Tarr Zoltán Gombaszögön: Nem megszüntetni, átalakítani akarja a Tisza a határon túli támogatásokat
Magyarságpolitikáról és a határon túli magyar támogatási rendszer kérdéseiről beszélgetett Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke, a Magyar-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere a Gombaszögi Nyári Táborban. A politikust Czímer Gábor, a Paraméter újságírója kérdezte.
A beszélgetés egyik központi témája a Tisza Párt külhoni politikája volt. Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy az átvilágítás és a vagyonvisszaszerzés nemcsak az anyaországra, hanem a határon túli közösségekre is érvényes.
A terv az, hogy
tíz évre visszamenőleg átvizsgálják a magyarországi közpénzekből finanszírozott támogatásokat.
A miniszter szerint a legfontosabb kérdés az, hogy ezek a támogatások valóban a közösségek javát szolgálták-e, vagy pártpolitikai célokat finanszíroztak.
– jelentette ki, hozzátéve, amennyiben az átvilágítás során szabálytalanságokra derül fény, azoknak jogi következményei is lehetnek, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az esetlegesen jogellenesen felhasznált közpénz visszakerüljön a magyar államhoz.
Czímer Gábor konkrét szervezetekre is rákérdezett, illetve arra volt kíváncsi, hogy ezt úgy kell-e értelmezni, hogy "minden szervezetnek visszamenőleg elő kell-e keresnie a számláit".
A miniszter erre azt felelte, hogy erről természetesen szó sincs. Az átvilágítás célja az, hogy
egyértelművé tegyék, mely támogatások szolgálták valóban a magyar közösséget, és melyek voltak azok, melyek csak saját haszonszerzésre irányultak.
Arra a kérdésre, hogy az előző kormány felvidéki kedvezményezettjei, illetve különböző szervezetek, médiumok vagy más civil szervezetek számíthatnak-e az új kormányra, Tarr Zoltán azt mondta, teljesen normális, hogy bekopogtatnak az előző rendszer kedvezményezettjei, ebben nem lát problémát, hiszen ha nem így lenne, akkor a párbeszéd helyett a megosztottság politikája folytatódna.
Ugyanakkor azt is hozzátette, az átvilágítás részleteit még kidolgozzák, és ehhez akár oknyomozó újságírók segítségét is igénybe vennék.
A politikus hangsúlyozta, a Tisza-kormány nem kívánja megszüntetni a határon túli támogatásokat, az oktatási programokat, az óvoda- és iskolaépítéseket, valamint a tehetséggondozást továbbra is fontosnak tartják.
A jövőben azonban a támogatások odaítélésének alapja nem a politikai lojalitás, hanem a szakmai szempontok és a közösségi érdekek lesznek.
A határon túli magyar politikai közösségekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, a Tisza tiszteletben tartja azok önrendelkezését, és nem kíván saját pártszervezeteket létrehozni a külhoni régiókban.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a külhoni magyaroknak maguknak kell eldönteniük, kik képviseljék őket.
A beszélgetés során szóba kerültek a Beneš-dekrétumok is. Tarr Zoltán elfogadhatatlannak nevezte az ezekből fakadó jogsérelmeket, és kijelentette, hogy
a Tisza-kormány európai fórumokon is fellép azok megszüntetése érdekében.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország nem kíván beavatkozni Szlovákia belügyeibe, de kötelességének tartja szóvá tenni a határon túli magyarokat érő igazságtalanságokat.
A közönségből érkező kérdésre, amely a Bethlen Gábor Alap jövőjére vonatkozott, a miniszter azt ígérte, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a pályázati rendszert, nyilvánosabbak lesznek a döntések, és csökken a miniszteri keret szerepe. Tarr Zoltán hangsúlyozta, a külhoni magyarság támogatása a jövőben is a magyar kormány egyik kiemelt feladata marad, azt azonban átlátható, szakmai és politikai befolyástól mentes rendszerben kívánják megvalósítani.
