Várják az uniós források merítési stratégiájára vonatkozó javaslatokat

2021. január 11., 17:04
ma7

Amint arról Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében is tájékoztatott, 2021 januárjában kezdetét vette az Európai Unió új programozási időszaka. Jelenleg az uniós fejlesztési tervek széleskörű társadalmi egyeztetése zajlik, aminek fő célja, hogy a szakmai szervezetek és a polgárok megismerhessék a fejlesztési időszak alapdokumentumait, így a Partnerségi Megállapodást és az Operatív Programokat.

Tájainkon is sok beruházás ilyen forrásokból valósult meg az elmúlt időszakban, mégsem lehet mivel büszkélkedni az országnak, főleg nem a mi Alsó-Garam és Ipoly menti régiónknak, ugyanis az elmúlt programozási időszak keretét országosan csak alig 60%-ban merítették ki eddig, bent hagyva közel 8 milliárd eurót”

– közli a megyei alelnök, majd így folytatja: „Szerencsére Brüsszel úgy döntött, hogy a fel nem használt összegek felhasználását továbbra is lehetővé teszi, így meghosszabbodott az előző időszak, és felhasználhatóvá váltak a források a válság gazdasági hatásainak enyhítésére.”

Csenger Tibor szerint ez azt jelenti, hogy a 2021–2027 közötti időszakra elfogadott 18,6 milliárd euró mellé továbbra is rendelkezésre áll majd a közel 8 milliárd euró, ami együtt megközelítheti a 27 milliárd eurót is.

Ehhez hozzáadódnak az Európai Unió Felújítási Alapjának a forrásai mintegy 7,5 milliárd euró összegben, illetve a járványhelyzet gazdaságra gyakorolt negatív hatásait orvosolni igyekvő kedvező kamatozású hitel is, amelyet az unió tagországai közösen igényeltek. Ebből Szlovákia további 9,7 milliárd eurót használhat fel, így összességében az elkövetkező években 43,8 milliárd euró fordítható az ország fejlődésére”

– közölte a politikus, aki üdvözölte a beruházásokért és regionális fejlesztésekért felelős minisztériumnak azt az elképzelését, mely szerint az ötleteknek és a javaslatoknak alulról kell jönniük, s nem megengedhető, hogy a korábbi gyakorlat érvényesüljön, amikor a fölülről érkező javaslatokat próbálták applikálni a régiókba.

A megyei hivatalok koordinálásával minden járásban kezdetét vette az a több körös szakmai egyeztető fórum, amelyeken polgármesterek, vállalkozók, a civil szektor képviselői és régiófejlesztési szakemberek gyűjtötték össze az adott régió fejlesztési ötleteit, elképzeléseit és szükségleteit. Ezeknek a fórumoknak az első fordulói már lezárultak; jelenleg a beérkezett javaslatok összegzése és feldolgozása zajlik.

Közben elkészült a több területet is lefedni igyekvő beruházási tervezet is, amely az alábbi tizenhárom pontból áll:

- a víz- és hulladékgazdálkodás integrált infrastruktúrája,

- a természeti katasztrófák megelőzése és az éghajlatváltozás mérséklése,

- a barnamezős területek helyreállítása és a környezeti terhek enyhítése,

- az integrált, ökológiai és hozzáférhető közlekedés,

- a fenntartható intelligens (smart) energetikai közösségek,

- a komáromi gazdasági zóna (a kikötő fejlesztése),

- az attraktív, komplex idegenforgalmi kínálat kialakítása a helyi turisztikai sajátosságok alapján,

- a regionális innovációs és fejlesztési központ kialakítása az ipar-, az intelligens (smart) mobilitás, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére,

- a fenntartható regionális agrár-élelmiszeripari komplexum és különösen a feldolgozási és forgalmazási lánc fejlesztése,

- a szociális gazdaság fejlesztése,

- az intelligens (smart) szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel a megoldások és eredmények összetettségére,

- az innovatív oktatás,

- a kulturális-, a sport- és a közösségi élet fejlesztése.

Csenger szerint az eddig elkészült, a megyei testületen jóváhagyott javaslatcsomagot továbbították Szlovákia beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős miniszterének, Veronika Remišovának. Az általa irányított szaktárca a megyei javaslatokból készít majd egy egységes stratégiai dokumentumot, amit Brüsszelben fognak megtárgyalni.

Az már most tudható, hogy az egyik legfőbb prioritás az ún. zöld vonal lesz, tehát a környezetvédelem és az ezzel összefüggésben álló témakörök, mint a hiányzó vízellátás biztosítása, a víz minőségének javítása, a szennyvízelvezetés, a hiányzó csatornahálózatok kiépítése és nem utolsó sorban a hulladékgazdálkodás.

A Garam és az Ipoly menti régióból eddig javaslatok merültek fel sok más mellett az ipari parkok bővítéséről, a rákötődő infrastruktúra kiépítéséről, a meglévők bővítéséről, fejlesztéséről, a geotermális források kiaknázásáról, főleg a Szántói Gyógyfürdő fejlesztéséről és a zselízi újraélesztéséről, a lévai vár kihasználtságának és jelentőségének növeléséről, az ipolysági kórház felújításáról és energiahatékonyságának növeléséről, az iskolarendszer fejlesztéséről és az iskolai étkeztetés optimalizálásáról, a megújuló energiaforrások használatának támogatásáról, valamint a zöldterületek növeléséről.

Csenger Tibor hangsúlyozza, hogy a saját fejlődési pályáját a régióknak kell megtervezniük, ezért is tartja fontosnak az opcionális fejlesztésekről szóló párbeszéd kialakítását, s felhívásában arra kéri a régió lakosait, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal véleményezzék a stratégiai irányvonalakat:

Az egészen konkrét, végső dokumentum 2021 végére készül el, addig ez gyakorlatilag egy élő munkaanyag, amely tovább bővülhet és konkretizálódhat. Amennyiben tehát Önöknek is lennének javaslataik, észrevételeik a stratégiai prioritásokat illetően, azokat az eufondstrategia@gmail.com mail címre küldhetik el.”