2019. február 17., 13:25

Tipikus bodrogközi gondokkal élő település

A 805 éves bodrogközi községben, Bacskában járunk, amely Királyhelmectől autóval tíz perc alatt elérhető. A Ticce kanyarulatai között fekvő települést először Bachaka néven említette 1214-ben egy oklevél. Mint annyi más környékbeli települést, a rendszerváltás után ezt a falut is sok fiatal elhagyta.

Bacska község
Médialapozó

Lakóinak száma óhatatlanul csökkent, átlagéletkoruk megemelkedett. Pedig Bacska egykor kifejezetten haladó szellemű településnek számított, sok diplomást adott az országnak. Mára a helyzet megváltozott. 650 lakójából mintegy 250 roma, a többiek pedig – néhány kivételtől eltekintve – magyarnak vallják magukat. A falunak van saját alsó tagozatos iskolája és óvodája, az egyikbe 14, a másikba 16 gyerek jár. Kosztyu László polgármester szerint mindent elkövetnek azért, hogy ezeket az intézményeket a jövőben is megtarthassák.

Már nem éltető a föld

Valamikor az itt élők a mezőgazdaságból éltek, illetve a vasút nyújtott számukra megélhetést. Sajnos, a vasút folyamatos leépítése, illetve az áruházláncok megjelenése sokat rontott a lakosok életszínvonalán. A ’90-es években korai burgonyát termeltek a falusiak, amit a közeli nagyvárosok piacán értékesítettek. Az áruházláncok megjelenése súlyos következményekkel járt a helyi termelőkre nézve. A földből élőket a multik kiszorították a piacról.

A polgármester
A polgármester

Az oktatási intézmények és a községháza 14 embernek ad munkát, mondja a polgármester. A nők közül itt is többen külföldre járnak betegeket gondozni, a férfiak egy része Hollandiában, Angliában, Magyarországon keresi a kenyerét. Az utóbbiak többsége szerencsére még nem családos. A külföldön pénzt keresők száma eléri a huszonötöt.

"Akadnak azért vállalkozók is – mondja Kosztyu László. – Mezőgazdaságból hat család él, ők főleg növénytermesztéssel foglalkoznak, gabonaféléket és olajos növényeket termesztenek. Van csirke- és pulykafarmunk, a vállalkozók a szárnyasok húsát vidékünkön értékesítik. Él közöttünk egy építési vállalkozó is, aki szakmunkásokat alkalmaz. Ezenkívül van egy üzletközpontunk és egy vendéglátóegységünk. A többiek zömmel Királyhelmecre járnak dolgozni. Itt jegyezném meg, hogy roma nemzetiségű lakosaink tősgyökeres bacskaiak, akik beilleszkedtek a falu közösségébe, és minden lehetőséget megragadnak, hogy tisztességesen dolgozhassanak."

A bacskaiak többsége római katolikus. Van egy szép, még az 1100-as évekből származó műemlék templomuk, amelyet magyarországi támogatásból sikerült felújítani. Megtörtént a tető és a nyílászárók cseréje, a tetőtér szigetelése is. A reformátusokat illetően Bacska gyakran „esperesfalu”, most éppen Kendi Csaba esperes úr teljesít itt szolgálatot. Ugyancsak magyarországi segítséggel a református templomban is folyik a felújítás: kívül-belül megújul, akárcsak a gyülekezeti terem és a parókia.

A közelmúlt beruházásai

A polgármester örömmel újságolja, hogy az óvodaprogram keretében a bacskai óvoda is megszépült. 22 ezer  eurót kaptak a magyar államtól arra, hogy kijavítsák a tetőt, lecseréljék a nyílászárókat, teljes körű belső felújítást végezzenek. Megújultak a szociális helyiségek, a hálóterem, a játszótér és a konyha is. Önerőből ezt képtelenek lettek volna megoldani. Ugyancsak pályázati források felhasználásával felszámolták az illegális szemétlerakót, korszerűsítették az iskola épületének nyílászáróit és fűtésrendszerét, megépítettek másfél kilométernyi járdát és lefolyórendszert, a temetőben felállítottak egy lélekharangot, korszerűbbé tették a kultúrházat és az autóbusz-megállókat. Természetesen nemcsak az anyagi gyarapodás fontos, Bacskán szerencsére a kulturális igény megvan az emberekben, mondja a polgármester.

Az iskola
Az iskola

"Minden évben megemlékezünk március 15-éről, az anyák napjáról, a gyereknapról, augusztusban megtartjuk a falunapot, felköszöntjük a nyugdíjasokat, decemberben pedig együtt várjuk a karácsonyi ünnepeket. Erőnk szerint támogatjuk a tömegszervezeteket, a Csemadokot, a sportszervezetet, a Vöröskeresztet. A község egyik érdekessége a Csonkás Földtársulat, amely 137 hektárnyi osztatlan földterület tulajdonosa; ezt a területet bérbe adják egy mezőgazdasági vállalkozónak. Vadásztársulatunk, a Berek a lelesziekkel közösen tevékenykedik. Most éppen azon fáradoznak, hogy létrehozzanak egy fácánneveldét mintegy 600-1000 fácánnal, amelyeket felnövésük után kitelepítenének a határba, kilövésükre pedig vendégvadászokat hívnának."

A sportszervezetnél már régi szokás, hogy tagjai évente egyszer élőben megnéznek egy NB1-es futballmeccset, leg-inkább Debrecenben. Ezenkívül kerékpártúrákat szerveznek, nemrégiben pedig megtartották az első mezei futóversenyt. A bacskaiak büszkesége a Rozmaring Éneklőcsoport (vezetője Kocsis Alica), amely nemcsak a hagyományőrzés terén teremt értéket, hanem Szlovákia valamennyi Rozmaring nevű csoportjával kapcsolatban áll, akikkel kétévente, mindig más helyszínen találkoznak. 2015-ben Bacska volt a házigazda, 2017-ben Nagyölved, az idén pedig Várhosszúréten tartják a hagyományos találkozót.

Hogy élhető település maradjon

Kosztyu Lászlót, aki tavaly az önkormányzati választásokon immár harmadik alkalommal kapott bizalmat a lakosoktól, természetesen a tervekről is faggatjuk. "A járdák kiépítését szeretnénk végérvényesen befejezni, a romatelepet is érintve, egy útszakaszt pedig szeretnénk minél előbb leaszfaltozni. Mindig azon fogok munkálkodni, hogy Bacska élhető település maradjon. A legnagyobb gondot az elvándorlás mellett a szakképzett munkaerő hiánya és az idősek gondozásának megoldatlansága jelenti. Ez azonban nemcsak a falunkat, hanem az egész régiót érintő kérdés. Az egyház és az önkormányzat minden segítségkérésre reagál, ezt a gondot azonban csak állami szinten lehet orvosolni. Szeretném, ha minél előbb nyitni tudnánk kelet felé is, hiszen közel vagyunk az ukrán határhoz, ott is élnek magyarok, fontos, hogy velük is szoros kapcsolatot építsünk ki."                               

Megjelent a Magyar7 2019/7.számában.     

Bacska község
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék