V. László királyra és a Szent Korona Komáromba érkezésére emlékeztek a komáromiak

Bár ellentmondásos volt a kamasz király uralkodása és ténykedése, az Endresz Csoport korábban mégis úgy vélte, hogy Komárom jeles szülöttjéről, aki a magyar történelem részét képezi, illő évente megemlékezni. Ugyancsak fontosnak tartotta továbbadni a Szent Korona városunkba jutásának történetét is. Kezdetben a dél-komáromi csoport egyedül szervezte a díszőrség jelenlétében az ünnepi megemlékezéseket.

Majd miután 2010-ben együttműködésbe kezdett az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért (EJK) Polgári Társulással, a továbbiakban minden év február 22. táján közösen emlékeznek meg V. Lászlóról (Komárom, 1440. február 22. - Prága, 1457. november 23.) és a Szent Korona Komáromba érkezéséről. Az ünnepségek csúcspontját az 575. jubileum alkalmából, két évvel ezelőtt a Duna mindkét oldalán zajló Korona Napok jelentették, amely részét kiállítások, előadások, vetítések és zenés-irodalmi reneszánsz est képezték. Azután látványos szabadtéri diavetítések is párosultak a rendezvényhez.

Ez alkalommal előbb Knirs Imre, az EJK elnöke köszöntötte a Nádor utcai Viking vendéglőt megtöltő hallgatóságot. Leszögezte: az örökös bűnbakkereséstől sokkal fontosabb a korabeli történések megértése.

„A mi dolgunk az, hogy megemlékezzünk a városunkban született királyról és a Szent Korona itt-tartózkodásáról, nem több“ - fogalmazott.

Deák Irén, a Selye János Gimnázium tanára hangsúlyozta V. László Komáromhoz való későbbi kötődését. Ezt bizonyítja az is, hogy az udvarában szívesen fogadta a komáromi követeket, és privilégiumokat adott a városnak. Majd Gőgh Viktor, a Selye János Egyetem harmadéves történelem szakos hallgatója tartotta meg az V. László a fiatalok szemével című előadását.

Az előadó elmondta: nagyon kevés forrás lelhető fel V. Lászlóról, s az előtte és utána trónra került uralkodók sokkal nagyobb formátumú királyokként és hazafikként kerültek be a köztudatba. Sőt, a történészek a nagyon zűrzavaros korszakban született és mindössze 17 évesen feltételezhetően bubópestisben vagy mérgezésben elhunyt magyar-cseh-horvát királyt és Ausztria főhercegét gyakran rossz színben tüntetik fel. A haláláról alkotott elméletek egyike sem bizonyítható, de tény, hogy sok ellenfele volt.

„Nem tudhatjuk, hogy a későbbiekben milyen jellemű és jelentőségű uralkodóvá válhatott volna. A komáromiak úgy vélik, hogy árnyaltabban kellene megítélni a Hunyadiak ellen irányuló tevékenységét. Talán nem egyedül neki kellene tulajdonítani Hunyadi László lefejeztetését és azt a szándékot, hogy Hunyadi Mátyást is ki akarta végeztetni. Figyelembe kell venni az előzményeket és környezete befolyását is. V. László anyai nagybátyját ugyanis egy hatalmi harc keretében tőrbe csalták és kivégezték. Emiatt az ifjú király úgy tekintett a Hunyadiakra, mint gyilkosokra“ - magyarázta az előadó.

Mi is történt? Amikor László megszületett, a magyar rendek – Hédervári Lőrinc nádor támogatásával – küldöttséget menesztettek Lengyelországba a magyarul folyékonyan beszélő III. Ulászló lengyel királyhoz abból a célból, hogy legyen magyar király. A kis László anyja, Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné azonban Kottanner Jánosné Wolfram Ilona nevű első komornájával ellopatta a visegrádi vár titkos kamrájából a magyar királyi koronát, és azt Komáromba hozatta. A szent ereklye a Duna jegén, szánon, paplanba rejtve éppen a királynő vajúdása idején érkezett a városba, hogy később V. László fejére kerüljön.

Bár a koronázási ceremóniára 1440. május 15-én Székesfehérváron került sor, ám addig is a két legfontosabb közjogi méltóság jelenléte öregbítette a város hírnevét. Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi hercegprímás – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Újlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében tehát a Szent Koronával magyar királlyá koronázta az alig három hónapos Lászlót. A történtek miatt polgárháborús helyzet alakult ki, folytatódtak a bonyodalmakkal teli hatalmi harcok, és csak III. Ulászló halála után, 1442 decemberében állt helyre a béke az országban.

Komárom tehát azon kevés városok közé tartozik, amelyek azzal büszkélkedhetnek, hogy ott egy majdani magyar király született, ráadásul akkoriban vele együtt huzamosabb ideig a Szent Korona is a városban tartózkodott. Valójában ő volt az egyetlen olyan Habsburg-házi magyar uralkodó, aki a történelmi Magyarországon látta meg a napvilágot.

Az 579 évvel ezelőtti történések a város későbbi életére is nagy hatást gyakoroltak. Amíg ugyanis a Szent Korona Komáromban tartózkodott, a városban olyan pezsgő élet zajlott, amely annak későbbi időszakára is nyomot hagyott. Ezt az alkalmat megragadva a várost ellepték a látogatók, köztük olyan személyiségek, akik a történelmi Magyarország legbefolyásosabb politikusai, gazdasági, társadalmi és egyházi szereplői voltak.

A előadás után a jelenlevők átvonultak az Anglia-parkban található V. László-mellszoborhoz, Gáspár Péter szobrászművész alkotásához. Végül a szobor talapzatánál az EJK PT, az Endresz Csoport Egyesület és a Magyar Közösség Pártja (MKP) városi szervezetének képviselői helyezték el koszorúikat, Nagy Ferenc helyi versmondó pedig Arany János V. László című versét mondta el. Záróakkordként a jelenlevők közösen énekelték el a Himnuszt.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó