2022. október 22., 11:28

Viszontagságos száz év - Mári néni életjubileumát ünnepelték Szőgyénben

Családja körében élte le életét szülőfalujában, Szőgyénben, és a 100. születésnapját is itt ünnepelte Lehotkai Kurcz Mária. Keveseknek adatik meg ez a kegyelem.

szőgyén
Fotó: Bokor Klára
A család női ágának öt generációja: Mári néni, lánya, Márika, unokája, Ildikó, dédunokája, Krisztina, ükunokája, Emma

Az ünnepeltet a tájház szépen feldíszített közösségi termében köszöntötték hozzátartozói, a falu vezetősége és Farkas Zsolt lelkiatya, Mári néni pedig beírta nevét a község krónikájába.

Bár Mári néni nagyon szeret beszélgetni, sajnos nagyothalló, ezért életét röviden unokája, Laczkó Gábor idézte fel.

Élete olyan volt, mint az évszázad, egyszer fent, máskor lent. Trianon után született, ezért a magyarságon eluralkodó döbbenetből és szomorúságból már keveset tapasztalt meg.
szőgyén
Fotó:  Bokor Klára
Mári néni köszöntése

A két világháború között némileg konszolidálódott a helyzet. Jöttek a mulatságok, a fiatalkori szerelem – szokta volt mondani, tizenöttől húszéves koráig voltak talán a legszebb évei. Kurcz Ferenc személyében talált rá élete párjára, akivel 19 éves korában házasodtak össze. 1942-ben megszületett első kislányuk, az édesanyám, Márika.

Férjével sajnos nem sokáig élvezték a közös életet, jött a behívó és irány a keleti front.

Rettentő sok szörnyűséget megélt a Don-kanyarban, lovas kocsival ő gyűjtötte össze a halottakat, de Isten megsegítette és hazatért. Kislánya már kétéves volt, amikor újra láthatta. De az itthon lévőknek is kijutott a rémségekből, amikor a front hat hétig állt a faluban. A háború után született meg második lányuk, Rózsika, aki tavaly távozott az élők sorából.

Nagyszüleim a kitelepítést megúszták, de a háború utáni években a megélhetés roppant nehéz lett.

Mindkettőjüknek másutt kellett munkát keresnie, nagyapa Handlovára ment, a mama pedig szudétanémet területre, mert oda toboroztak munkásokat. Kislányát édesanyja gondjaira bízta. Ez volt a nagy beszolgáltatások kora is, vittek mindent az elvtársak, teljesen kisemmizve sokakat. Nagyszüleimtől is elvitték utolsó tehenüket, amely nemcsak tejet, vajat, sajtot adott, de magát az életet jelentette a családnak. A férjével együtt siratták a konyhaasztalra borulva a jámbor állatot, amely rohadt szalmán sínylődött a „kolhozban”. 

Később rendezettebb lett a helyzet. 39 évesen lett nagymama, ekkor születtem én, az első unokája, majd sorra jöttek a többiek. Mára már két ükunokának is örülhet – mondta el Laczkó Gábor, az unoka, és emelte poharát az ünnepeltre.  
szőgyén
Fotó:  Bokor Klára
Az ünnepi torta gyertyáit közösen fújta el a család

A nagymama még mindig a lányával, Márikával él. És hogy mivel telnek a napjai?

Visszaemlékezik, mi pedig hallgatjuk őt. Morzsolgatja a rózsafüzért, imádkozik a családért, érdeklődik a sorsunk felől, és jó hangosan hallgatja a Mária Rádiót. Nagyon szereti ezt a helyet, ahol leélte az életét, de ő is ajándék számunkra. 

Mári néni 100. születésnapján még koccintott a lányával és a hozzátartozókkal, elfújták közösen a száz szál gyertyát az ünnepi tortán és örömmel mesélt nekünk, akik kérdezgettük őt. Visszaemlékezett lánykorára, a megpróbáltatásokra, az örömökre, mutatta a rózsafából készült olvasót, amit Zsolt atyától kapott ajándékba. Isten éltesse őt erőben, egészségben családja körében!

Megjelent a Magyar7 2022/42. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.