Újabb üdülőhelyek létesülhetnek a Komáromi járásban
Az első naszvadi (Nesvady) termálkút története a 60-as évekbe nyúlik vissza, amikor a pöstyéni szakemberek egy furatban gázolajat kerestek. Helyette a Gútai úton hozzávetőleg 2000 méter mélyen jód-és brómtartalmú termálvizet találtak. Már akkoriban eltervezték egy strandfürdő megépítését a községben, de a terv meghiúsult. Most, több mint 50 év múlva azonban valóra válhat a helybeliek álma. A múlt század végén, a 90-es években a falu hozzájutott egy 49 hektáros területhez felvásárlás útján. A területfejlesztési terv alapján itt terülhet el a majdani strandfürdő.
"2008-ban készíttettünk egy új furatot 1500 méteres mélységben, ahol ismét találtunk 61 Celsius-fokos termálvizet. Kidolgoztattuk a termálfürdő- és rekreációs központ üzemeltetésére szolgáló komplex projektet, amely szállás- és sportlétesítményeket is tartalmazott, majd keresni kezdtünk befektetőket. Sajnos, e nagyszabású, 30-40 millió euró értékű projektre nem sikerült megfelelő beruházót találnunk. A gazdasági válság miatt ugyanis a vállalkozók már nem tartották annyira jó biznisznek a fürdőépítést“ – vázolta fel az előzményeket Haris József, Naszvad polgármestere. A nagyközség első embere arról is beszámolt, hogy próbálkoztak egy a szállás- és sportlétesítményeket nem tartalmazó félmegoldással is, ami iránt egy befektetői csoport érdeklődött, de idén áprilisban visszaléptek a tervezett megállapodástól.
„Megfelelő beruházó hiányában Naszvad önkormányzata úgy döntött, hogy a község vállalja a fürdő és a rekreációs központ megépítését. Mi ezt a projektet nem bizniszként, hanem közhasznú létesítmény építéseként kezeljük, amire a naszvadiakon kívül hozzávetőleg 20 kilométeres körzetben közel 70 ezer ember vár. Az egész évben működő létesítmény 1,5-2 millió euróért épülhetne fel két-három medencével, mellékhelyiségekkel, autókempinggel" – magyarázta Haris József.
A falu kidolgoztatta egy olcsóbb létesítmény tervét, amit az önkormányzat már jóváhagyott. "Megrendeltük a kivitelezői tervet, amelynek novemberre kellene elkészülnie. Azután intéznénk a szükséges építkezési engedélyt, amit februárban-márciusban akár meg is kaphatnánk, és kezdődhetne az építkezés. Addig el kell gondolkodnunk a finanszírozás struktúráján, s remélhetőleg 1-2 év alatt sikerül befejeznünk az építkezést“ – ismertette lépéseiket a polgármester.
Naszvad a gazdasági minisztériumtól pályázat útján próbál pénzt szerezni az infrastruktúra kiépítésére, a fürdő előtti parkoló létesítésére, de uniós pénzekre nem számít. „Sajnos, uniós pénzeszközöket új létesítmények építéséhez nagyon nehéz szerezni, azok inkább felújításokra igényelhetők. Ennek tudatában is belefogunk azonban az építkezésbe. Azáltal, hogy majd vendégek érkeznek Naszvadra, fellendülhetnek a helyi vállalkozások, tehát érdemes belekezdeni ebbe a beruházásba. A községi tulajdonban levő 49 hektáros terület bizonyos részét majd tőkésíteni is lehetne, ha a jelenlegi kukoricaföld helyén felépülne a fürdő. Talán magánvállalkozó hotelt vagy más létesítményt építene mellé, valamint mesterséges tó, sétáló- és kerékpárút is létesülhetne. Kis lépésekben haladunk előre, és fokozatosan bővítjük majd a beruházásunkat“ – mondta Haris József.
Gútán (Kolárovo) is számolnak egy egy rekreációs létesítmény létrehozásával, de ez még csak távlati terv. „A távlati városfejlesztési tervünkben szerepel, hogy a vízimalom mögötti Dögös városrészben levő közel 40 hektáros terület a város tulajdonába kerüljön. A területrendezés után ott létesülhet strandfürdő, egy kisebb szálloda, tanösvény, néhány kis üdülőház stb." – árulta el Horváth Árpád, Gúta polgármestere.
Az érintett területet jelenleg az állami az erdészet és az Úrbéri Társaság birtokolja. Egyelőre nem tudni, mikor fejeződik be a területrendezés. "Az Úrbéri Társasággal ez ügyben már bíráskodunk, kérdéses, hogy mikor születik meg a bírósági döntés. A területrendezés után valószínűleg megfelelő beruházót keresünk, ami elég nehéz, mert manapság nem túl gazdaságos a fürdők működtetése. Ma még nem jelenthető ki az, hogy 5 vagy 20 év múlva kezdődhet-e a rekreációs létesítményünk építése“ – közölte portálunkkal Horváth Árpád.
Révkomáromban 2009-ben irányozták elő a helyi termálfürdő átalakítását wellnessközponttá, de a városatyák jelenleg már másféle terveket szövögetnek.
„Az akkori egy olyan beruházási tervezet volt, ami mindenkinek jó volt, csak a városnak nem. Háromféle finanszírozásban 8 millió euróért épült volna fel a komplexum, amelynek költsége 15 év alatt sem térült volna meg" – nyilatkozta Szabó Béla, Révkomárom alpolgármestere hozzáfűzve: nem változtatott volna ezen az sem, ha 200 ezer főre bővítették volna fürdő kapacitását, a belépődíjat pedig 7 euróra emelték volna. Ha a város beleegyezett volna a terv végrehajtásába, úgy járt volna, mint Esztergom, amelynek a fürdője veszteséges - magyarázta. Az alpolgármester szerint nincs érvényes önkormányzati határozat a strandfürdő wellnessközponttá történő átalakításáról. Jelenleg Révkomárom önkormányzata a fedett uszoda helyzetét próbálja megoldani.
„Az 1985-ben épült, s azóta nagyobb felújításon át nem esett fedett uszodánkkal gondok vannak. A létesítmény túlságosan hőigényes, nagyon drága a fenntartása, nagyon rossz állapotban van, ezért a felújítása csaknem értelmetlen lenne. Emiatt felmerült az a lehetőség, hogy a termálfürdőben az úszómedencét ideiglenesen beboríttatnánk egy fóliához hasonló anyaggal, amelyre 10-15 éves garancia vonatkozik" - ismertette a terveket az alpolgármester. Magyarországon elmondása szerint több hasonló létesítményben alkalmazták ezt a megoldást. A képviselőtestület szeptember 26-i ülésén dönt a javasolt pótmegoldásról.
