Új pterosaurusfajra bukkantak Németországban
BERLIN. A jura időszakból származó pterosaurus új fajára bukkantak a németországi Wattendorfban.
Német kutatók 155 millió éves repülő hüllő fosszíliájára bukkantak. Az új pterosaurusfaj csontváza kivételesen jó állapotban maradt fenn. A fosszíliát a bajorországi Wattendorfban fedezték fel. Ez az egyik legidősebb, jelenleg ismert pterosaurus – állítja a Bambergi Természettudományi Múzeum, ahol a leletet szombaton kiállították.
A paleontológusok szerint az állat kivételesen hosszú végtagjaival nagyon jól adaptálódott a gázló mozgáshoz. Állkapcsának alakja a gólya vagy flamingó csőréhez hasonlított, melyben 400 tompa fog sorakozott. Ezek a tulajdonságok nagyon hasznosak lehettek a vízben élő apró élőlények – mint kis halak – kiszűréséhez. Ilyen halak maradványait a fosszília gyomrában is megtalálták.
A repülő hüllő szárnyfesztávja mintegy 1,2 méteres volt – mondta Matthias Mäuser, a múzeum igazgatója. „Voltak szárnyai, ez azonban nem jelenti azt, hogy madárról van szó” – tette hozzá megjegyezve, hogy az állat nem rendelkezett tollakkal, helyettük merev sörték borították testét.
Egyelőre keveset tudni Németország eme új, jura időszaki leletéről, azonban egyévnyi alapos vizsgálódás után Mäuser úgy véli, valószínűleg az állkapcsát érintő sérülés miatt pusztult el, ott ugyanis erre utaló jeleket találtak.
A wattendorfi lelőhely - ahol a csontváz is előkerült - a fosszíliák igazi tárháza. A kutatók több mint 5000 cápa-, teknős-, hal-, csiga- és krokodilfosszíliát tártak fel az ásatások 2004-es megkezdése óta.
A paleontológusok szerint az állat kivételesen hosszú végtagjaival nagyon jól adaptálódott a gázló mozgáshoz. Állkapcsának alakja a gólya vagy flamingó csőréhez hasonlított, melyben 400 tompa fog sorakozott. Ezek a tulajdonságok nagyon hasznosak lehettek a vízben élő apró élőlények – mint kis halak – kiszűréséhez. Ilyen halak maradványait a fosszília gyomrában is megtalálták.
A repülő hüllő szárnyfesztávja mintegy 1,2 méteres volt – mondta Matthias Mäuser, a múzeum igazgatója. „Voltak szárnyai, ez azonban nem jelenti azt, hogy madárról van szó” – tette hozzá megjegyezve, hogy az állat nem rendelkezett tollakkal, helyettük merev sörték borították testét.
Egyelőre keveset tudni Németország eme új, jura időszaki leletéről, azonban egyévnyi alapos vizsgálódás után Mäuser úgy véli, valószínűleg az állkapcsát érintő sérülés miatt pusztult el, ott ugyanis erre utaló jeleket találtak.
A wattendorfi lelőhely - ahol a csontváz is előkerült - a fosszíliák igazi tárháza. A kutatók több mint 5000 cápa-, teknős-, hal-, csiga- és krokodilfosszíliát tártak fel az ásatások 2004-es megkezdése óta.
Forrás
hirado.hu
