Várja az aktív fiatalokat a sokrétű tevékenységet kifejtő Komáromi Zsidó Hitközség
Korábban már megírtuk: a Komáromi Zsidó Hitközség vasárnap, a zsidó kultúra európai napján Kehila-díjátadással egybekötött, ingyenes műsorral örvendeztette meg az érdeklődőket a komáromi Tiszti pavilon dísztermében. A színvonalas ünnepség egyik szünetében Paszternák Antallal, a KZSH nagy tiszteletnek örvendő elnökével beszélgettem a tevékenységükről, támogatottságukról, tagutánpótlásukról és a helyi zsinagóga időszerű felújításáról.
Először arra voltam kíváncsi, hogy az utóbbi évtizedekben milyen mennyiségi és minőségi változások következtek be a Komáromi Zsidó Hitközségben.
„Sajnos, hitközségünkre jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás óta nagyon sokan eltávoztak az élők sorából. Most összesen 48 tagunk van, a komáromi Holokauszt-túlélők közül pedig már csak hárman vannak életben. Tudvalevő, hogy a zsidó hagyomány szerint zsidónak az számít, akinek az édesanyja zsidó. Nos, a jelenlegi tagjaink közül is jópáran vegyes házasságban élnek, s ha abban csak a férj zsidó, a feleség nem az, akkor a gyermekeik hivatalosan nem számítanak zsidónak. Persze, ezt ők a lelkük mélyén másként érezhetik, ezért is fontosnak tartják a velünk fenntartandó kapcsolatot. Az utóbbi két-három évben nálunk olyan érdeklődők is jelentkeztek, akiknek a nagyszülei, dédszülei zsidó származásúak voltak, s hosszú idő elteltével döntöttek úgy, hogy felkerestek minket. Mindnyájuknak nagyon örülünk, remélve, hogy a jövőben még több ilyen jelentkező lesz, akik valamelyik ágon zsidó származásúak, s ezt vállalják is” – felelte a KZSH elnöke.
A színvonalas rendezvényeik, amelyekre médiacsaládunk is rendszeresen kap meghívást, pozitív minőségi változásról árulkodnak.
„Szerencsére, az elmúlt negyed évszázadban az öttagú vezetőség által irányított hitközségünk aktivitása szinte maximálisra nőtt: a kiállításoktól kezdve a konferenciákig, emléknapokig nagyon sok programot valósítottunk – valósítunk meg. Bízunk abban, hogy folyamatosan kinevelődnek köztünk olyan szervezői vénával megáldott fiatalok, akik tőlünk, idősebbektől majd átveszik a stafétabotot. Nemrég jelentkezett közénk pár lelkes fiatal, így megvan a remény a folytatásra. Bár az én két fiam huszonöt évvel ezelőtt, vagyis a magyarországi diplomaszerzése után Budapesten maradt, mégis a hitközségünk aktivitása nagy mértékben tőlük ered, annak ők a mozgatórugói. Ugyanis az online világban nem számít a köztünk levő, száz kilométernyi távolság, így is különféle nagyszabású programokat tudnak szervezni. A zsidó kultúra európai napján is eljöttek Komáromba, ám az itteni teendőik végeztével, este vissza kellett utazniuk, mert nagyon elfoglaltak” – hangzott következő válasza.
Összehasonlításként röpke országos áttekintést is nyújtott a hazai zsidó hitközségek létéről, tevékenységéről.
„Nos, Szlovákiában az a helyzet, hogy míg a két nagy hitközség, vagyis a Pozsonyi Zsidó Hitközség taglétszáma 500, a Kassai Zsidó Hitközségé pedig 300 körüli, a központi hitközségen belül csoportosuló további, jóval kisebb hitközségeknek (Komáromban, Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújvárban, Nyitrán, Rimaszombatban, Trencsénben, Besztercebányán és Eperjesen) csak 40-60 tagja van. Nem túlzás azt állítani, hogy ezen kisebb közösségek közül éves tevékenység tekintetében kimagaslik a miénk. E téren pozitív változás inkább csak Trencsénben tapasztalható, ahol főleg azért hozták rendbe a szép zsinagógát, mert hamarosan Trencsén lesz Európa Kulturális Fővárosa. A megtisztelő eseményre már többféle módon készülnek. Éppen szerdán az épített zsidó európai örökségről tartanak majd konferenciát” – ecsetelte a szlovákiai helyzetet.
Megragadtam az alkalmat, hogy tőle a jelenleg éppen felújítás alatt álló komáromi zsinagóga tervezett újranyitásáról is érdeklődjek.
„Megemlítendő, hogy több korábbi kisebb méretű felújítás után éppen folyamatban van a zsinagógánk nagyszabású felújítása. Ez alkalommal a pozsonyi székhelyű, Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége pályázati támogatásával végre a zsinagógánk épületének talaja és valamennyi régi padja is megújulhat. Ha minden a tervek szerint halad, akkor két héten belül befejeződnek a munkálatok, s a zsinagóga a kulturális célokra használt nagytermünkkel együtt látogathatóvá válik. Lehet, hogy szebb lesz, mint amilyen új korában volt” – tudatta olvasóinkkal az örvendetes hírt.
Végül arra is kíváncsi voltam, hogy milyen kapcsolatban állnak Komárom város vezetésével, s élvezik-e annak kellő erkölcsi-anyagi támogatását.
„Komárom város vezetésével az utóbbi években nagyon jó kapcsolatban állunk. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy a szeptember elsejei rendezvényünk a város tulajdonában levő Tiszti pavilon impozáns dísztermében valósulhatott meg, amiért nem kellett bérleti díjat fizetnünk. A műsorok és a vendéglátás költségeit pedig hitközségünk más forrásokból biztosította. A zsidó kultúra európai napján Keszegh Béla polgármester és Lakatos Róbert, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója is jelen volt, s több korábbi rendezvényünket is megtisztelték a jelenlétükkel. A városi kulturális és turisztikai alaphoz beküldött pályázatainkat pedig minden évben szokták anyagilag támogatni, tehát az együttműködésünkről csak pozitívan tudok nyilatkozni. Reméljük, hogy ez a továbbiakban is így marad…!
