2021. november 6., 16:56

Újraéled az ipari kender a keleti végeken

A Kárpát-medencére kiterjedő ipari kendergazdaság-fejlesztési programon öt éve dolgozik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI). A határon átívelő INTERREG Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program projektnek köszönhetően a nagygéresi önkormányzat, egy-egy nagygéresi és kassai kisvállalkozó, valamint egy nagykaposi civil szervezet is a kedvezményezettek között van.

varróműhely
Médialapozó
Fotó: A szerző felvétele
Gabri Rudolf és Molnár György

A Bodrogközben élők számára a hosszú távú foglalkoztatottságot biztosító programot Molnár György, az NSKI nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója mutatta be. – Az általam vezetett hálózatfejlesztési igazgatóság olyan új hálózatépítési és fejlesztési lehetőségeket tár fel és készít elő, amelyek az egész Kárpát-medencére kiterjeszthetők. A magyarság kendergazdálkodási hagyománya ideális lehetőségnek bizonyult arra, hogy egy közös gazdaságfejlesztési programot építsünk rá. Munkatársaimmal az elmúlt években e témakörön belül különböző projekteket kezdeményeztünk.  Ezek legjelentősebbike éppen a folyamatban lévő „Future in hemp – Kenderben a jövő” akcióterv, amely az INTERREG V-A Szlovákia–Magyarország keretében (SKHU/1802/3.1/012) valósul meg 7 012 325,74 euró összköltséggel. A Kárpát-medencében ez az első EU-s forrásból megvalósuló, beruházásokra épülő kenderipari gazdaság. 6 egyedi, de egymással összefüggő alprojektből áll, melyek fejlesztik a helyi adottságokra épülő gazdaságokat, munkahelyeket hoznak létre, illetve a helyi szereplőkkel versenyképes tudást osztanak meg. 

Az alprojektek miképpen épülnek egymásra?

A határ két oldalán fekvő Nagyrozvágy és Nagygéres között a valaha meglévő közvetlen átjárást lehetővé tevő közút most 4,3 km hosszúságban újonnan megépül. Ez nemcsak a két ország kendergazdasági szereplőinek a kapcsolattartását, egymás közötti áruforgalmát teszi lehetővé, de egyben elősegíti a kistérségi munkaerő-piaci mobilitást is. A magyar oldalon, Barabáson kialakításra kerülő kenderkóró-feldolgozó üzemben a megsodort kenderfonalból méterárut, kendervásznat szőnek majd. A kibővített kassai varrodában mutatós lakás-kiegészítők készíthetők belőle. A magyar oldalon, Géberjénben egy meglévő élelmiszer-ipari és kozmetikai olajütő kapacitásának a bővítésére is sor kerül, amellyel majd a kendermagból – a táplálék kiegészítőjeként egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – olajat nyerik ki.

A nagygéresi kézműves textilműhelyben egyedi textiltasakok készülnek majd. A nagygéresi tudásközpontban egy helyen gyűjtik össze az ipari kender feldolgozásáról és hasznosításáról fellelhető tudásanyagot, és tovább is adják azt az érdeklődőknek.

Ugyancsak itt kiállító terem, múzeumi műhely és konferenciaközpont is létesül, ahol termékbemutatókat és szakmai találkozókat szervezhetnek. A közeli, magyarországi Karoson pedig a kender gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatos feldolgozó csarnok épül, ahol biokendertea, biokendermagolaj, CBD félkész termék és kender brikett készül majd.

interreg
Fotó:  A szerző felvétele

Melyek a projekt rövid és hosszú távú céljai? Hány új munkalehetőség jön létre?

A projekt nemzetstratégiai jelentőséggel bír. A határ mindkét oldalát érintve ebben az akciótervben egyelőre 14 új munkahely létesül. A szülőföldön való boldogulást meghaladóan lehetőséget nyújt a kelet-közép-európai együttműködésre is. A program segítségével a világban zajló változásokkal lépést tartva, az ipari kenderből versenyképes, egészségvédő és környezetbarát termékek készülhetnek, és kerülnek piacra. Előkészítő munkánk lényege, hogy olyan tudásgyűjtő és partnerséget építő tevékenységet végeztünk az elmúlt 5 évben, amelyre alapozva ma már rendelkezésünkre áll egy komplex program. Távlati célunk az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni ezt az ágazatot, és a teljes térségben létrehozni egy összefüggő ipari kendergazdaságot. Ez majd idővel magába foglalná a kenderfeldolgozásban rejlő további éghajlatvédő, környezetkímélő lehetőségek kihasználását. Olyan természetes megoldásokat, mint például az építőiparban a kenderbeton, a kiváló hang- és hőszigetelő elemek, a biokompozit, vagy éppen az autóipari bioműanyag gyártását is.

A kendert hol szerzik majd be a feldolgozó üzemek?

Ez a projekt nem foglalja magába a kender termesztését. Vannak már pár éve jól működő, más támogatási lehetőségeket igénybe vevő kendergazdaságok Magyarországon. Közülük kettő majd a Kenderben a jövő beszállítója is lesz.

varróműhely
Fotó:  A szerző felvétele
A nagygéresi varróműhely épülete

Mikor lesz a tervekből valóság?

Az ütemterv szerint a beruházások 2022 tavaszán befejeződnek, az esetlegesen indokolt halasztás legfeljebb év végéig kérhető. Bízom benne, hogy a jövő év közepéig mind a hat helyen sikerül befejeznünk a munkákat, és létrejöhet a kender feldolgozásának és hasznosításának határon átívelő összehangolt rendszere.

A kender jövője a múltjára épül     

A projekt szlovákiai részére eső, még 2018-ban megpályázott 2,2 millió eurós beruházást Nagygéres község nyerte el.  Pál Zoltán polgármester örömébe azonban üröm is vegyült az elmúlt hónapokban. A világjárvány következtében megemelkedett építőanyagárak miatt a kivitelező céggel újabb költségvetési tervet kellett kidolgoznia. Ettől függetlenül bízik benne, hogy időben elkészülhet a volt iskolaépület felújítása, amelyben az EXPO tudásközpont kap majd helyet. Abban is bízik, hogy idővel a környező gazdák jó része éppen egy ott zajló konferencia vagy konzultáció hatására dönt az igénytelen, gyorsan növekvő, vegyszermentesen termeszthető sokrétű csodanövény mellett.  Véleménye szerint ezek a tevékenységek hozzájárulhatnak a leszakadó, halmozottan hátrányos térség foglalkoztatottsági mutatóinak a javulásához, és az ipari kenderre épülő feldolgozóipari és kereskedelmi tevékenység fejlesztéséhez. Tudomása szerint nálunk Nyitra és Komárom körül már újra felfedezték a kendertermesztés előnyeit.

varróműhely
Fotó:  A szerző felvétele
A nagygéresi varróműhely

A Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, Gabri Rudolf elmondta, hogy a civil szervezet két alprojekt megvalósításában is partner. A Koordináció és kommunikáció alprojektjük összefogja A kenderben a jövő című területi akcióterv többi szereplőjének tevékenységét, elősegíti együttműködésüket, valamint népszerűsíti a területi akciótervet. A másik alprojekt pedig a 14 új munkavállaló magyar és szlovák nyelvű oktatására irányul. Ehhez elkészült a tananyag, jelenleg zajlik a közbeszerzés. A varrás-oktatás 2 helyszínen fog zajlani, elméleti és gyakorlati résszel, kassai és nagygéresi helyszínnel. A kender feldolgozásával kapcsolatos tudásmegosztás során műhelymunkákat is szerveznek. A későbbiekben további kenderipari szakemberek képzése, tananyagok fejlesztése és a szemléletformálás is szerepet kap.

varrógép
Fotó:  A szerző felvétele
Az új ipari varrógép próbája

Csizmadia Tímeának Királyhelmecen rőfös boltja van és lakáskiegészítők varrásával foglalkozik. Három évvel ezelőtt szólították meg a vállalkozásfejlesztési lehetőséggel, és mint mondja, nem bánja, hogy belevágott. A 31 ezer eurónyi támogatásnak köszönhetően Nagygéresben, saját ingatlanja felújításával, egy nem is remélt álma válhat valóra: kézműves varróműhelye lesz, ahol majd egy varrónőt is alkalmazhat. Az ipari varrógépeket már beszerezte, és tavasszal el is kezdődhet a munka.  Alig várja, hogy a karbonlábnyomtól  mentes magyar kendervászon első szállítmányát megtapinthassa és varrhasson belőle. Biztos benne, hogy a környék ügyes kezű asszonyainak gond nélkül el tudja majd adni a kendervásznat méteráruként is. Sokan egyébként már most vinnék, mondta Csizmadia Tímea.

A magyar kenderkultúra

A magyarság már a honfoglalás előtt ismerte a kendert és rostanyagának hasznosítási módját. Bizonyíték erre a honfoglalás előtti, török eredetű kender, tiló, csepű, szösz szavaink.  Ezt erősíti az a tény is, hogy eleink a honfoglalás előtt éppen azon a délorosz alföldön éltek századokig, ahová a kender őshazáját tesszük. A Bodrogközben a 18. században szinte minden település határában termesztettek kendert. A néprajzi gyűjtések tanúbizonysága szerint, az itteni háziipari tevékenységekről szóló ismertetések legtöbbje a kendermunkákhoz kapcsolódik. A meglévő faluházak szinte mindegyikében fellehetők még az ehhez használt eszközök: a kézi kendertörő, vagyis a tiló, a rost puhítására szolgáló kalodás és bálványos kenderdörzsölő, a guzsaly, a gereben, a szováta.  A bodrogközi népi ruházkodásában épp a kendervászonnak jutott a legnagyobb szerep. A háború alatt és még a múlt század derekán is sok falusi asszony maga szőtte családja számára a kendervásznat. Az 50-es években a szomszédos Ung-vidéki pár száz lelkes faluban, Vajánban kenderfeldolgozó üzem is működött.

Megjelent a Magyar7 2021/44. számában.

 

varróműhely
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.