Urbanisztikai-építészeti kiállítás nyílt a komáromi „Lőporosban”
A Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tanszéke és a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Kara hallgatóinak komáromi vonatkozású építészeti terveit mutatja be a május 23-án a komáromi Újvár felújított lőporraktárában megnyílt kiállítás. A június 6-ig megtekinthető tárlat megnyitóján a témáról panelbeszélgetés zajlott .
Csémy Krisztián, Komárom főépítésze köszöntőjében elmondta: a két említett egyetem hallgatói, valamint Komárom város együttműködéséből született a DANUrB-projekt. Elnevezése arra utal, hogy az több Duna menti várost érint, illetve kutatja annak építészeti lehetőségeit.
„Az egyetemisták terveikkel konkrét építészeti kérdésekre és problémákra reagáltak. Városunk egyrészt teret biztosított a közös munkához, másrészt az egyetemi hallgatók két szemeszter során éppen komáromi témákat dolgoztak fel” – árulta el.
Arról is szólt, hogy bár Komárom valóban nagyon gazdag építészeti örökséggel rendelkezik, de ez nem jelenti azt, hogy csak arra kell alapozni.
„Véleményem szerint korunk lenyomatait építészeti téren is meg kell jelenítenünk - a régmúlt építészetét kiegészítő vagy teljesen újszerű objektumokat kell építeni. Nos, ez a kiállítás éppen korunk lehetőségeit kutatja, hiszen a két egyetem harmadikos és ötödikes diákjai az épített örökséget, például a híres komáromi erődrendszert inkább csak stratégiai szempontból vizsgálták. Az Erasmus-program keretében éppen Budapesten vagy Pozsonyban tanuló mexikói cserediákok is bekapcsolódtak e projektbe” – fejtette ki.
Csémy beismerte: főleg azért szereti a diákmunkákat, mert azok még minden gátló tényezőtől mentesek, egy-egy megoldás kapcsán nem függnek különféle tulajdonjogi viszonyoktól és területrendezési tervektől. Ahelyett elsősorban a térség természeti és további adottságait veszik figyelembe. Ekképp e tervek szabad gondolkodást és szellemi frissességet prezentálnak. A hosszúkás paneleken a Budapesten, a továbbiakon pedig a Pozsonyban tanuló diákok munkái láthatók.
„Azok közül kiemelnék egyet-egyet. A kedvenc budapesti panelem arra hívja fel a figyelmet, hogy a domináns városrészek és objektumok esti megjelenítésével milyen különös hatást lehet elérni. Azt olvastam: egy város fotózottsága nem attól függ, hogy milyen nagyságú, hanem inkább az esti-éjszakai megvilágításától. A pozsonyi diákok esetében pedig felettébb érdemes megnézni azokat a terveket, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyi rozsdaövezetek, illetve a patinás, ám már rozsdásodó, régi ipari épületek hogyan tölthetők meg tartalommal” - magyarázta.
Hozzátette: a régi hajógyár területén is akadnak ilyen objektumok, amelyekbe a diákok közösségi tereket, piacot és egyebeket álmodtak meg. Bízik abban, hogy a városfejlesztés terén talán egyszer majd e gondolatok mentén is elindulhatnak. Úgy véli, hogy a közösségi tereket érintő ötletek nagyon elgondolkodtatóak, mert azok valóra váltása jelentősen befolyásolhatja a helyi lakosok mindennapjait.
„Tény, hogy munkánk terén folyamatosan az anyagiak hiánya jelenti a legnagyobb gátat. Szerencsére, e kiállítás nem arról szól, hogy az ötletek megvalósítása mennyibe kerülne, hanem inkább arról, hogy milyen lehetőségeket rejt Komárom. Például a kikötőben levő daruk megvilágítása ugyan nem lenne olcsó mulatság, de esti megjelenítésük a város számára komoly hozzáadott értéket képezne”.
Kádár Bálinttól (Kortárs Építészeti Központ), a DANUrB projekt vezetőjétől azt is megtudtuk: a határon átnyúló projektben magyar, szlovák, román, osztrák, szerb, horvát és bolgár egyetemek, illetve városok vettek részt. „Az volt a célunk, hogy ily´ módon egymáshoz és a Dunához is közelebb kerüljünk, illetve a jövőben még jobban kihasználhassuk azt az előnyünket, hogy e folyam mellett lakunk” – szögezte le.
Ľubica Vitková, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja is inspirálónak nevezte az érintett felek együttműködését, amely során egyebek mellett Komárom és a régió történelmi múltjával, természeti lehetőségeivel, népművészeti értékeivel, jelenlegi egyetemi városi létével kapcsolatos sajátosságokat, illetve kiaknázandó lehetőségeket is kutatták. Eredményeiket majd egy brosúrában teszik közzé.
Benkő Melinda, a BME Urbanisztikai Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy milyen izgalmas folyamat volt az egyetemisták bevezetése a dunaparti város hosszútávú tervezésébe. Közös kutatásaik során azt a hasonló és egymástól eltérő többletet is vizsgálták, amit a Duna nyújt a környékén, ám más-más országban élő lakosságnak.
Gráfel Lajos, az erődrendszert kezelő Pro Castello Comaromiensi nonprofit szervezet igazgatója, a városi hivatal munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy Komárom építészeti beavatkozásainál mindig szem előtt kell tartani a helyi műemlék-örökséget és az egyes objektumok autentikus voltát.
Stubendek László polgármester örömét fejezte ki amiatt, hogy a Pozsonyban és Budapesten működő egyetem diákjai legutóbb a két főváros között félúton fekvő Komáromot vették górcső alá, s a városban rejlő olyan lehetőségeket is meglátták, amelyeket az itt élők eddig észre sem vettek.
Keszegh Béla, Komárom alpolgármestere felszólalásában úgy fogalmazott: „E kiállítással egy közös nagy kaland fontos mérföldkövéhez értünk. A terveket kidolgozó diákok nekünk számos olyan ötletet adtak, amelyek inspirálóan hatnak ránk, új távlatokat nyitnak meg előttünk. Remélem, hogy a 60 panelen vázolt lehetőségek közül majd folyamatosan több is megvalósulhat”.
