2026. augusztus 17., 14:00

Szökőkút és térdig érő Kis-Duna

Negyven fok fölé emelkedik a hőmérséklet. A napon parkoló autó kijelzője 52.5 Celsius fokot mutat a nádszegi Kis-Dunánál. A mólóról lenézve első pillantásra is feltűnik, milyen kevés a víz a mederben. Nádszegen a szokatlanul alacsony vízállású Kis-Duna partján, Pereden pedig egy pancsolásra is alkalmas új szökőkútnál kerestük a választ arra, hogyan lehet élhetőbbé tenni a falvakat a legforróbb napokon. Új valósághoz alkalmazkodnak az önkormányzatok.

szökőkút
Fotó: Archív

Hőség van. Idén nyáron biztosan megtanultunk egy új szót: hőkupola. Most már azok is elismerik, hogy lassan minden háztartásban, hivatalban, munkahelyen, orvosi rendelőben szükség van a klímaberendezésre, akik egyébként nagyon jól bírják a rendkívül meleg időjárást, és nem szeretik a légkondicionálót. A hőség elviselése átlépte azt a küszöböt, amikor még csak egyéni kényelmi kérdés volt, most már mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az önkormányzatoknak egy kicsit nehezebb a dolguk, hiszen egyszerre kell gondolniuk az óvodákra, az iskolákra, a táborozó gyerekekre, az idősekre, a hivatal dolgozóira, a zöldterületekre és arra is, hogyan bánjanak a település rendelkezésére álló vízzel.

Csak térdig ér a víz

Nádszeg nagyközség polgármesterével, Nagyszombat megye képviselőjelöltjével, Kacz Évával a Kis-Duna partján találkozunk. A mólóról letekintve a helyi iskolások, tanító nénik és csemadokos lányok integetnek vissza, éppen a Kis-Dunában úszkálnak. Nyári vízi-tábor zajlik. A falu vezetője aggódva szól oda a fiataloknak – vigyázzanak a vízben.

Gyerekek táboroznak a nádszegi Kis-Dunánál
Gyerekek táboroznak a nádszegi Kis-Dunánál
Fotó:  Kacz Éva

Ők visszanevetnek, felegyenesednek, és mutatják, hogy a folyó közepén is csak szinte combközépig ér a víz. A gyerekek és a táborozók nagyon jó helyszínt választottak a legnagyobb hőségben. A probléma azonban nem marad a vízparton. Felmelegszenek a hivatalok, a közösségi helyiségek, a nyitva tartó óvodák és más önkormányzati intézmények is. Néhány évvel ezelőtt a légkondicionálás sok helyen még kényelmi beruházásnak számított, ma egyre inkább az a kérdés, hogyan lehet a legforróbb időszakokban elfogadható munkakörülményeket teremteni. 

A településeknek közben azzal is számolniuk kell, hogy a lebetonozott, árnyék nélküli területek sokkal gyorsabban felforrósodnak, mint a fákkal, növényzettel körülvett közterek; közben pedig igencsak spórolni kell a vízzel, amely egyre nagyobb kincsnek számít.

– Óriási probléma a hőség, nagy terhelésként éljük meg. Elsősorban az idősekre, a betegekre és a gyerekekre kell vigyázni. Mivel mi itt vagyunk a Fekete-víz és a Kis-Duna összefolyásánál, abszolút jó ötletnek tartom, hogy ebben a térségben táborokat szervezzünk. Ehhez a község is minden segítséget megad – magyarázza Kacz Éva. Ami a községi területeket illeti, ott öntöznek, ahol feltétlenül szükséges. 

Itt ülünk Közép-Európa legnagyobb vízkincsén

– Tavaly telepítettünk fákat a falu főterére, amely egyébként egy betonrengeteg. Szeretnénk, ha ezek az új fácskák életben maradnának, ezért itt mindenképpen öntözünk. Természetesen nem ivóvízzel, és nem is a Duna vizével, hanem mesterséges tóból nyert vízzel. A hivatal nem dolgozik szűkített nyitva tartással, hiszen már évekkel ezelőtt lehetett látni, hogy a mikroklíma így fog alakulni, fel lehetett készülni rá. Amikor pár évvel ezelőtt felújítottuk a hivatalt, több légkondicionálót is beszereltettünk, pont azért, hogy ne kelljen a nyári időszakban korlátozni a szolgáltatásokat a nagy melegre való tekintettel.

A Nyugat-Szlovákiai Vízművektől érkező értesítéseket, miszerint ajánlott spórolni a vezetékes vízzel, megosztottuk a lakossággal, de azt gondolom, erre a településeknek nincs további ráhatásuk. Elsősorban nagyobb társadalmi felelősségvállalásra van szükség. Otthon kell eldönteni, mennyire szükséges éppen most cserélni a vizet a medencében, folyamatosan öntözni az angolpázsitot vagy elindítani a mosógépet kevés ruhával. 

Ami most Magyarországon történik az energiaellátással kapcsolatban, könnyen utolérhet minket is. Ugyan itt ülünk Közép-Európa legnagyobb vízkincsén, de soha ilyen alacsony nem volt még a Kis-Duna, vagy a Duna vízgyűjtő területének többi vízfolyása, amely Bősnek köszönhetően még tartja magát. Erre kell gondolnunk, mert ez egy összekötött ökológiai rendszer. A falu vezetőjével a falusi kutakról is beszélgettünk, hiszen a településeken az emberek gyakran rendelkeznek saját kúttal. 

– A háztáji kutaknál is a józan észre kell apellálni, hiszen ahonnan a Nyugat-Szlovákiai Vízmű nyeri a vizet, az a rendszer összeköttetésben van a saját kutak rendszerével. 

Bélyeg

Miközben délen a hőség komoly kihívások elő állítja az önkormányzatokat, az észak-szlovákiai települések még mindig jóval magasabb állami támogatást kapnak az energiaellátásra a hidegebb téli időszakok miatt. 

– A mindennapi életünket befolyásolja, hogy mi, déli települések szignifikánsan kevesebb pénzt kapunk. Az, hogy megugrik a villanyszámlánk a rengeteg klímaberendezés miatt, hiszen a közösségi terek már élhetetlenek ezek nélkül, senkit nem érdekel – teszi hozzá a polgármester, aki előre figyelmeztet, a nyári hőség és vízhiány után ősszel a hirtelen lezúduló csapadék elvezetésének és megtartásának a problémája következhet.

A közelmúltban komolyabb összeget nyertek uniós pályázaton a környezetvédelmi minisztériumtól arra, hogy a községben vízmegtartó rendszereket hozzanak létre. 

 – Két vízvesztőt sikerült kiépíteni a futballpályánál, a harmadik pedig az iskola mellett épült. Ezek a rendszerek segítenek abban, hogy a víz ne csak átfusson a területünkön, hanem táplálja az alattunk lévő ivóvízkészletet. Így tudjuk tárolni a vizet, és mikor szükség van rá, visszaszivárog a talajba. Éppen ezek az aszályos időszakok mutatják meg, mennyire fontos kérdés a víz megtartása.

Fürdőruhában a szökőkútban

Míg Nádszegen maga a Kis-Duna kínálja a víz közelségét, a Vágsellyei járás Pered településének központjában olyan közösségi teret hoztak létre, amelynek a nyári hőségben egészen más rendeltetése is lehet. A települések szökőkútjaira többnyire úgy gondolunk, mint városképi elemekre, köréjük pad kerül, virágágyás, este pedig hangulatvilágítás. Pereden ennél tovább mentek. Olyan szökőkutat alakítottak ki, amelyet nemcsak nézni jó, a gyerekek, sőt a felnőttek is befuthatnak a vízsugarak közé, pancsolhatnak, játszhatnak benne. 

– Épp a minap mosolyogtam azon, hogy az esti órákban milyen sokan jönnek fürdőruhákban pancsolni a szökőkúthoz – beszélgetünk a település vezetőjével, Nyitra megye képviselőjével, Agócs Kőrösi Ildikóval. A forró nyári napokon nem is kell különösebben magyarázni, miért népszerű a peredi szökőkút. 

A szökőkút kialakítása a főtér felújítási munkálatainak a része volt. Volt ott egy régi szökőkút, amit egyfajta vízi attrakcióvá átalakíttattunk, hogy ne csak látványelem legyen, de élvezzék is a falu lakosai. A vizet úgy kezeljük, mintha medencében lenne, zárt vízforgató rendszerben működik. Egyelőre nem tapasztaltunk nagy vízfogyasztást, itt azonban vezetékes vizet kell használnunk, a rendszer aprómechanikája miatt. A faluban egyébként nem öntözünk vezetékes vízzel, kutakból nyerjük a vizet, sőt ártézi kútjaink is vannak, amelyek több száz méter mélyek. Ezeknek a bevizsgáltatását folyamatosan rendezzük'

– teszi hozzá Agócs Kőrösi Ildikó. 

Pereden sem kellett a hivatalokat bezárni a hőség miatt, hiszen van klímájuk, viszont a műszaki munkásokat ebéd után már nem küldték ki dolgozni, és a gyűjtőudvar is rövidített nyitva tartással üzemel a hőség alatt. 

– A nyugdíjasotthon emeletére légkondicionálókat szereltettünk. A konyhákban főznek, az ott dolgozók hősiesen kitartanak, ezt nagyon köszönöm nekik. A gyerektáborok programjait is módosítottuk úgy, hogy fürödhessenek, voltak már a nyárasdi és az érsekújvári termálfürdőben. Az idei nyár legkedveltebb eleme Pereden azonban a sétálós szökőkút. Hatalmas öröm és boldogság olyan tereket létrehozni, amelyek megtelnek élettel, sok boldog pillanatot szerezve a falu lakosainak.

Megjelent a Magyar7 2026/33.számában.

Megosztás
Címkék