2026. november 22., 11:06

Zenés irodalom Füleken

Hagyományosan Füleken rendezték meg a Verséneklő Együttesek XIV. Országos Fesztiválját, a Vers Fesztet. A rangos kulturális esemény idén is a megzenésített versek varázslatos világát hozta el a nógrádi kisvárosba. A fesztivál célja változatlan: népszerűsíteni a költészet és a zene találkozásából születő műfajt.

A Pedagógusokk
A Pedagógusokk
Fotó: Schnelczer Zoltán

A Verséneklő Együttesek Országos Fesztiválja mára a felvidéki magyar kulturális élet egyik legfontosabb és legpatinásabb seregszemléjévé vált. A rendezvénysorozat gyökerei egészen 2004-ig nyúlnak vissza. Az alapötlet a Csemadok nógrádi berkeiben fogant meg, a döntő impulzus Zsapka Attila előadóművésztől érkezett. Mivel akkoriban Közép-Szlovákiában nem volt országos zenei-irodalmi találkozó, a Csemadok Országos Tanácsa teljes mellszélességgel támogatta a kezdeményezést.

A költészet és a muzsika szolgálatában

Az elmúlt több mint húsz esztendő alatt otthonra lelt a Losonci járásban a kétévente megrendezett esemény. Fülek, Losonc, Ragyolc és Fülekpüspöki színpadai az évek során számos felejthetetlen pillanatnak adtak otthont. A szervezők – a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából eljáró Csemadok Nógrádi Területi Választmánya, valamint a társszervező, a losonci Nógrádi Művelődési Központ – mindig kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a rendezvény hidat képezzen a generációk és a különböző zenei stílusok között. A fesztivál szorosan kapcsolódik a Tompa Mihály Országos Verseny verséneklő kategóriájához is, hiszen az ott sikeresen szereplő tehetséges fiatalok rendszeresen meghívást kaptak a nógrádi seregszemlére.

Nagyon nagy öröm, hogy van folytonosság, és a fiatal generáció is magáénak érzi ezt a fesztivált"

 – fogalmazott Szvorák Zsuzsanna, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke, aki szerint az idei szép számú közönség annak is köszönhető, hogy a környék összes városi és falusi Csemadok-alapszervezete összefogott a nézők megszólítása érdekében, segítő jobbot nyújtva a fiatal fő szervezőnek, Nagy Nikolettnek. A Csemadok Nógrádi Területi Választmányának titkára, egyben az idei fesztivál fő szervezője hangsúlyozta, a rendezvény legfontosabb célja változatlanul a kezdő tehetségek felkarolása, szakmai fejlődésük segítése, valamint a már működő együttesek bemutatkozási lehetőségének megteremtése. 

– Az állandó, visszajáró nézők mellett idén is sok új érdeklődő és diák érkezett, hiszen az alapiskolák és gimnáziumok rendszeresen népszerűsítik az eseményt, inspirálva a fiatalokat a műfaj megismerésére – fogalmazott Nagy Nikolett.

Tehetségek Dunaszerdahelytől Kassáig

A 2026-os fesztiválon felvonultak a tehetségek Dunaszerdahelytől Rimaszombaton át egészen a Kassai járásig. A hazai pályán lépett színpadra a Páko Mária vezette Pedagógusokk formáció, a rimaszombati Mákvirágok, a szepsi/szesztai Molnár István, a fiatal szólista Gál Marcel, valamint az Igricek Verséneklők csapata.

A fesztiválon idén több fiatal együttes is most debütált. Dunaszerdahelyről, a magángimnázium diákjaiból és egyik pedagógusából alakult MAGÁNhangzók zenekar először vett részt a seregszemlén. Sági Anna Flóra, a formáció művészeti vezetője elmondta, hogy a dalok alapjait főként ő válogatja és gitárral kezdi el megzenésíteni, de a végső hangzáshoz minden tag hozzáteszi a saját ötleteit. Repertoárjukban tudatosan szerepeltettek felvidéki alkotót, Kulcsár Tibort például, de Pilinszky János verseit is feldolgozták.

– A vers hangulata alapján – hogy miről szól – próbálunk egy kicsit a „vonalon” maradni, és a szerint megzenésíteni az egészet. A legfontosabb szempont, hogy a vers mondanivalója ne vesszen el a zene által – emelte ki Sági Anna Flóra.

Szia Kvartett
Szia Kvartett
Fotó:  Schnelczer Zoltán

Szintén első alkalommal szerepelt a Vers Feszten a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola mellett működő SZIA Kvartett +1, amely öt kilencedik osztályos lányból áll – eredetileg négyen indultak, majd később bővültek egy ötödik taggal. Nogely Mónika elmondta, hogy a lányok áprilisban, a Tompa Mihály Országos Versenyen debütáltak, és az ottani sikeres szereplésüknek köszönhetően kaptak meghívást Fülekre. A klasszikus és kortárs magyar költők verseit közös ötleteléssel és a népzenét oktató helyi tanár szakmai segítségével dolgozzák fel: a hangszeren játszó, táncoló és gyönyörűen éneklő lányok hangjára építve születnek meg a végső dallamok.

A vers olyan, mintha gyógyszer lenne 

A fesztivál hagyományaihoz híven a hazai fellépők mellett idén is érkeztek magyarországi vendégművészek, akik emelték az esemény rangját: az est zárásaként Vecsei H. Miklós színművész és Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere lépett színpadra. Vecsei H. Miklós elmondta, hogy először járt ezen a fesztiválon, és mélyen meghatotta, hogy a Felvidéken ilyen nagy létszámban és lelkesedéssel szervezik meg ezt a találkozót. Rámutatott arra is, miért van ma különösen nagy szükség az élő, megzenésített költészetre: míg az iskolapadban a kötelező versek sokszor távolinak tűnnek a diákok számára, a vers valójában arra született, hogy szavakba öntse mindazt, amit a magánéletünkben megfogalmazhatatlannak érzünk.

Vecsei H. Miklós és Balla Gergely
Vecsei H. Miklós és Balla Gergely
Fotó:  Schnelczer Zoltán

A vers úgy tudja eltalálni a lelkünket, hogy azt érezzük, egy segítség, mintha egy gyógyszer lenne, mintha meg tudnánk fogni ennek az embernek a kezét, bármikor is élt. A zene pedig egy olyan forma, ami a szavakon túlival közvetlenül tud kommunikálni. Míg a vers általában egy magányos műfaj, egy kis szobában, az éjszaka csendjében megírt szöveg, itt most minden fellépő – köztük mi is – azt vállalja, hogy a lelkünknek ezeket a kis titkait valaki másnak a versén keresztül megosztjuk a közösséggel"

 – fogalmazott a színművész.

Hozzátette, hogy számára a versekkel való foglalkozás nem alkalmi feladat, hanem egy egész életet végigkísérő életszemlélet: az elmúlt tizenhat évben Arany János, Petőfi Sándor, Csoóri Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit és Nagy László mellett különösen József Attila élete és életműve állt a legközelebb a szívéhez.

A rendezvény megvalósulását a Csemadok és a Nógrádi Művelődési Központ mellett a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor), Magyarország Kormánya, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, valamint a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Megjelent a Magyar7 2026/47.számában.

Megosztás
Címkék