Visszanyerte régi arcát a szenci zsinagóga

2021. február 7., 21:13
Radi Anita

Hosszú évtizedek romlása után végre visszanyerte régi arcát a szenci zsinagóga. Németh Gabriella évekig küzdött a kulturális műemlék megmentéséért, lapunknak ő mesélt az imaház hosszú éveken át tartó mostoha sorsáról. 

 

Fotó: Archívum
Ilyen volt, ilyen lett.

Szencen, a Fő téren álló, szecessziós és orientális elemekkel díszített kétemeletes zsinagóga 1825-ben épült. Ekkor még gazdag zsidó hitélet volt Szencen, hiszen a település több mint 3 ezer lakosából 430 volt zsidó vallású. Amikor a II. világháború alatt a szenci zsidókat deportálták, a városban megszűnt a zsidó hitközség is.

A háború után csak nagyon kevesen tértek vissza a koncentrációs táborokból. A zsinagóga használata akkor teljesen megszűnt. 

A kommunista időszakban a csehszlovák államvezetést nem érdekelte az épület rendben tartása, hol gabonaraktárként, hol vegyi anyagok és műtrágya tárolására használták. Ennek következtében komoly károk keletkeztek az épületben. A vegyi anyagok az épület sok részét teljesen tönkretették, szétmarták a padlózatot, a vakolatot. A rendszerváltás után sem akadt kellő akarat, sem szükséges anyagi fedezet az állam részéről az imaház felújítására. Mindezt a zsidó hitközségtől várták el, amely szerette volna megmenteni az épületet, de megfelelő anyagiakkal ők sem rendelkeztek. Ennek tudható be, hogy az épület több mint 65 évig állt romos állapotban.   

Amikor húsz éve felújították a Fő teret, a zsinagóga elhanyagoltsága még szembetűnőbb lett. Az MKP szenci képviselői mind helyi, mind megyei szinten szorgalmazták, hogy valaki karolja fel a zsinagóga ügyét. A megyerendszer megalakulása után Agárdy Gábor és Duray Rezső megyei képviselők, szenci lokálpatrióták igyekeztek mindent megtenni a zsinagóga felújításáért. Felhívták a képviselőtársaik figyelmét, hogy a beruházás a megye érdekeit is szolgálná. A felújítás megvalósításához legközelebb 2009-ben voltak, de terveiket meghiúsította, hogy éppen közeledett a választási időszak vége.

Amikor beterjesztették a képviselő-testület elé a javaslatukat, az akkori szlovák képviselők, attól tartva, hogy Szenc ezáltal pluszszavazatokat szerezhet, lesöpörték azt az asztalról. 

Németh Gabriellának 2009-ben sikerült bejutnia a megyei képviselő-testületbe, ahol alelnökként intenzíven kezdett dolgozni a zsinagóga megmentésén. Először tárgyalásokat folytatott Pozsonyban a központi zsidó hitközséggel. 2012-ben sikerült meggyőznie a hitközség vezetését, hogy adják el a zsinagógát szimbolikus 1 euróért a megyének, hogy az átvehesse a felújítás ügyét. A tárgyalások nagyon nehezen mentek, mert a hitközségnek különféle megkötései voltak, mint például hogy a felújított zsinagóga kihasználását csak olyan célokra engedélyezik, amelyek nem ellentétesek a jó erkölccsel (kávéház, vagy más szórakozóhely nem létesülhet benne).

németh gabriella

Végül sikerült a megegyezést tető alá hozni, de sajnos a Norvég Alap által kiírt pályázatunk nem járt sikerrel, így a felújításra végül pénzhiány miatt nem kerülhetett sor.

Németh Gabriella 2013-tól ismét megyei alelnök lett, és tovább folytatta a harcot a zsinagógáért.

Pozsony megye elsősorban külső forrásokból akarta megoldani a felújítást, ezért különböző pályázatokon igyekeztek támogatást szerezni. 2014-ben végre jelentős előrelépés történt az ügyben. Megfogalmazták a megye prioritásait, amelyek közé belekerült a zsinagóga felújítása is. Megegyeztek Győr-Moson-Sopron megye önkormányzatával, akik partneri kapcsolatban állnak Pozsony megyével, hogy egy közös, határon átnyúló pályázat keretében újítják fel a szenci zsinagógát, illetve a győri zsidó hitközség tulajdonában lévő Zsidó Menházat. A pályázattal sajnos nem jártak sikerrel.  

Németh Gabriella elmondja, hogy a két sikertelen pályázat közti időszakot sem töltötték tétlenül. 2012-ben egy együttműködés keretében a pozsonyi egyetem régészeti tanszékéről diákok érkeztek Szencre. Ekkor két olyan feltárást is sikerült elvégezni, amelyek szlovákiai viszonylatban is egyedülállónak számítanak. A zsinagógához tartozó kertben egy rituális fürdő (mikve) maradványait tárták fel, míg az udvar területén egy majdnem egészben megmaradt kemencére bukkantak a régészek, amelyben egykor a zsidó rituálékhoz tartozó kovásztalan kenyeret (macesz) sütötték.

A 2017-es választások után a szenci képviselők megelégedéssel vették tudomásul, hogy Pozsony megye új vezetése nem kérdőjelezte meg az előző testület által jóváhagyott prioritások esetében a zsinagóga felújítását, és erre biztosította a költségvetésben a szükséges anyagiakat.

(Ez annak is köszönhető, hogy az MKP Juraj Drobát támogatta a választások során.) Így 2018 elején végre elkezdődhetett a zsinagóga felújítása. Az eredeti elképzelés az volt, hogy galériát alakítanak ki a zsinagóga épületében. Mivel azonban a megye saját forrásból kezdett hozzá a felújításhoz, ez meghaladta volna a lehetőségeit. 

A felújítás után kulturális központ jön létre a zsinagógában, benne egy kiállítással, amely a zsidó hitközség életét és szenci vonatkozásait mutatja be. A pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója pedig megígérte, hogy rendelkezésükre bocsát egy állandó kiállítást, amely a zsidó rituáléknál használatos textíliákat fogja bemutatni. A felújított épület kulturális és közösségi célokat fog szolgálni (koncertek, kortárs művészeti kiállítások, előadások, workshopok kerülnek megrendezésre). Az imaház mellett az udvar is felújításra kerül, a rituális fürdőt konzerválják, és a kemence is visszakerül eredeti helyére. Az udvarban pihenőparkot hoznak létre a nyilvánosság számára.

A felújított épületen korabeli fényképek alapján sikerült rekonstruálni a rózsaablakokat, az új ólomüveg hűen tükrözi az eredetiek színpompáját.

A beltér néhány értékes mennyezeti kazettája is fennmaradt, illetve a bejárattól balra egy rituális tisztálkodó található, amely fölött eredetileg egy emléktábla volt elhelyezve. Ezt sajnos a felújítás alatt valaki ellopta, meséli Németh Gabriella. Az épület felújítását végző cég azonban megígérte, hogy egy ugyanilyen emléktáblát készíttet helyette. Ez azért is különösen fontos, mondja a képviselő, mivel az emléktábla magyar nyelvű volt. Popper Emil, a szenci zsinagóga korabeli felújítását finanszírozó vállalkozó készítette 1907-ben. Az egykori szenci zsidó közösség ugyanis magyar volt. Szencen soha nem voltak nemzetiségi vagy vallási torzsalkodások, mindenki tiszteletben tartotta a másik hitbéli meggyőződését és nemzetiségét. 

popper

A zsinagóga és a hozzá tartozó udvar teljes rekonstrukciója, illetve az információs pavilon kialakítása közel 2,5 millió euróba kerül. Az épület ünnepélyes átadását az idei év második felére tervezik.

"Nagyon sok munkám és erőfeszítésem van ebben, pontosan 8 év intenzív tárgyalás a zsidó hitközséggel és a megyei képviselőkkel, de végtelenül boldog vagyok, hogy a zsinagóga végül megmenekült, és a jövőben a város egyik igazi ékessége lesz" – mondja Németh Gabriella.