Trencsén megye a legnyitottabb, Kassa a sor végén kullog
A Trencsén Megyei Önkormányzat (TSK) az összesített értékelés során 75 százalékpontos eredményt ért el. „Két év alatt az átláthatósági pontszám az akkori alig 41 százalékról egészen a ranglétra tetejére kúszott” – tájékoztatott Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovakia igazgatója. „A Trencsén Megyei Önkormányzat számos, eddig hiányzó dolgot vezetett be, mint például videofelvételeket készített az önkormányzati ülésekről, a versenypályázatok menetéről és eredményeiről, ugyanakkor több, az átláthatóságot segítő határozatot is hozott, például bevezették a megye választott képviselői és alkalmazottai számára az etikai kódexet is” – fejtette ki.
A legjobb értékelést kapott megye elnöke, Jaroslav Baška, miután átvette a TIS díját, elismerte, hogy 2013-ban, amikor átvette a megye vezetését, egyik fő céljuk az átláthatóság megteremtése lett. „A megyét egy modern menedzsment irányítja, s az egyik legmodernebb projekt éppen a Nyitott önkormányzat elnevezésű program. Természetesen mindig van mit javítani” – nyilatkozta Baška, aki egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akiknek része volt abban, hogy ilyen jó eredményt értek el.
Trencsén megye a Besztercebányai Megyei Önkormányzatot (BBSK) váltotta fel az első helyen. „Marian Kotleba hivatalba lépését követően az önkormányzat a 2013-ban szerzett pontszámok 65 százalékos arányáról 51 százalékra esett vissza. Az azt követő két évben, tehát 2015-ig pedig csaknem 5 százalékpontot veszített, s ezzel az ötödik helyre csúszott vissza” – magyarázta Micha Piško, a TIS önkormányzati program koordinátora.
A legutolsó helyen 48 százalékponttal Kassa megye önkormányzata végzett, tőle mindössze néhány tized százalékponttal (48,6) jobb a Nagyszombati Megyei Önkormányzat (TTSK). A Kassai Megyei Önkormányzat (KSK) esetében a TIS a közvetlen közbeszerzések magas számát találta a legnagyobb mulasztásnak. „A beszerzések 79 százalékát képezik” – pontosított Piško. „Ugyanakkor az önkormányzat a főispán által megítélt támogatások összegét sem teszi nyilvánossá, ami évi 150 000 eurós összeget jelent, vagy a szakelőadói és osztályvezetői állásokat sem pályázat útján tölti be” – sorolta Piško.
A TIS összességében 117 mutató segítségével 11 területen értékelte az önkormányzati régiók átláthatóságát. Az adatokat 2017 júliusa és szeptembere között gyűjtötték össze. „Az értékelésnél tíz forrásból származó információt használtunk fel, a minősítés terén legnagyobb, csaknem 70 százalékos súllyal a megyei önkormányzatok honlapján megjelentetett információk bírtak, a hivatalba küldött kérdőíves formát is alkalmaztuk, illetőleg az önkormányzat tagjaival való személyes kapcsolatok alapján szerzett információkat” – magyarázta Mario Kajan, a TIS egyik kutatója.
Az önkormányzatok a legjobb értékelést az információhoz való hozzáférés, a pénzügyek és a közbeszerzések terén kapták, figyelemre méltó előrelépés történt a közlekedéspolitika és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvétele terén is. „A TIS szerint a megyei önkormányzatok gyenge pontja továbbra is a vagyoneladás, bérbeadás, illetőleg a személyzeti politika marad” – magyarázta Kajan.
Trencsén megye progresszív fejlődése a kerületek összesített ponteredményét is „megemelte”, ugyanis a korábbi, 2013-as megyei választások előtti eredményhez képest több mint hat százalékponttal lett több, tehát 54,3 pontra emelkedett.
Az értékeléssel kapcsolatos részletes információk megtalálhatók a samosprava.transparency.sk honlapon.
