Vissza kell állítani a tájtervezés rangját

Miről ismerhető fel a Csallóköz vagy a Mátyusföld? És mi az, ami miatt egyedi és összetéveszthetetlen a bodrogközi táj? A szlovák környezetvédelmi minisztérium új természetvédelmi törvény kidolgozását határozta el. A norma előkészítésében Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke és szakpolitikusa is részt vesz. Az előkészítő bizottság legutóbbi ülésén a táj, a tájjelleg és a tájkép védelméről tanácskoztak. Az Európai Tájegyezmény ajánlásai szerint a felsorolt ismérveket jogi védelem illeti meg.

A dél-szlovákiai táj védelme az MKP programjának is fontos része, „a minket körülvevő táj és a természet gazdagsága közös kincsünk, kulturális örökségünk, identitásunk elválaszthatatlan része.” Miklós László hangsúlyozta, a természet és a táj értékeinek megőrzése nemcsak a biológiai élet fenntartását biztosító feltétel, hanem az életminőség mutatója, a falusi turizmus révén egyben fejlesztési tényező. A vendég nem vágyakozik lepusztult, csúnya, letarolt tájra. Ez fokozottan érvényes Dél-Szlovákia mezőgazdasági területeire, ahol különös figyelemmel és szeretettel kell kezelnünk minden eddig megmaradt mezsgyét, facsoportot, erdőt, mocsarat, vizet, patakot. Ezért az MKP támogat minden olyan tevékenységet, amelynek célja a régiók hagyományos tájképének megőrzése.

Ebbe a tevékenységi körbe beletartozik a tájtervezés. Az MKP szorgalmazza kötelezővé tételét, illetve azt, hogy a törvény fektesse le a táj – geoszisztéma – tudományos alapon nyugvó definícióját. Fogalmazza meg a tájjelleget, mondja ki a tájképet alkotó elemek védelmét. Miklós László szerint szigorú szabályozásra van szükség, tehát a tájtervezés kötelező legyen minden területrendezési, tagosítási vagy árvízvédelmi folyamatban.

A szakmai bizottság illetve a minisztérium egyelőre nem döntött arról, hogy a tájtervezést különálló jogszabályban, vagy a készülő új természetvédelmi törvény keretében fekteti-e le.