2021. március 1., 15:07

Új honfoglalás a Csallóközben: 2021-re már a tömbvidék is szórványosodik

Az idei népszámlálás egyik nagy kérdése, miként változott az előző tíz évben a felső-csallóközi települések nemzetiségi összetétele a nem csillapodó betelepülési hullám következtében. Meg tudnak-e kapaszkodni az őshonos közösségek, vagy menthetetlenül elveszítve korábbi jellegüket, Pozsony „alvóvárosaivá” válnak a települések?

Fotó: kukkonia.sk

Épül a „szlovák Detroit” – állítja Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, amikor a Felső-Csallóközt érintő betelepülési hullámról kérdezzük. Az amerikai autóipar fellegvára mára már elveszítette régi fényét, de iskolapéldáját jelenti a demográfia zsargonjában szuburbanizációnak nevezett folyamatoknak. Vagyis, amikor egy nagyváros körül ún. alvóvárosok gyűrűje alakul ki. Ezt a jelenséget látjuk felgyorsulni a kilencvenes évek második fele óta Pozsony esetében is.

Őry Péter és munkatársai a Pro Civis polgári társulásban már évek óta nyomon követik, milyen demográfiai változások történtek a Pozsonyt övező járások településein.

Ismert jelenség, hogy a határszélen fekvő főváros a szomszédos Ausztria és Magyarország felé is „terjeszkedik”, arról azonban kevesebb szó esik, hogy Pozsony „kiáramlása” nemcsak a Szenci és a Dunaszerdahelyi járást érinti, hanem a szlovák etnikumú Erdőhátat is.

A "szlovák Detroit"
Őry Péter
Kép forrása: PC archívum
Őry Péter, a Pro Civis elnöke

A folyamat Őry szerint előbb a Szenci járást érintette, 1996-97-től kezdve, majd az ezredfordulót követően már a Felső-Csallóköz Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó községeibe is egyre gyorsuló ütemben indult meg a betelepülés. A csallóközcsütörtöki polgármester szerint azért helytálló a detroiti párhuzam, mert a Pozsonyhoz közel eső településeken is egyre másra épültek az új lakónegyedek.

Mindez több problémát is felvet.

Őry szerint érdemes lesz figyelni az idei népszámlálás eredményeit olyan szempontból is, hányan vallják be, hogy az állandó lakhelyük nem azonos a tartózkodási helyükkel.

Jelenleg a Felső-Csallóközben meglehetősen kaotikus a helyzet, hiszen Pozsony közelsége az ország távoli pontjairól is ide szívja a munkaerőt, ezekről a beköltözőkről az állami szerveknek jószerével semmilyen áttekintése sincs.

A települések vezetői azzal szembesülnek – mondja Őry, hogy felduzzadt a községek lakónépessége, de az állandó lakosok száma papíron közel sem nőtt annyit. Vagyis

a települések elesnek a bevételektől, de az újonnan betelepülők, akik papíron nem is ott laknak, elvárják, hogy biztosítsák számukra a szolgáltatásokat.

Őry szerint a népesség rohamos növekedésével a közműhálózatok fejlesztése sem tudott lépést tartani. Sürgős bővítésre szorul az elektromos hálózat és a csatornázás, arról nem is beszélve, hogy az új lakónegyedek eleve zsebkendőnyi területen épültek. Amíg az ingatlanbefektetők a profitot hajszolták, a községek nem egy esetben kerültek lehetetlen helyzetbe a közlekedésre szinte alkalmatlan újonnan kialakított utcák miatt.

Balódi: Legyünk patrióták!
Balódi László

Balódi László, a Dunaszerdahely mellett fekvő Nemeshódos polgármestere némileg más helyzettel találkozik, mint a Pozsony tőszomszédságában fekvő Csallóközcsütörtököt irányító Őry Péter. Azzal azonban már Balódi is szembesült, hogy

amíg korábban senkinek nem jelentett problémát, hogy a községben először magyarul hirdetnek, addig mostanra már van olyan helybéli, akinek ez nem tetszik.

Ahogy azzal sem volt senkinek problémája, hogy a község közepén lévő emlékművön magyar nyelvű felirat olvasható, most már van, aki ezt szóvá tegye.

Balódi szerint a megoldás az lenne, ha a csallóközi magyarok nemcsak szavakban lennének patrióták, hanem úgy is viselkednének.

Nem elég a Nélküledet énekelni a DAC-stadionban, ha utána az elhunyt nagyszülők portáját egy nagyszombati családnak adom el, csak azért, mert kétezer euróval többet ajánlott, mint egy dunaszerdahelyi ifjú házaspár"

– húzza alá a nemeshódosi polgármester, aki 2020 óta a Híd párt járási elnöke is egyben. Balódi szerint végső soron a magyarok közötti széthúzás vezet oda, hogy a magyarság lassacskán kisebbségbe szorul a Csallóközben is. A nemeshódosi polgármester szerint, aki rendre Híd-MKP közös jelöltként nyerte el a településvezetői széket, érthetetlen, miért nem tudnak megegyezésre jutni a magyar pártok.

Balódi kiemeli,

bár Hódoson is változnak az etnikai arányok, eddig sikerült megőrizni a község eredeti arculatát, a betelepülők közül is sokan aktív részesei a helyi magyar közösségnek,

legyen szó a Csemadok rendezvényeiről, az énekkarról, az önkéntes tűzoltók munkájáról vagy a virágzó sportéletről.

Kisebbségbe szorul az őshonos magyarság

Őry hangsúlyozza, a nagyarányú betelepülés érzékelhetően átalakítja az etnikai arányokat: jól mutatja ezt a Szenci járás korábban még magyar falvainak példája, de a sokszorosára felduzzadt Úszor vagy Vörösmajor esete is. Az őshonos magyar közösségek kisebbségbe kerülnek a településükön, és a község irányítása is sorra kikerül a kezükből.

Csallóközcsütörtök polgármestere szerint

nagy kockázatot jelent a Štefan Holý törvényalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes által kidolgozott tervezet, ami megszüntetné a települések építésügyi hivatalát, az ingatlanfejlesztésekről szóló döntést lényegében átadná a járási hivataloknak és az ingatlanberuházóknak.

Ha a tervezet törvényerőre emelkedik, az csak még inkább fokozná a betelepülési hullámot a Dunaszerdahelyi járás településeire – vélekedik Őry Péter.

A jelenleg is zajló népszámlálás semmi jóval nem kecsegtet: a szórványosodás már a csallóközi magyar tömbterület egyre nagyobb részét érinti. Kérdéses, hogy a folyamat feltartóztatható-e egyáltalán, de annyi bizonyos, csakis egységes közösségi fellépéssel és az egyének józan, patrióta kiállásával kínálkozik esély arra, hogy a magyarság ne kerüljön fokozatosan kisebbségbe az általa lakott csallóközi településeken. 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék