Valójában turáni-türk tudatú nép vagyunk
Örvendetes, hogy manapság a vidéki össznépi rendezvényeken a bóvli mellett-helyett már a nemzeti értékek is megjelennek. Júniusban két olyan rendezvényen is részt vehettünk, amelyekre Karosról is érkeztek fiatalemberek, abból a községből, ahol a honfoglalás kori magyarság első fejedelmi központja állott.
Itt épült fel az a látogatóközpont is, amelyben a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatják be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és tárgyi kultúráját. Kaposkelecsénybe azért hívták meg az intézmény fiatal igazgatóját, Szabó Pétert, hogy korhű öltözékben, korhű íjak segítségével hívja fel a fiatalok figyelmét eleinkre.
„Már általános iskolásként is érdekelt a történelem – kezdte mondandóját Péter. „Év végén megkaptuk a következő tanév tankönyveit, és a történelemkönyvet én már szeptemberre áttanulmányoztam. Egyébiránt andragógiát végeztem, tehát népművelő vagyok, és a X. század magyar történelmének szerelmese. Nálunk találhatóak a leggazdagabb honfoglalási leletek, a sírokban bőr- és íjmaradványokat is találtak. Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A látogatóközpont épülete már formavilágával is méltó emléket állít az egykor élt ősöknek. Alakja a maga korában Európa-szerte félve tisztelt visszacsapó íj formáját követi, míg a közepén belehasító tömeg nyíltegezt mutat be.
Mi mindenre hívná fel a figyelmet?
A kétszintes kiállítótérben nem csupán karosi leleteket tekinthetünk meg, hanem interaktív eszközök, makettek, érintőképernyős alkalmazások, animációk, filmek és hanghatások révén betekintést nyerhetünk a X. századba. Aki ellátogat hozzánk, láthat eredeti, korhű tárgyakat, audiovizuális térpanoptikális kiállítást, jurta kiállítást, lovas- és íjászbemutatót, de havi szinten tartunk újabbnál újabb rendezvényeket. Látogatóink száma eléri a 10 ezret évente. Elsősorban a Kárpát-medencéből érkeznek hozzánk, de volt már dél-amerikai meg kanadai vendégünk is.
Mit tart a finnugor rokonságról?
Ma már számtalan tudományos bizonyíték létezik amellett, hogy a magyarok valójában turáni-türk tudatú nép. Az Árpád-sáv arra emlékeztet, hogy mi a Nap és a Hold gyermekei vagyunk, a honfoglalás meg tulajdonképpen hazajövetel volt, mert csak visszavettük azt, ami egykor a miénk volt. Nagy kár, hogy elfelejtettük egykori győzelmeinket! Nincs még egy nép, amelynek ünnepei valójában a vereségekről szólnának. A harangszónak sincs semmi köze Nándorfehérvárhoz, hiszen az a muszlim veszélyre utaló hangjelzés volt. A németek azért találták ki a finnugor elméletet, hogy eltereljék a figyelmet arról a tényről, hogy sem a szkíták, sem a hunok, sem az avarok nem tűntek el, hanem ma is Ázsiában élnek. A magyarság mindig fegyelmezett társadalmat alkotott. A mongolok sokszor hangoztatták is, hogy várnak vissza bennünket.
De akkor mire volt jó a tatárdúlás?
A tatárok nem a magyar népet üldözték, hanem annak vezetőit. A mongol tankönyvek úgy tanítják, hogy a tatárok vereséget szenvedtek ugyan a magyaroktól, ám 400 ezer magyar a visszavonuló tatárokkal tartott. Mi mindent megteszünk azért, hogy fiataljaink figyelmét felhívjuk ezekre a tényekre, és büszkeséggel töltse el őket. Legközelebb Széphalmon július 13-án tartunk előadással egybekötött bemutatót, mindenkit szeretettel várunk vagy ott, vagy Karoson, a látogatóközpontunkban. Az érdeklődőknek – amennyiben előre szólnak – tudunk szervezni solymászatot, sas- és harci bemutatót, lovasíjászatot, íjászversenyt.
Máskor is jártak már tájainkon?
Már eljutottunk néhány felvidéki iskolába, mert azt szeretnénk, hogy a gyerekek tudjanak rólunk, a munkánkról, a történelemszemléletünkről. Törekszünk arra, hogy a foglalkozások ne csupán abban merüljenek ki, hogy előadásokat hallgatnak és kiállítási tárgyakat néznek, hanem a tárgyakat fogják is meg, próbálják ki használat közben. Iskolaidőben napi 100–150 iskolást tudunk fogadni, egész napos elfoglaltságot kínálva számukra – a tárlatvezetéstől a parkban folytatott főzésig, játékig. Amikor pedig véget ér a tanév, kezdődnek jurtáikban a nomád táborok.
