2021. augusztus 23., 18:18

Várandósság és szülés II. Rákóczi Ferenc születése idején

Krász Lilla egyetemi docens, az ELTE Kora Újkori Történeti Tanszék oktatója volt a borsi kastélyban látható szülés-gyermekágy tematikájú kiállítás szakértője, aki sok érdekes tényt vonultat fel a fejedelem születésével kapcsolatosan. Sokáig úgy tudtuk, hogy a fejedelem pusztán a véletlennek köszönhette, hogy Borsiban látta meg a napvilágot.

Rákoczi

Édesanyja későbbre várta érkezését, és kíséretével épp Munkács várába sietett, ám a váratlanul rátörő szülési fájások már nem tették lehetővé, hogy továbbutazzon. Nos, a kiállítás cáfolja ezeket az információkat, ráadásul sok új, eddig a nagyközönség számára ismeretlen tényt is felsorakoztat.

A 17. században a főnemesi asszonyok kiterjedt levelezést folytattak férjeikkel, akik az év nagy részét távol töltötték családjuktól, így tudatva őket az otthoni történésekről.

Bár legfontosabb feladatuk az utódok biztosítása volt, férjeik távollétében ők váltak a birtokközpont irányítójává is.

Fontos, munkával teli életet éltek, sőt a gyógyítással kapcsolatosan is komoly tudásra tettek szert, amelyet alattvalóikkal is szívesen megosztottak.

A nők otthon szültek. Zrínyi Ilonának a szülés helyszínéül Borsit feltehetően anyósa, Báthory Zsófia választotta, hiszen kényelmes, tágas, meleg épület volt az itt álló kastély, árnyékszék is volt benne, melynek ajtaja a lakosztályok hálószobáiból nyílt. A korszak minden komfortjával fel volt tehát szerelve. Kassához és Sárospatakhoz is közel volt a település, ráadásul itt osztrák helyőrség sem állomásozott.

Zrínyi Ilona udvartartásával már 1675. novemberében a helyszínre érkezett, ahol 1676. májusáig, a gyermekágyi időszak végéig tartózkodott. 

II. Rákóczi Ferenc nagyon várt gyerek volt, hiszen bátyja, György még csecsemő korában meghalt. (Zrínyi Ilonának ez volt a harmadik szülése, bár nem az utolsó, hiszen 40 éves már jócskán elmúlt, amikor Thökölyi leánygyermekének, Zsuzsannának életet adott.)

A 17. században az állapotosság akkor vált egyértelművé, amikor a baba megmozdult. Úgy tartották, hogy ezt a fiúk a harmadik hónapban, míg a leánygyermekek a negyedikben teszik először. A szüléssel és a várandóssággal kapcsolatos tudással számos főúri nagyasszony rendelkezett, ebbe a tudásba a lányok valójában beleszülettek, hiszen a kiterjedt családokban mindig volt egy-egy várandós nő.

A férfiaknak is személyre szabott feladat jutott: ők keresték meg és hozták a házhoz a legjobb bábát.

Zrínyi Ilona a bábát Kassáról vagy külföldről kapta, már szülés előtt egy hónappal. A férj (vagy az anyós) feladata volt a szoptatós dajka beszerzése is.

patikaszerek

A terhes nők ajánlott patikaszerének a hódpézsma olaját, a mágnes követ (koraszülés vagy túlhordás esetére), ill. az ópium alkoholos oldatát, a macskagyökeret és a levendula olaját tartották. A terhességet, amely többnyire komplikációmentesen zajlott, természetes állapotnak tekintették, a gyerek érkezését jó hangulat övezte.

Amikor a szülés aktuálissá vált, a nő bevonult a kijelölt szobába, ott várta a fájásokat.

A segítő nők folyamatosan a rendelkezésére álltak. A kiállítás azt is részletesen bemutatja, milyen eszközöket használtak a szülés segítésére, ill. mire volt szüksége az újszülöttnek. A köldökzsinórt a bába vagy a legközelebbi rokon vághatta el. A leszáradt köldökcsonk azután a Bibliába került. A placentának mágikus erőt tulajdonítottak, ezzel törölték le az anya arcát. Szülés után az anyát megmosdatták, fehérbe öltöztették, és egy tiszta ágyba fektették. Ismert volt már a lúgos vízben történő kézmosás, a levendulaolajjal és spiritusszal történő fertőtlenítés, így a gyermekágyi láz – hála istennek – csupán ritka vendég volt ekkortájt. Az újszülöttet válltól lábig pólyaszalagba bugyolálták. A szoros pólyázásnak testtartást javító hatást tulajdonítottak.

baldachin

Zrínyi Ilona szoptatta gyermekét és vele is aludt. A kiállításon ezt egy baldachinos ágyra emlékeztető posztamens-installáció jeleníti meg, amely egy függönnyel van elfedve, azon pedig Rákóczi Vallomások c. művének ide illő mondatai olvashatóak.

Fontos szerepet játszottak az imádságok is. Mindennek megvolt a maga imádsága. Mást imádkoztak szülés előtt, szülés alatt és szülés után.  

Az első kéthétben a bába a szülő nő mellett tartózkodott. Az édesanyát a tejtermelés érdekében válogatott ételekkel kínálták.

Rákoczi címer

Valószínűleg a gyermekhalandóság mértéke miatt, a keresztelőre rövid időn belül sor került.

A nőt 40 napon át kímélték, majd a szülés időszakát a templomba való ünnepélyes átvonulás zárta le.

II. Rákóczi Ferenc minden mozdulatát vigyázták, kipróbált praktikákkal segítették a beszéd és a járás elsajátítását. Már élete első 5 évében odafigyeltek arra, hogy fejedelemhez illő tudást és tulajdonságokat szerezzen. Feltehetően naponta fürdették is.

pólyázás

Végül egyetlen aprócska megjegyzés: Zrínyi Ilona szülésének valódi helyszíne a kastély női szárnyában volt, de ez mára nem maradt fenn.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!