Új helyre költözne a párkányi kutyamenhely

Bokor Klára 2019. január 12., 14:08

A párkányi kutyamenhelyet 2013-ban alapították, amikor a rendőrség elvett egy rossz körülmények között tartott kutyát egy családtól. Mivel a tágabb környéken nem volt a kivert, bántalmazott, feleslegessé vált ebek számára befogadó központ, állatbarátok megalapították a Priateľ Pes polgári társulást, melynek ez a kutyus lett az első lakója.

Fotó: Bokor Klára

Putz Dominikával, a menhely vezetőjével megyek a Duna-parttól nem messze levő telephelyre, ahol kolléganője, az önkéntes Valkó Tímea és az örömükben ugrándozó kutyák fogadnak. Dominika elmondja, két ketreccel indult a menhely működése, ami idővel egyre bővült. Volt idő, hogy 32 ebről gondoskodtak.

A telket a párkányi szakközépiskolától bérelték, akik a bérleti szerződést tavaly augusztusában már nem hosszabbították meg. Szerencse, hogy nem rakták ki őket azonnal.

Fotó: Bokor Klára

Egyelőre csak minimális kapacitással tudnak működni, maximum öt kutyával. Ez volt a bérbeadó kikötése, avat be Dominika a részletekbe.

Adományokból tartják fenn 

– A menhelyre minden héten több kutya érkezik. Minimális kapacitás mellett is sikerül befogadnunk a bajba jutott, megkínzott kutyákat, ha másképp nem megy, ideiglenes befogadóknál helyezzük el őket. Ott hátul van például Marie, az éheztetett, 1x1 méteres ketrecben tartott, szabad mozgásában két évig gátolt keverék kutya, melyet a múlt héten vettünk el a családtól. Igaz, ezek a rendszeresen megvert, méltatlan körülmények között tartott állatok bizalmatlanok, de mi egy más életet biztosítunk nekik.

Mondhatom, rövid időn belül mindegyik állat visszanyeri az emberek iránti bizalmát.

Nemrég került hozzánk Mirko, a vasúti kocsis kutya, amelyről a tévécsatornák is hírt adtak. Egy ölfával megrakott tehervagonból ugatás hallatszott, mire a vasút dolgozói minket hívtak. A tűzoltók segítségével sikerült a kutyát kimenteni. Akkor vettük észre, hogy társa is volt, amelyet az ölfa maga alá temetett. Mirko most a Panev Vet állatklinikán gyógyul, mivel a lába beszorult az ölfák közé, és lábfején a bőr lassan elhal. Azért még reménykedünk, hogy a doktornő meg tudja menteni a lábát. A klinikával egyébként többéves jó kapcsolatunk van.

Dominika arról is tájékoztat bennünket, hogy a menedékhelyet főleg adományokból tartják fenn, s többen végeznek itt önkéntes munkát. A nagy sétáltatások során rengeteg gyerek megfordul náluk, akik ismerkednek a kutyákkal, a velük való bánásmóddal, törődéssel. Például úsztatják őket a Dunában, a parton pedig kolbászt sütögetnek a menhely dolgozóival.

– Nekem ez az életem – mondja Dominika –, gyerekkoromtól ezt szerettem volna csinálni. Rögtön az alapítás évében csatlakoztam a társuláshoz, egyetemi tanulmányaim mellett önkéntesként segítkeztem itt, a telephelyen. Egy ideig éltem Angliában is, de hazajöttem. A szakmám mediátor, aminek jó hasznát veszem a menhely népszerűsítése vagy a kutyák kiközvetítése során. Több örökbe fogadható ebet visznek Csehországba, de Németországba és Ausztriába is. Jól jön ilyenkor a szlovák, a magyar, a német és az angol nyelvtudás.

Bárki nem kaphat kutyát

– Sokan úgy jönnek ide, hogy ezt és ezt a kutyát tegyük a dobozba, mert már vinnék is – meséli Dominika, és összemosolyog Timivel, aki bólogat, bizony, sokan így képzelik el a dolgot. – Ez nálunk nem így működik – folytatja.

Megtudjuk, hogy csak szerződésre adnak kutyát, ha a leendő gazdi kérdőíves válaszait megfelelőnek találják.

Ekkor személyesen elbeszélgetnek vele, és csekély örökbefogadási díj ellenében elviheti az állatot, ugyanakkor köteles fotókat küldeni arról, milyen körülményeket biztosított az állat számára. Ha fiatalkorban viszi el, később igazolást kell küldenie az ivartalanításról. A felnőtt állatokat ivartalanítják, chippel is ellátják. Ajándékként pedig elvből nem adnak kutyát, mert az mindig rosszul végzi.

Képgalériánk:
Fotó: Bokor Klára

– Mi határozzuk meg, hogy a hozzánk került eb mikor adható örökbe. Amelyiket például bántalmazták, több időre van szüksége ahhoz, hogy levetkőzze a félelmeit, megtanulja, mit szabad és mit nem. A leghosszabb ideig nálunk lévő kutya, Mátyás nagyon nehéz eset volt, ő három évet és két hónapot töltött a menhelyen. Egy idős néni volt a gazdája, aki öregotthonba került. Az örökösök a kutyáját agyba-főbe verték, majd kitették a ház elé. Cudar állapotban találtunk rá, négy hétig volt a klinikán. Emlékszem, három hétig szájkosárral egyedül én próbáltam sétáltatni, mert ismerni kellett azt a határt, amit nem engedett átlépni. Nyolc-éves, idős kutya volt, és mivel mi nem altatunk el állatot, beletörődtünk abba, hogy végleg nálunk marad. Ekkor jött egy srác Brünnből, aki minden negatív tulajdonsága ellenére megkedvelte. Csodálatos élete lett. Ágyban alvó, morgós öreg „papa” lett belőle.  

Költözni kellene

Miközben beszélgetünk, Rubi, Henry és Bombi körülöttünk kergetőznek, egymástól csenve el a rongybabát. Timi és Dominika elmondják, reggel van az etetés, a ketrecek tisztítása, fertőtlenítése, a vízcsere. Ez utóbbit is úgy kell ideszállítani, mert a telephelyen nincs se vízvezeték, se villanyáram. Az álla-tok fele-fele arányban konzervet és tápot kapnak. Mindig van kutya szabadon, tudják, melyek férnek össze a leg-inkább, azokat együtt engedik ki a ketrecből, hogy játszadozzanak. Nyáron a medencében is hempergőzhetnek. Éjjelre általában Henry marad kint.

– Ez a helyzet – mutatják be a lányok a menedékhelyet. – Mint látható, telekre lenne szükségünk, ahol majd az új befogadóállomást kialakíthatjuk. 40 ezer euróra van a terv kidolgozva, eddig nyolcezret sikerült gyűjtenünk. A város is pályázott erre a célra, ez a pályázat  egyelőre elbírálásra vár.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/2. számában.

Ha valaki szeretne hozzájárulni az új menhely megépüléséhez, az alábbi számlaszámon teheti meg:
2921898221/ 1100 Tatra Banka IBAN: SK33 1100 0000 0029 2189 8221 SWIFT: TATR SK BX      
0 HOZZÁSZÓLÁS