2022. február 21., 18:38

Tíz év

Alig egy hónap múlva lesz tíz éve annak, hogy a lángok martaléka lett Krasznahorka vára. Az akkori kulturális miniszter néhány nappal később úgy nyilatkozott, őszre ismét látogatható lesz a vár. Azóta eltelt egy évtized, s a turisták ma is kénytelenek elkerülni az Andrássyak egykori fészkét. A felújítás átfogóbb és alaposabb, mint sokan gondolnák, s már látni a fényt az alagút végén.

Krasznahorka vára
Fotó: Szalay Gábor

Sokunk emlékezetében él a szívszorító kép, amint a sűrű füstbe burkolózott dombon lángok borítják el a híres vár tetejét, mindenütt tűzoltóautók szirénájának hangját hallani, az emberek pedig döbbenten, megrökönyödve bámulják a tűz pusztítását. A fotókon, videófelvételeken is megrázó, de aki személyesen is átélte, talán soha nem felejti el azokat a pillanatokat.  

A tűz 2012. március 10-én – az előrehozott parlamenti választás napján –, szombat kora délután ütött ki, a lángok gyorsan felfutottak a várdomb délnyugati oldalán, majd átterjedtek a zsindelytetőre, szinte percek alatt elpusztítva azt. A legnagyobb károk a gótikus palotában és toronyban, illetve a reneszánsz palotában keletkeztek. Legkevésbé az alsó és a középső vár boltozatos termei sínylették meg a tüzet. A tűzoltók munkájának köszönhetően a lángok nem terjedtek el a belső terekben, s így a gyűjtemény nagy része megmenekült. Másnap az erős szél miatt ismét erőre kaptak a lángok, s bár gyorsan eloltották, kidőlt a kápolna és a középső vár közötti fal, átszakította a Rákóczi-traktus nagy tanácstermének mennyezetét, amelynek berendezésében a törmelék nagy pusztítást végzett.

A vár több mint négyezer darabos gyűjteményéből a tűzben mindössze 27 darab semmisült meg, s további 324 tárgy sérült meg kisebb-nagyobb mértékben. A műtárgyak csomagolása és elszállítása során derült ki, hogy számos darabnak – főként a festményeknek, textíliáknak – sokat ártott a hő, a füst és a hamu, amely helyenként 10-15 centiméter vastag volt. A műtárgyak helyreállításával 2012 óta folyamatosan foglalkozik a múzeum.

Fél év…

A tűz után néhány nappal az akkori kulturális miniszter, Daniel Krajcer látogatást tett a várban, s arról beszélt, az első látogatók már szeptemberben beléphetnek a vár kapuján. Ez a kijelentés a mai napig sok nehézséget okoz a Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeum számára (az intézmény gondnoksága alá tartozik a betléri kastély, a krasznahorkai vár és a krasznahorkaváraljai   mauzóleum). A közvélemény arra számított, a vár fél év alatt új tetőt kap, kitakarítanak, kifestenek, visszaviszik a kiállítási tárgyakat, s már jöhetnek is a turisták. Máté Tímea, a múzeum jelenlegi igazgatója rámutatott, ez akkor lett volna lehetséges, ha a tűz előtt minden rendben lett volna Krasznahorkán, ha rendelkezett volna megfelelő infrastruktúrával, víz- és csatornahálózattal, egyszóval a létesítmény megfelelt volna a kor követelményeinek. De ez nem így volt. Adott volt a lehetőség a vár komplex felújítására, de az akkori vezetőség nem így gondolta, mondja Máté Tímea hozzátéve, a helyzet akkor változott meg, amikor elődje, Barczi Gyula került a múzeum élére, akkor kezdtek helyben és Pozsonyban is afelé hajlani, hogy rendesen kell megcsinálni Krasznahorka várát. Ez azonban azt jelentette, hogy a folyamat jóval bonyolultabb, így hosszabb is lesz.

2023 végén érkezhetnek az első látogatók

Maga a felújítás több szakaszra oszlik. Az elsőbe az előkészítő munkálatok, a vár alatti rész és az infrastruktúra, vagyis a közműhálózat, a parkolók, a toalettek és büfék, illetve az információs központ építése tartozik. A második szakaszban az alsó és a középső vár, a harmadikban pedig a felső vár felújítása következik. 

Az első fázisban egyebek mellett eltávolították a tűzvész következményeit, megépült az ideiglenes, majd az állandó tetőszerkezet, megoldották a vízelvezetést, eltávolítottak a vár falaitól több mint ezer köbméter törmeléket, amely a 20. század ‘60-as és ‘80-as évei között végzett rekonstrukció során került oda, valamint előkészítő munkálatokat végeztek a várban és a vár alatti területen. Időközben 15 különféle architektonikai-régészeti, műemlékvédelmi, restaurátori és más feltárást, kutatást is elvégeztek.

Hosszan lehetne folytatni a felsorolást, de lássuk, hol tart most a folyamat. 2021 őszén meghirdették a közbeszerzést az I. és a II. szakasz kivitelezésére. A határidőt eddig kétszer hosszabbították meg, s ha már többször nem kell, február 22-én Pozsonyban kiderül, ki lesz a nyertes. Ha sikerül megkötni a szerződést, már a nyár folyamán megkezdődhet a munka. A tervek szerint az I. és II. szakasz munkálatainak 2023 végéig kellene befejeződniük, ekkor az alsó és a középső vár látogatható lenne. 

Ezután megkezdődne a III. szakasz, amelynek befejeztével zárulna le a várkomplexum megújulása. 

Eredeti állapotban

Krasznahorka vára 1854–57 körül már látogatható volt, amiről a korabeli sajtó is beszámol, így a mai Szlovákia területén található legrégibb múzeumok közé tartozik. A 20. század elején Andrássy Dénes felújíttatta. 1945-ben államosították a várat, hasznosítására több elképzelés is volt, felmerült, hogy turistaszálló vagy étterem legyen, de végül múzeum maradt. A ‘60-as években kezdődött, 1989-ig tartó felújítás során jelentős átalakításokat végeztek – egyebek mellett áthelyezték az ágyúteraszt, eltűnt az első várudvart és az ún. zwingert összekötő lépcső, megváltozott az udvarok több eleme –, a gyűjtemény egyes darabjai pedig Betlérbe kerültek, és összekeveredtek az ottani tárgyakkal.

Krasznahorka vára
Vizualizáció, ilyen lesz a felújítás után

– Az utóbbi években ezek között rendet raktunk, pontosan tudjuk, mit kell visszahozni Krasznahorkára, mi tartozik Betlérbe. Szeretnénk visszaállítani történelmi állapotába Krasznahorkát, úgy prezentálni, ahogy az Andrássyak is használták, illetve bemutatták az akkori látogatóknak. Ezt fogja tükrözni az alsó és a középső vár tárlata. Ebben a tekintetben szerencsések vagyunk, egyrészt megvannak a tárgyak, a krasznahorkai az egyetlen olyan vár Szlovákia területén, amelyet nem raboltak ki a második világháború alatt és után, másrészt Mihalik József jóvoltából ismerjük a leltárt, valamint sok korabeli fénykép is van a gyűjteményekben, a korabeli sajtóban. Ezek alapján dolgozunk – magyarázta Máté Tímea hozzátéve, a várba visszakerülő tárgyak mindegyike restauráláson, konzerváláson esik át.

A felső- vagy óvár már korábban is leégett, 1817-ben vagy 1818-ban, a levéltári forrásokban mindkét dátum megjelenik. Ekkor csak a legszükségesebb javításokat végezték el, tetővel fedték be. Most, mivel eredeti állapotába nem lehet visszaállítani, egy új tárlatot alakítanak ki benne. Itt lesz a Schatzkammer, vagyis a kincseskamra, amelyben a gyűjtemény legértékesebb darabjait – például Franciska grófné halála után az ékszereiből készült, 265 drágakővel és féldrágakővel díszített aranykelyhet – tekinthetik majd meg a látogatók. A várat két zónára osztják majd, az egyik díjmentesen lesz látogatható. Ide tartozik majd a zwinger, illetve az első és a második várudvar, ahol pihenő- és közösségi teret, valamint egy kávézót alakítanak ki. A vár alatti részen, a parkolónál lesz egy információs központ, ahol a látás- és mozgáskorlátozottak is megismerkedhetnek Krasznahorka történetével.

Konferencia a vár felújításáról

– Nem lehet röviden, néhány mondatban elmondani az elmúlt tíz év történéseit. Ez gond, mert sem a közönség, sem a sajtó nem tud tiszta képet alkotni, nem láthat mindent, ami történt. A lényeget. Ezzel tisztában vagyunk, ezért is tartunk március 3-án a rozsnyói városházán egy nemzetközi konferenciát, amelyen szeretnénk bemutatni az egész folyamatot a tűzvésztől a mai napig. Ezt élőben fogjuk közvetíteni, akit érdekel, meghallgathatja. Szeretnénk bemutatni az elvégzett munkát, azt, mennyien dolgoztak mindezen, és azt, mennyi munka vár még ránk – mondta az igazgató.

Krasznahorka vára
Fotó:  Fábián Gergely

A konferencia három részre oszlik, az elsőben bemutatják Krasznahorka várát, annak szerepét, nemcsak az ország, hanem Európa térképén is, a másodikban ismertetik az új koncepciót, hogy mit szeretnének létrehozni, a javasolt megoldásokat, a harmadikban pedig a kiállítási tárgyakról esik majd szó, amelyekről festmény-, textil-, papír- és fémrestaurátorok tájékoztatják az érdeklődőket.

A legfontosabb, hogy jó legyen

Kétségtelen, hogy a különféle jogi huzavonák, a folyamat bonyolultsága, a munkálatok mennyisége miatt jelentősen elhúzódik a felújítás. Tíz év nagy idő. Viszont, ha végeredményként egy élmény- és látogatóorientált, a kor követelményeinek megfelelő múzeum jön létre történelmünk e fontos helyszínén, úgy véljük, megéri a várakozást.

– A legfontosabb Krasznahorka. Az, hogy a helyreállítás jó legyen, hogy példaként emlegessék majd más felújítások során – erősíti meg Máté Tímea.

Krasznahorka vára
Ilyen lehet a felújítás után

Mindennek tükrében, ha nem is kevésbé türelmetlenül, de egy kicsit megértőbben várjuk, hogy a látogatók végre ismét beléphessenek a krasznahorkai vár kapuján. Reméljük, hogy erre mielőbb sor kerül.

Megjelent a Magyar7 2022/7.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.