2018. október 30., 12:49

Új vitafórum indult a komáromi Révben

Kikötő Polgári Szalon néven új vitaest-sorozat indult október 29-én a komáromi Rév - A Magyar Kultúra Házában. Házigazdája a dunaszerdahelyi születésű, jelenleg Budapesten élő Bödők Gergely történész, a Clio Történetkutató Intézet munkatársa. Havi rendszerességgel megvalósuló fóruma nyitányán Ablonczy Balázs történészt, az ELTE BTK egyetemi docensét, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatóját, az MTA Trianon 100 – "Lendület" kutatócsoport vezetőjét látta vendégül.

 

Ablonczy Balázs
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A házigazda bevezetőjében elmondta: az idén januárban megszűnt Komáromi Szalon örökébe szeretnének lépni, amely hat év alatt hozzávetőleg 60 vitaestet rendezett. Ismert és elismert közéleti személyiségeket, művészeket kívánnak bemutatni, ügyelve a szellemi függetlenség biztosítására.

A Kikötő Polgári Szalon a Gazdag József és Sánta Szilárd politikai pártoktól független, civil kezdeményezésétől némileg különbözik: jótékony célokat is szolgál. Emiatt arra a belépő jelképes 1 euró, amit majd mindig más-más jótékony célra ajánlanak fel. Az első alkalommal összegyűlt közel 40 euróval Bödők Gergely egykori alma matere, a Selye János Gimnázium egyik tehetséges diákja kutatásait támogatták.

Teleki Pálról, Trianonról és Erdély visszavételéről

A másfél órásra tervezett, ám két és fél óráig tartott rendezvény első felében Ablonczy Balázs személyiségébe és szakmai múltjába nyertünk betekintést. A Nemzeti Színház volt igazgatója, Ablonczy László fia nem titkolta: őt a szülei óvták a színészpályától, de nem bánja, mert nagyon kedveli a kutatómunkát, s történészként már fiatalon szinte mindent elért, ami Magyarországon elérhető. Miután 2011-ben a Párizsi Magyar Intézet igazgatójává vált, négy évig a kulturális diplomácia előnyeit és árnyoldalait is kipróbálhatta.

A házigazda “háromtémás történésznek” nevezte vendégét. Ablonczy Balázs ugyanis a Teleki Pál politikus életéről írt könyvével vált ismertté, majd leginkább a Trianon-legendák és Erdély 1940-44 közti időszaka foglalkoztatta őt. E témákról jelentek meg A visszavett Erdély és a Trianon-legendák című kötetei. A szerző úgy véli, hogy minden legendának van valamilyen igazságmagva, s minden nemzeti közösségnek szüksége van igazságlátásra.

Nagyon nehéz megtalálni egy-egy legenda ősforrását. Fontos az, hogy szándékosan sose hamisítsuk meg a történelmet. Nemzeti közösségként azonban csak akkor tudunk továbblépni, ha ismerjük a történések valós okait”

– szögezte le.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Úgy látja, hogy Trianonról mindmáig meglepően kevés ismerettel rendelkezünk, s az a magyarság balsorsának jelképévé vált. Felvetődik a kérdés, hogy még mi derülhet ki a közelgő centenáriumig a békekötésről és következményeiről.

A Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 – "Lendület" kutatócsoportja vezetőjeként nem csak a gyalázatos nagypolitikai eseménnyel, hanem annak az emberek hétköznapi életét befolyásoló aspektusaival, így a Trianon utáni menekültkérdés kezelésével is foglalkozik. Figyelmünkbe ajánlotta a www.trianon100.hu honlapjukat.

Hallgatói kérdésre elárulta: ha filmet készítene Trianonról, akkor ahhoz Zilahy Lajos A földönfutó város című regényét venné alapul. Az 1939-ben megjelent történet a menekültek sorsán keresztül hozza emberközelbe a sokáig elhallgatott eseményt. Eközben az eddigi tabukat, így a zsidókérdést sem kerüli meg.

Ablonczy Teleki Pál halála kapcsán elmondta: tavaly fellángolt a politikus öngyilkosságával kapcsolatos vita, ám az öngyilkosságában kételkedők nem álltak elő az eddigi állításokat megdöntő új bizonyítékokkal. Mindmáig hiányzik a vonatkozó halottszemle és boncolás jegyzőkönyve. Ablonczy abban hisz, hogy Teleki öngyilkosságot követett el, ugyanis nagyon súlyos depresszióval és vesebetegséggel küszködött, s már korábban, 1921 áprilisában is megpróbált véget vetni az életének. Akkor ki akart ugrani a budai vár ablakából. A Telekiről előzőleg írt vaskos könyve után nemrég A miniszterelnök élete és halála címen annak rövidített, olvasmányosabb változatát is megjelentette.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Kik lesznek a Kikötő további vendégei?

Bödők Gergely három kvízkérdéssel is készült, majd a leggyorsabb helyes válaszadókat egy-egy Ablonczy Balázs-kötettel jutalmazta. A belépőkből ez alkalommal közel 40 euró gyűlt össze.

Portálunk a szervezőktől megtudta: november 27-én 18 órától Szarka Gyulát, a Ghymes együttes egyik alapító tagját a bloggerként ismert, Zsófia lányával együtt látják vendégül. Decemberben három határon túli magyarlakta vidékről származó, ám Budapesten játszó ifjú színésszel: a gútai Telekes Péterrel, a beregszászi ifj. Vidnyánszky Attilával és a dunaszerdahelyi Bödők Zsigmonddal találkozhatnak az érdeklődők. Januárban pedig Romcsics Ignác történészprofesszor-író lesz a Kikötő Polgári Szalon vendége, akinek számos könyve közül legátfogóbb a Magyarország története a XX. században című, nagy érdeklődést kiváltott kötet. 

Ablonczy Balázs
+8 kép a galériában
Megosztás
Címkék