VándorLáss-est: A Szahara, ahol még a csend is más
A dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ bábtermében ülve Kovács „Kovi” Zoltán, a VándorLáss vezetője jóvoltából a Szaharában és az Atlaszon jártunk.
Az utazó még 2015-ben járt először a Szaharában, de nem a megszokott terepjáros turistaként, hanem még az ottaniak számára is szokatlanul: gyalogosan, néhány napot a nyílt sivatagban töltve.
Elmondása szerint a sivatag világa már régen érdekelte, Alberto Vazquez Figueroa önéletrajzi könyve volt az egyik elindítója a Szahara iránti érdeklődésének.
Az első, egyszemélyes utazásnak voltak előnyei, hiszen többször is behívták a helyiek, hogy megosszák vele ételüket, beszélgessenek a vándorral. Ez az utazása annyira megfogta, hogy úgy döntött, másoknak is lehetővé teszi, hogy átélhessék azt az egyedi érzést, amit a homok és a sziklák közt, vagy éppen éjszaka, a csillagok alatt átélt. Azóta már legalább tízszer járt különböző csoportokkal a sivatagban, de mint mondta, minden egyes alkalommal új élményekkel gazdagodott.
Mint megtudtuk, az általa szervezett szaharai utazás sokszor a helyi vezetők számára is fura, hiszen azt szokták meg, hogy a turisták egy napra, terepjárókon látogatják meg a sivatag szélét néhány fotó erejéig, és a sivatagi érzet megszerzéséig.
Aki Kovival utazik, az viszont három-négy napra, mintegy 80 kilométeres távolságba látogat el a világ legnagyobb sivatagába, naponta 15-25 kilométert gyalogolva. A tevék ugyanis elsősorban nem turistákat, hanem azok terheit, csomagjait szállítják.
De ne gondoljuk, hogy csupán a céltalan gyaloglás a cél. A vele tartók közben persze fotókat is készíthetnek, történeteket hallgathatnak, vagy éppen ehetnek a vezetők által, eredeti recept szerint készült, sivatagban sütött kenyérből. Az emberek egy ilyen úton saját maguk is megtapasztalják, mekkora kincs a víz, arra vigyázni kell. Kérdésre válaszolva arról is beszámolt a VándorLáss vezetője, hogy mennyire más még a csend is éjszakánként, mint amihez mi szoktunk.
Azt esten, a Kovitól megszokott finom humorral fűszerezett beszámoló során láthattunk képeket Marrákesről, a Szaharáról, nomádokról, ételekről, kasbahokról, vagy éppen Toubkalról, az Atlasz legmagasabb csúcsáról.
Ezúttal is élvezetes beszámoló részesei lehettek a jelenlévők, áprilisban azonban újra várja az érdeklődőket a VándorLáss, az I Love ECO csoporttal.
