Több mint kollégium
Talán kevesen tudnak róla, hogy a Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) az első bentlakásos magyar szakkollégium Szlovákiában, amely 2016 szeptemberében kezdte működését.
Egyetemi kollégium és oktatási intézmény egyben, ahol képzéseken és készségfejlesztő programokban vehetnek részt az egyetemisták. Ez az a plusz, ami a PMSZ-t megkülönbözteti a hagyományos internátusoktól.
Mivel Szlovákiában több szférában is nagy hiány van a tettre kész, felkészült fiatalokból,
a PMSZ fő célként a felvidéki magyar értelmiség utánpótlásának biztosítását tűzte ki,
mondja Mózes Szabolcs igazgató. Induláskor háromévesre tervezték a képzést, ami menet közben bővült ötévesre.
Magyarországon, Szlovákiával szemben jól működő rendszerről van szó, innen ered a pozsonyi szakkollégium alapításának az ötlete.
Jelenleg 15 diákjuk van, szeptemberben húszra emelkedik a létszám.
A tagok nagy része Nyugat-Szlovákiából érkezett. Mózes elmondja, mára az egyetemekre egyre jellemzőbb lett a tömegképzés, amikor bárkit felvesznek. A PMSZ megválogatja a diákjait, és nem tervezik mindenáron feltölteni az éves keretet.
Szemeszterenként két kurzust kínálnak a tagok számára.
Az első a tudás bővítését és elmélyítését szolgálja, a másik a készségek fejlesztésében segít. Az első csoportba olyan klasszikus egyetemi tantárgyak tartoznak, mint a makroökonómia. Erre például azért van szükség, hogy aki innen kikerül, a gazdasági történéséket (GDP-növekedés, költségvetés, deficit stb.) is kontextusba tudja helyezni.
Jelenleg két szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kurzus van a programjukban: Ki a magyar, illetve Felvidéki múlt és jelen címen. A kurzusok specifikuma, hogy minden foglalkozást más oktató tart. Külön blokk szól az asszimilációról, a szlovákiai magyar identitás, a kisebbségi jogok, vagy az autonómia kérdéseiről.
A Felvidék múltját ismertető kurzus az itteni magyarság elmúlt száz évének történéseit mutatja be. A diákok ismerik a felvidéki magyar politika aktuális képviselőit, ám a két világháború közötti időszak, vagy éppen az ’50-es, ’60-as évek kulcsszereplőiről már nem biztos, hogy tudnak. Pedig az általuk képviselt szellemi áramlatok és a párhuzamok felismerése kiemelten fontos.
A készségfejlesztő kurzusok közkedveltek, mivel csak ritkán fordulnak elő az egyetemeken.
Hangsúlyt kap a diákok beszéd- és íráskészségének fejlesztése, ahogy a prezentációs és az érvelési készségek fejlesztése is. Mindegy, milyen egyetemről érkezik a diák, a szakkollégiumban gyakorlatorientált, univerzális és praktikus tudásra tesz szert. A jelenlegi tagok különböző egyetemekről jöttek, ami nagyon jó, hiszen ezzel gazdagíthatják egymást.
A szakkollégium egyes kurzusait magyarországi oktatók is vezetik, és érdekes vendégek érkeznek előadásokra és vitaestekre. Legutóbb nagyon pozitív visszajelzést kapott a diákoktól Demkó Attila könyvbemutatója, aki a Máglyatűz – a háború peremén című geopolitikai thrillerét mutatta be a közönségnek.
A tanulmányi tanács tagja Ódor Lajos közgazdász, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, aki érdekes előadást tartott a 2008-as gazdasági világválságról.
A vitaestek döntő többsége nyilvános, és a szakkollégium a közösségi oldalán teszi közzé a témákat az érdeklődők számára.
Mózes Szabolcs szerint az utóbbi évekre jellemző tömegképzés eredményeként a mostani fiatalok fele egyetemi végzettséget szerez. Önmagában a diploma tehát már nem jelent olyan versenyelőnyt, mint 20-40 évvel ezelőtt. Akkoriban az egyetemi végzettség biztosította a fiatal számára az örök életre szóló, kényelmes és jól fizető állást. A tömegképzéssel a diploma leértékelődött. A pozsonyi szakkollégiumhoz hasonló intézmények ezért olyan plusz tudást szeretnének nyújtani, ami előnyt jelenthet.
Emellett a diák magyar közösségben lehet, így nem kell tartania a nyelvi korlátoktól. Attól azonban nem kell tartani, hogy valaki nem tanul meg szlovákul.
A főváros szinte teljesen szlovák, és a szlovák egyetemek látogatása elősegíti az államnyelv tökéletesítését. E tekintetben a szakkollégium különböző konverzációs kurzusokat is kínál, szlovák vagy éppen angol, német nyelvből. A szakkollégium kurzusai, szemben a zsúfolt egyetemi szemináriumokkal, kis csoportban zajlanak, így közvetlenebb viszony alakul ki a tagok között, és mindent meg tudnak beszélni. Működési szabályzatuk szerint, ha legalább öt diák igény tart egy kurzusra, a vezetőség kötelező ezt kivitelezni.
Három diákot kérdeztem, mi a véleményük a szakkollégiumról.
Hostomsky Fanni (Csicsó) a pozsonyi Színművészeti Főiskola (VŠMU) hallgatója, harmadik éve tagja a pozsonyi szakkollégiumnak. Szinte összenőtt a kollégiummal, velük együtt fejlődött, együtt alakították, és a mai napig formálják. Érdekes látni, hogyan képesek egy közösséget alkotni és együttműködni. Szinte családias a hangulat, emeli ki.
Nagy Zsófia (Bős) a Páneurópai Főiskola Jogtudományi Karának hallgatója és a PMSZ hallgatói önkormányzatának diákelnöke. Harmadévesként veteránnak számít a közösségben. Tudta, hogy korszerű, belvárosi kollégiumba jön, ahol magyar közösség tagja lehet. Ennél azonban sokkal többről van szó, mondja. Itt a tanulmányait segítő, kiegészítő kurzusokat tud abszolválni, jó kapcsolatokat teremteni, és neves szakemberekkel együtt dolgozni. Sokat jelent számára, hogy magyarországi egyetemistákkal is sikerült kapcsolatot teremtenie.
Melecsky Kristóf (Komárom) a pozsonyi Színművészeti Főiskola (VŠMU) hallgatója, második éve tagja a szakkollégiumnak. Az első évben szlovák kollégiumban lakott, és gyorsan megtanult szlovákul. Egy idő után a szlovák a magyar nyelv kárára ment, pedig a szakmája szövegcentrikus. Kiemeli, hogy a különböző szakirányokat végző intelligens diákok révén nyitottabbá válik a világlátásuk. Ezt segítik elő a szakkollégium által nyújtott szemináriumok és előadások is. A szlovák és a magyar nyelvtudással három országban is tud dolgozni, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, ami egy színész számára nagy lehetőség.
A Pozsonyi Magyar Szakkollégiumba június 30-ig lehet jelentkezni. További információk a www.szakkollegium.sk weboldalon.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2019/22. számában.
