század elején még részben magyar lakosságú falu magyar kisebbsége a század közepére beolvadt a 18. században betelepült szlovák többségbe. 1880-ban lakosságának egyhatoda (17,2 %), 1890-ben egynegyede (25,3 %), 1900-ban és 1910-ben egyötöde (20,8 % - 21,8 %) volt magyar anyanyelvű, 1921-ben öt, 1930-ban már csak egyetlen lakosa volt magyar nemzetiségű. 2011-ben lakosságának 45,6 %-a volt evangélikus (1921-ben 51,1 %), 33,2 %-a római katolikus (1921-ben 19,5 %), 6,8 %-a görög katolikus (1921-ben még 12,9 %) vallású. Az 1851-ben még a lakosság egyharmadát alkotó reformátusok aránya 1921-re 12,7 %-ra, 2011-re 3,3 %-ra csökkent. A 20. század első feléig izraelita vallású közösség is élt a községben (1880-ban 14, 1921-ben 16 fő). Alsókemence népessége 1880-1940 között egyhatodával csökkent (529 főről 437 főre), csak 1900-1910 és 1930-1940 között nőtt a lakosság száma ebben a hatvan éves időszakban. Az 1970-es években még növekvő népességű község lakosságszáma 1980-2001 között 13,6 százalékkal csökkent (566 főről 489 főre), a 2001-2011 közötti időszakra azonban már 20,4 százalékos gyarapodás (489 főről 589 főre) volt a jellemző. Alsókemence népsűrűsége (2011-ben 44,2 fő/km²) alig haladja meg a járási átlag felét.

Első írásos említése 1347-ből maradt fent, ekkor „Kemenche” néven említik. Nevét a Kemence-patakról kapta (maga a pataknév szláv eredetű, a köves vízfolyás jelentésű „kamenica” szóból származtatják). A 14. században a szinyei uradalomhoz tartozott, melyet 1390-ben Zsigmond király Perényi Miklósnak adományozott. Mai nevén először 1427-ben említik „Alsow Kemenche” néven. Ekkor 31 portájával a nagyobb községek közé tartozott. A 15.-16. században a Perényi család birtoka volt. 1553-ban öt porta, 1565-ben 11 jobbágy- és 9 zsellérporta adózott a faluban. 1601-ben a tőketerebesi uradalom része lett. Később a falu a Forgách és a Kacsandi családok birtoka lett. Lakossága a 17. században református hitre tért. A 18. században részben evangélikus vallású szlovákokkal telepítették újra. Első református temploma 1744-ben épült. 1746-ban 191 lakosa volt. 1828-ban 57 háza és 406 lakosa volt. Lakossága földműveléssel, fakitermeléssel és fuvarozással foglalkozott. 1830-ban a Forgách család klasszicista stílusú, parkkal körülvett kastélyt építtetett a falu déli peremén. 1851-ben a vegyes szlovák-magyar lakosságú falunak 368 lakosa volt. Az evangélikus szlovákok a 19. század közepére kerültek többségbe, a református magyarok aránya 1851-re 32,6 %-ra, 1880-ra 17,2 %-ra csökkent. 1890-ben 80 ház állt a faluban. 1880-ban 529, 1890-ben 506, 1900-ban 427, 1910-ben 476 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. A magyar nyelvű oktatás már az 1920-as években megszűnt és az alsókemencei magyarság hamarosan teljesen asszimilálódott. 1921-ben 425, 1930-ban 409 lakosa volt. 1939. márciusától 1945. januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz csatolták. 1940-ben 94 háza és 437 lakosa volt. 1944. decemberében a Dargói-szorosban zajló harcok során Alsókemencét is bombázták, ekkor semmisült meg régi iskolája. Mezőgazdasági szövetkezetét (JRD) 1957-ben alapították. Az iskola új épületét (mely az óvodának és 2016-ig a községi hivatalnak is otthont adott) 1970-ben adták át. Alsókemencének 1970-ben 514, 1980-ban 566, 1991-ben 503 lakosa volt. A község zászlaját és címerét (a 18. század második feléből fennmaradt falupecsét alapján) 2003-ban fogadták el. 2001-ben 489, 2011-ben 546, 2017-ben pedig 589 lakosa volt.

A községben négy évfolyamos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található (a gyerekek Felsőkemence és Ránkfüred községekből is ide járnak). Református temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban, 1951-ben felújították. A Forgách család parkkal körülvett klasszicista kastélya 1830-ban épült klasszicista stílusban, 1896-1905 között felújították. 1945-től 1970-ig iskola, 1966-2012 között gyermekotthon működött falai között, 2016-tól a községi hivatalnak ad otthont. A község határán keresztülhalad a Szalánci-hegységen észak-déli irányban végigvezető piros jelzésű turistaútvonal, melyhez a 720 méter magasságban fekvő Pod Pecami elágazásnál csatlakozik a Bordafürdő felől érkező (Ránkfüred felé vezető) kék jelzés.