„Talaj. Víz. JÖVŐ!”
E héten került sor Királyhelmecen, a Bodrogközi Magyar Közösség Házában arra a szakmai konferenciára, amelynek szervezője a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. királyhelmeci képviselete volt. A képviselet vezetője Drab Melinda, aki a konferenciát is levezényelte. Ahogyan a szervező megfogalmazta: A rendezvény célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a szlovák és a magyar agrárszakértők, valamint a térség gazdálkodói számára a tapasztalatcserére és a szemléletváltásra a klímaváltozáshoz történő sikeres alkalmazkodásban. Közérthető, ugyanakkor szakmailag hiteles módon kívánták bemutatni azokat a modern és a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat, amelyek segíthetnek a vízmegtartásban, az aszálykárok csökkentésében, a mezőgazdaság és a kertgazdálkodás klímaadaptációjában. Ennek alapján elsősorban mezőgazdasági vállalkozókat, önkormányzatokat, vállalkozókat, kertészeket, kertbarátokat, kerttulajdonosokat hívtak meg az összejövetelre, amelyet egy gimnáziumi osztály is megtisztelt jelenlétével.
A vízmegtartás nemcsak mezőgazdasági kérdés, hanem a jövő egyik legfontosabb társadalmi és környezeti kihívása. Az elmúlt évek időjárási szélsőségei egyre világosabban megmutatják, hogy a víz és a talaj állapota meghatározó kérdéssé vált a mezőgazdaságban és a mindennapi életben egyaránt. A klímaváltozás következtében Szlovákiában és Magyarországon is egyre gyakoribbak a hosszabb száraz időszakok, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, valamint a nyári hőhullámok, amelyek jelentős terhelést jelentenek a termőföldekre, a növényállományokra és a vízkészletekre.
A drasztikus csapadékhiány, a visszatérő aszályos időszakok, valamint a hirtelen lezúduló, de a tömörré válott talajról gyorsan lefolyó villámárvizek kritikus helyzetbe hozzák a mezőgazdaságot. A hagyományos, intenzív talajművelési módszerek már nem képesek megvédeni a termőréteget az eróziótól és a kiszáradástól. Ha nem változtatunk azon, ahogyan a vizet a tájban és a talajban tartjuk, a régió mezőgazdaságának és vidéki közösségeinek jövője kerül veszélybe. A megoldás kulcsa: a talaj szerkezetének helyreállítása és a csapadék helyben tartása.
A szakmai konferencia első részében a klímaváltozás és a víz játszotta a főszerepet. Az első felszólaló Debrecenből érkezett, Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról, és az éghajlati kihívások megoldási lehetőségeit taglalta a Kárpát-medencében, amely különösen érzékeny a változásokra. A vízgazdálkodási megoldások mellett, mint a vízvisszatartás, tározók kialakítása, a csapadék felhasználása, egészséges talajélet stb. beszélt arról is, hogy ellenállóbb növényfajták termesztésére is érdemes gondolnunk a jövőben, valamint a klímamodellek és a szakemberképzés szerepének fontossága is elhangzott előadásában.
Őt egy igazi gyakorlati szakember követte Štefan Vaľo személyében, aki a Klimatikus Hiba mozgalom alapítója, geoaktivista, a táji vízmegtartás és az árvízvédelem innovatív gyakorlati szakértője. Évtizedes tapasztalattal rendelkezik, és az erdészeti utak és szántóföldek talajtömörödésének megszüntetésével állítja helyre a természetes körforgást és a helyi mikroklímát. Vallja: jövőnk azon múlik, hogy képesek vagyunk-e közösen, határokon átnyúlva megváltoztatni a talajhoz és a vízhez való viszonyunkat. A tét nem kevesebb, mint a szülőföldünk eltartóképességének megőrzése a következő generációk számára.
A konferencia második részében az előadók kifejezetten a gyakorlati, kézzelfogható megoldásokra koncentráltak, a talajbiológiára és a működő szántóföldi technológiákra. Elsőként Ing. Ľubomír Marhavý kért szót, aki a regeneratív mezőgazdaság elismert szakértője, a Biopratex Kft. alapítója és vezető fejlesztője, fő szakterülete pedig a keményre tömörödött talajrétegek fellazítása. Hangsúlyozta: ne felejtsük el, a talaj élő szervezet. Figyeljünk oda a szerkezetére, csökkentsük benne a szén oxidációját, a természet pedig tudja, mi a dolga, nekünk kell hozzá alkalmazkodnunk.
Daoda Zoltán az ABRO bio Hungary képviseletében érkezett Királyhelmecre, felszólalásának témája a „Komplex mikrobiológiai megoldások a talajok aszálytűrésének javítására” volt. Amíg Szlovákia területének 60 százaléka, addig Magyarország teljes területe ki van téve az aszálynak. Ha egy talaj tömör, akkor az nem tudja a vizet megtartani, csak elvezeti azt. Hangsúlyozta a szervestrágya használatának fontosságát, hiszen az mikroorganizmusokat tartalmaz, de azt is alátámasztotta, miért kell élő gyökerekkel „művelni“ a talajt.
Vattay Richárd a VízŐr nevű magyar fejlesztést mutatta be hallgatóságának. Ez egy olyan organikus talajkondicionáló készítmény, amely általában 3 hónapig fejti ki hatását, ezalatt szakszerű használatával a talaj vízmegtartó képessége lényegesen megnő. Ha ezt a kiváló képességet a növények fejlődésének kezdeti időszakában érvényesítjük, a fejlődéshez kapott előny, az így jobban fejlődő gyökérzet, illetve a jobb víz ellátottság révén a növény egész termesztési időszakában megmarad. Ennek révén az aszály érdemben kisebb kárt okozhat a növényekben. A szer organikusan lebomlik, nem lehet túladagolni.
Az őt követő Csomor Zsolt a takarónövények szerepét emelte ki előadásában. Beszélt az aszálystratégia kialakításáról és arról, hogy a jövőben az őszi vetésű növények kerüljenek előtérbe, a takarónövények közül kiemelte a pillangós virágúakat, mint a tavaszi bükköny és az alexandrai here.
Monori István az Agrova Kft. képviseletében érkezett Királyhelmecre, ő először is meghatározta az aszály fogalmát, amely a kevés csapadék mellett a romló tápanyagszolgáltatást és a csökkenő élő szervesanyagok meglétét is érti, amivel szorosan összefügg a talaj nedvességmegtartó képessége. Ez ellen a regeneratív gazdálkodás, a gyökértömeg növelése és a talajélet visszaállítása segíthet. Végül kitért a Phylazonit regeneratív szemlélet bemutatására.
- A rendezvény utolsó előadója az ugyancsak Magyarországról érkező Ragulszky Gábor volt az MVM Mátra Erőmű Zrt. képviseletében, aki a lignit szerepét mutatta be a mezőgazdaságban. A lignit kiemelkedő talajjavító és környezetvédelmi adalékanyag, amelyet magas huminsav-tartalma miatt használnak. Jelentősen javítja a talajok szerkezetét és vízmegtartó képességét, csökkenti a káros gázok kibocsátását az állattartásban, valamint hatékonyan köti meg a talajban lévő toxikus nehézfémeket. A lignit mezőgazdasági előnyei: Huminsav-tartalma elősegíti a tápanyagok hatékonyabb felvételét, támogatja a talajban élő hasznos mikroorganizmusok szaporodását és javítja a növények gyökérzetének fejlődését.
Jobb víz- és levegőgazdálkodást biztosít, mert szemcséi növelik a talaj vízmegtartó képességét, lazítják a szerkezetét, ezáltal javítják a levegőellátást.
Alom- és hígtrágya-kezelés során lignitpor alkalmazásával jelentősen csökkenthető az istállók metán- és ammóniakibocsátása, illetve mérsékelhetőek egyes állategészségügyi problémák.
Segít megkötni a talajban a tápanyagokat, így azok lassabban és egyenletesebben szabadulnak fel, biztosítva a növények hosszú távú táplálását.
A rendezvény Štefan Vaľo egyik –témához kapcsolódó-- kisfilmjének megtekintésével zárult, illetve az érdeklődők kérdéseket tehettek fel az előadóknak.
