Szeptemberben elevenedik meg Galántán az Esterházy grófok temetése
A hétvégére kiadott heves viharokra figyelmeztető időjárási előrejelzés miatt elhalasztják a hírneves Galántai Esterházy család történetét folytató kétnapos kulturális fesztivált. Az augusztus utolsó hétvégéjére tervezett rendezvényt szeptember 29-30-ára napolták el a szervezők, bízva a vénasszonyok nyarában.
Történelmi bemutatóval folytatódott volna az Esterházy család története egy kétnapos kulturális fesztivál keretén belül a galántai neogótikus kastély parkjában augusztus 25. és 26-án. A szombatra és vasárnapra is kiadott viharos, esős időjárási előrejelzés miatt a rendezvény fő szervezője, a Galántai Neogótikus Kastély Polgári Társulás úgy határozott, egy hónappal később tartják meg a jeles eseményt. A szervezők bíznak a kedvező vénasszonyok nyarában. Takáč Zsolt, a polgári társulás elnöke kinyilvánította, a csepergő eső és a hűvös idő nem akadálya a kulturális fesztiválnak, de viharban nem kockáztathatják a történelmi tábor berendezésének épségét.
A Fringia – Történelmi harc- és táncművészeti hagyományőrző egyesület közreműködésével, a tavalyi történetet, a nagyvezekényi csatát, folytatva idén bemutatják a négy Esterházy nagyszombati temetését. A nagyérdemű közönség megismerkedhet majd I. Esterházy Pál életével, és 1687-es herceggé avatásával. A kastély parkjában megelevenedik majd az 1683-as bécsi csata is.
Szeptember utolsó hétvégéjén színes bemutatókkal idézik majd fel a véres 17. századot a galántai kastélyparkban. Magyar és szlovák nyelven tartott történelmi bemutatókra is sor kerül majd.
A rendezvény teljes időtartama alatt a látogatók betekintést nyerhetnek a katonai táborokban zajló életbe, megismerhetik a csapatok stratégiáját a hadviselés jellegzetességeit. A korabeli szórakozás és vígságok iránt érdeklődőket barokk zene és tánc, rokokó-korabeli színház és korabeli konyhaművészet ízes falatjai várják. Szombaton, a rendezvényen belül sor kerül például az „Arany húr”citerafesztiválra, vasárnap pedig cigányzenei fesztivál lesz. A rendezvény egyedi hangulatához a kézműves vásár, az Esterházy bormárka bemutatója és kóstolója, korabeli bábszínház, valamint egyéb látványosságok is hozzájárulnak.
Galánta 1421-ben vált az Esterházy család birtokává. Az impozáns neogótikus kastély 1633-ra készült el, akkor még a török elleni végvári rendszer egyik védő bástyájaként szolgálatba állítva, ahogy ezt a nyugati toronyba falazott latin nyelvű kőtábla is hirdeti: „A legjobb és leghatalmasabb Istennek, Galántai Esterházy Dániel és Pál magunknak és hálás utódainknak építtettük az 1633. esztendőben.” Miután a szultáni hadak még ugyanebben az évben elfoglalták a közeli Érsekújvárt, a rendszeres dúlásokat Galánta sem kerülte el, ezért a várat még jobban megerősítették és felszerelték. 1652. augusztus 25-én zajlott le a nagyvezekényi csata, ahol Musztafa nógrádi bég, a Rabló bég csapataival harcoltak meg a birtokaik védelmére kelt Esterházyak és vitézeik. A küzdelemben elűzték ugyan a törököt, de maguk is nagyon jelentős veszteséget szenvedtek, s a küzdelem azért jutott országos hírnévre, mert a harcban több Esterházy-fivér (János, Ferenc, Tamás és Gáspár) is halva maradt.
A hősi halálról Esterházy Pál számolt be Mars Hungaricusában:
„...nagyobb része penig bátyám uram seregére, majd kétezerig való török; kikkel jól összvelövöldözvén s alkalmas török is hullván le, végre a kevés magyarság megtolattatott, ahol az bátyám uram azon Zöldfikár névő lován ülvén, kit nekem ígért vala, együtt menvén Esterhási János urammal, s Marci névő inasával s vagy húsz lovassal, egy nagy sáros pataknak szoríttatott, ahol a ló megesvén véle, gyalog sokáig harcolt s két törököt is vágott le. Végtére a sok sebtől ellankadván, életét dicsőséggel letette azon körülötte álló szolgáival együtt, estve hat és hét óra közben, kit Isten nyugosszon az örök életben. Másnapra kelve, fölkeresvén a testeket, találták szegény bátyám uramot, Esterhási Ferenc, Tamás és Gáspár uraimékkal együtt, kik mindannyian vitézül veszének el Istenekért s hazájokért. Az szegény bátyám uram szolgái közül negyvenötön vesztenek az harchelyen s sokan sebesedtenek. Az testeket penig mind megfosztva találták, csupán csak szegény bátyám uram testén az imeg, lábravaló és nadrág maradván meg. Volt pedig huszonöt seb rajta, ki lövés, ki szúrás, ki vágás.”(forrás. Szerecz Miklós: A vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kéziratban, lásd. Eszterházy Pál: Mars Hungaricus. Ford: Iványi Emma. In: ZK III. 318.)
A vezekényi csata kimeneteléről a Bécsi Udvari Haditanácson gróf Mansfeld tett jelentést. Az előkelő nemesi családot ért tragikus események az egész Monarchia részvétét kiváltották. A császár, a titkos tanács, de gróf Mansfeld és gróf Puchaim is őszinte részvétüket fejezték ki a családnak. A négy elesett családtag földi maradványait az ünnepélyes temetést megelőzően a semptei vár kápolnájában ravatalozták fel. A temetésre 1652. november 26-án került sor Nagyszombatban. A gyászmenetet a császár képviseletében gróf Erdődy főkomornyik fogadta a városkapuban. Az Esterházy család összes tagja, báró Esterházy Dániellel az élen, a fontosabb magyar nemesi családok képviselői, az Esterházyak birtokában lévő várak zászlóvivői, a vármegyék delegációi és Nagyszombat város számos lakója alkotta menet a Keresztelő Szent János székesegyházhoz vonult, ahol a koporsókat a családi kriptában helyezték nyugalomra. A gyászbeszédet Pálffy Tamás nyitrai püspök és Hoffmann Pál pécsi püspök tartották. A négy elhunyt emlékét máig őrzik a templom falán látható gyönyörű címerek. A temetésen csaknem 20.000 ember volt jelen.
A Galántán szeptemberben megrendezésre kerülő történelmi fesztivál a temetés szertartását és az azt követő eseményeket dolgozza majd fel. A rendezvény főszervezője a Galántai Neogótikus Kastély Polgári Társulás, Galánta városa, valamint a Városi Művelődési Központ.
