Szímő, a fröccs faluja

Nem meglepő, hogy a település 2017-ben Az év faluja országos verseny második helyezettje lett, 2018-ban pedig Európa-díjat kapott. Néhol rá sem ismerni a régi utcákra, oly sok minden épült, másmilyen lett, mondják a helyiek, amikor megállok a pékségben, ahol híresen jó pékárut kínálnak. Kedvesek itt az emberek, mondja egy középkorú hölgy, aki két éve költözött a faluba, és értékeli, hogy itt mindenki köszön mindenkinek. A többiek is bólogatnak, így van bizony.

Szímő az ősi falvak egyike, melynek első említése Kálmán király idejéből, 1113-ból származik. Eredetileg az innen 8 kilométerre lévő Gúg volt a szímőiek lakhelye, és valamikor a tatár és a török időkben menekültek az emberek a Vág ingoványos partjaira, a biztonságba. Gúg közigazgatásilag még mindig Szímőhöz tartozik, csakúgy, mint a Vág túlpartján lévő Kissziget, ahonnan régen komppal jártak át az emberek a faluba. A község múltjáról, műemlékeiről, látnivalóiról bő tájékoztatást kaphatnak a látogatók a kihelyezett információs táblák segítségével. 

Sokak számára Bób János a Polgármester. Neve régiószerte ismert, Szímővel pedig szinte összeforrott. Elmondja, hogy már a kezdet kezdetén megfogalmaztak egy 35 pontból álló programot, amiből mára több mint harmincat megvalósítottak. Prioritásaik közt szerepelt a környezetvédelem. 14 faluval közösen szeméttározót építettek, működik a hulladékgyűjtő udvar, a komposztáló. 2002-ben megépült a szennyvíztisztító, erre van csatornahálózattal rácsatlakozva a falu 60 százaléka.

Teljes szervezettségű magyar és szlovák iskola működik a községben és természetesen óvoda, ezért az iskolai intézmények felújítása, egészségesebbé tétele is kiemelt feladat volt. A szlovákság aránya a községben úgy 15 százalék, és bár szinte kétszer annyian járnak magyar iskolába, mint szlovák tanítási nyelvűbe, kitűnik, bizony sok magyar is ez utóbbiba íratja gyermekét. Tanuljon meg a gyerek rendesen szlovákul, többen ezt tartják szem előtt. Próbálunk tenni a tévhit ellen, hogy a szlovák nyelvtudáshoz szlovák iskola kell, de sok esetben nehéz változtatni a szülők gondolkodásmódján, véli a polgármester.

Később megfogalmazták, mik azok a teendők, amelyekkel a fiatalokat maradásra bírhatják. Nyilvánvaló volt számukra, hogy a legfontosabbak a munkahelyek. Ipari zónát alakítottak ki a falu mellett, ahová egyelőre még csak a Tectum Novum cég települt, de jól működik a községben a mezőgazdasági szövetkezet, és sok kisebb cég is munkát ad az embereknek. Ennek ellenére sokan ingáznak a környező városokba. A munka mellett a lakás is alapvető igény. A községi bérlakásprogramba már rögtön az elején belekapcsolódtak, és 37 bérlakást tudtak felkínálni a lakosoknak. A sportolási lehetőségek szépen bővültek azáltal, hogy felépült a modern tornaterem, felújították a sportpályát és teniszpálya is épült. A sport terén olyan jó feltételeik vannak, hogy még Gútáról is ide járnak a sportolni vágyók, mondja nem kis büszkeséggel Bób János.

A lakosok 18 százaléka roma. Érdekesség, hogy bár már nem élnek elkülönülten, próbálják tartani cigány hagyományaikat. A polgármester elmondja, némelyek hangosak, szemetelnek, de túlzott gond nincs velük.

– Azelőtt az önkormányzati munkába is bevontuk őket, bár nem nagy eredménnyel, mert ráuntak.  Az azonban bizakodásra ad okot, hogy több roma fiatal továbbtanul, kevesebb a munkanélküli roma szülő. Ma már ők is csak 1-2 gyereket vállalnak, nem úgy, mint a múltban, amikor nem volt ritka a 7-8 gyermek.

Vannak jól működő civil szervezetek és azok működéséhez méltó körülmények. Tevékeny a nyugdíjasszervezet, a tűzoltók, a vöröskereszt, a Jedlik Ányos Társaság és a Csemadok, amely a maga több mint 300 tagjával a legmeghatározóbb. A szímőiek részéről mindig volt igény közösségben dolgozni, mondja Kantár Éva, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. A szervezet a felújított közösségi házban kapott otthont, és tagjai élénk kulturális életet biztosítanak a falunak. A három éve felújított, 1893-ban épült Károlyi-ház is sok kisebb rendezvényt befogad a jógafoglalkozásoktól a könyvbemutatókig.

Róla talán minden magyar hallott. A villanymotor feltalálója, a dinamóelv kidolgozója, a szikvízgyártás atyja. A szímőiek becsülettel őrzik emlékét. A megújított kultúrházat Jedlik Házra keresztelték, és itt kapott helyet az a szoba is, amelyben legfontosabb találmányai vannak elhelyezve, működő állapotban. Ezeket iparművész formázta meg eredeti anyagokból.

– Évente fröccsnapokkal is tisztelgünk neves szülöttünk előtt – mondja a polgármester. – A rendezvény központi része a fröccsrekord készítése. Tavaly például 218 liter nagyfröccsöt készítettünk, arra emlékezve, hogy pontosan 218 éve, 1800-ban született Jedlik Ányos. A fröccs eladásából származó bevételt mindig jótékony célra fordítjuk. Az ő hagyatékát őrizve hoztuk létre kis szikvízgyártó üzemünket is a Károlyi-házban. Eredendően a saját rendezvényeink szódavízzel való ellátása volt a cél, de tekintettel a nagy érdeklődésre, tavasztól árusítani is fogjuk.

A szímőiek a község gyönyörű természeti környezetében is látnak kitörési pontot. Ezért rendben tartják a Vág-part fehér homokos részét, amely ideális a fürdőzésre.  Parkolóhelyeket, öltözőt alakítottak ki, és két büfét nyitottak ott a vállalkozók. A folyópart egy másik szakasza a vízisportok kedvelőié, ahol csónakkal, kenuval szelik a vizet. Örömmel tapasztalják, hogy évről évre több a látogató. Arra is gondjuk van, hogy ne csak a Vág partja zöldelljen, szinte minden évben pályáznak a zöldövezet bővítésére a falu belterületén.

Akkor kell takarékoskodni, amikor van miből. Mivel szinte mindig pályázatokból fejlesztünk, ügyelni kell arra, hogy legyen tartalék az önrészre, hiszen ezen múlhat egy-egy pályázati lehetőség, mondja végül a falu első embere.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/8. számában.