Virágzik a dunaszerdahelyi termálfürdő: 3,5 milliós forgalmat bonyolított le
A dunaszerdahelyi Thermalpark jól teljesített a 2017-es esztendőben is, 3,5 millió eurós forgalmat bonyolítva le. A látogatók száma pedig meghaladta a 410 ezret. Erről számolt be csütörtökön a sajtó munkatársainak Hájos Zoltán, a város polgármestere és Somogyi Gábor, a fürdő igazgatója.
Az időjárás nem volt éppen kegyes a múlt nyáron a fürdőzőkhöz, hiszen általában mindig hétvégére romlott el a jó idő, amikor a legtöbb vendég szeretne a víz mellett kikapcsolódni, hangsúlyozta Hájos Zoltán, aki beszámolt arról is, hogy a termálfürdőben tavaly komoly beruházások, szállodabővítés ment végbe, ezért a tiszta nyereség az előző évhez képest kevesebb volt, de így is több mint 245 ezer eurót tett ki. A közgyűlés úgy döntött, hogy ennek tíz százalékát a tartalékalapba helyezi, a többit pedig az előző évi veszteségek részbeni törlesztésére fordítja. Hogy a fürdő évek óta jól teljesít, annak bizonyítéka az is, hogy a veszteséget folyamatosan csökkenteni tudják, s minden jel szerint ebben az évben sikerül telejsen lenullázni, stabillá téve a fürdő helyzetét és biztosítva fenntartható fejlesztését, nyereséget termelve.
A Cultacross projekt kapcsán, amely a fürdő tavának revitalizációját és környékének szépítését érinti, elmondta, annak megvalósítását csak a nyári szezon után tudják megkezdeni, mivel a közbeszerzés elhúzódott és bürökratikus intézkedések is bonyolították.
Az utóbbi hat évben folyamatosan sikerült növelni a bevételeinket, 8-16 százalékkal, mondta Somogyi Gábor igazgató, aki szerint a tíz legnagyobb szlovákiai fürdő közül egy sem tudott ilyen eredményeket produkálni. A tavalyi évben sikerült megoldani, hogy készpénzmentes lett fizetés a fürdő egész területén és számos olyan fejlesztést hajtottak végre, ami első látásra ugyan nem szembetűnő, de a vendégek kényelmét szolgálja.
A tavalyi év első 5 hónapjára rányomta bélyegét, hogy közben zajlott a szállodaépítés, de ennek ellenére igyekeztek a lehető legjobb komfortot biztosítani a vendégeknek. A szálloda ekkor természetesen nem is produkált bevételt, viszont költséget annál inkább. Amikor végre beindult, kezdte behozni ezt a lemaradást. Visszatérő vendégeik vannak, ami mindenképpen biztató jel. A tavalyi nyereségnövekedés is jórészt a szállóvendégeknek volt köszönhető.
Az igazgató szerint a cél mindenképpen az lenne, hogy Dunaszerdahely turisztikai szempontból eljusson az egynapos vendégektől a többnapos vendégekig. Porálunk ide vonatkozó kérdésére elmondta, a Csallóközi Idegenforgalmi Szövetséggel és más partnerekkel együttműködve kívánják elérni, hogy a Csallóközbe érkező vendég minél több napot töltsön itt. Megmutatta azt a térképet is, amelyen a régió nevezetességei találhatók, s mintegy útmutatóul szolgálhatnak az ide érkező turistáknak. Az igazgató a Győrrel kibontakozó együttműködéstől is azt reméli, többen megismerik nemcsak a dunaszerdahelyi fürdőt és várost, hanem az egész régiót.
Megtudtuk, hogy már tavaly is előfordult néhányszor, hogy a fürdő megtelt, és a további vendégeket már nem engedhettek be a területére. A kapacitásnövelés azonban igencsak pénzigényes és egyelőre nem aktuális, ezért a jövőben inkább a csatlakozó szolgáltatások minőségének javítására szeretnének fókuszálni. Ilyen az új parkolóhelyek kialakítása a szállodavendégek számára, ami ősszel valósul meg, akárcsak a már említett Cultacross projekt. A beléptetőcsarnok előtti részt pedig szeretnék közösségi térré alakítani.
Somogyi Gábor megemlítette, hogy a RegioJettel való együttműködésnek köszönhetően immár 58 ezer vendég érkezett hozzájuk vonattal. Felújításra vár az utolsó, eddig még nem felújított medence, ami egyidős a fürdővel, vagyis idén nyáron lesz 45 éves. Bővítik a nyugágyparkot is és napernyőkből is több lesz a fürdő területén, amivel szintén a vendégek óhajának próbálnak eleget tenni. Ezeket a beruházásokat önerőből, külső források igénybe vétele nélkül kívánják megvalósítani.
Egy biztos, aki ezelőtt jó pár évvel járt utoljára a dunaszerdahelyi termálfürdőben, az ma már aligha ismerne rá, hiszen szinte teljesen átalakult, 21. századi, modern létesítménnyé vált.
