cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. március 14., 17:17

Szent-Iványi Ferenc, a varbói országbíró

A Földrajzinév-bizottság 2023. november 6-án hagyta jóvá az Ipolyvarbó és Őrhalom közti átkelő elnevezését. Az új híd az Ipolyvarbón nyugvó egykori főispán, királyi ítélőmester és országbíró, Szent-Iványi Ferencre emlékezve kapta a Szent-Iványi híd nevet.

 

Szent-Iványi Ferenc híd
A Szent-Iványi híd madártávlatból
Fotó: Lőrincz Mária felvétele

Amint az a Középső-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője, Lőrincz Mária által rendelkezésünkre bocsájtott anyagból kiderül, a Liptó megyei nagy kiterjedésű ősi birtokról származó népes nemesi család egyik legnagyobb úri sarja, Szent-Iványi Ferenc 1731 nyarán született Szentiván helységben. 

„Tanulmányai befejezése után, 1757-ben Nógrád vármegye szolgálatába állt, majd 1763-ban főjegyző lett, 1765-ben másod-, 1769-ben pedig már Nógrád megye első alispánjává választották. 

A későbbiek során a pesti királyi tábla főbírája, majd 1779-ben nádori, helytartói ítélőmester; 1785-ben kassai kerületi főbiztos, egyben Sáros vármegye főispánja lett. Pályafutásának csúcspontját akkor érte el, amikor 1802-ben országbírónak nevezték ki. Munkássága elismeréseként 1806-ban a Szent István-rend parancsnoki nagykeresztje kitüntetésben részesítették.”

Szlavniczai Sándor Rozália Karolát 1760. május 7-én vette feleségül; az első gyermekük megszületése után költöztek Ipolyvarbóra, ahol Szent-Iványi Ferenc egy több mint 80 méter hosszú kastélyt építtetett a család számára. Hamarosan a szomszédos Őrhalom, korábbi nevén Tráss területe is a birtokába került. A varbói központú birtokai ekkor már Sáros vármegyétől egészen a Nógrád vármegyei Nézsa településig terjedtek ki.

„Szent-Iványi Ferencz munkásságának és kitartásának köszönhetően indult fejlődésnek és vált központi településsé Ipolyvarbó község úgy gazdasági, mint hitéleti szinten egyaránt. 1797-ben megépíttette a falu egytornyos, késő barokk római katolikus templomát, amely a Legméltóságosabb Szentháromságra lett felszentelve. Hosszú ideig ez a templom és a parókia szolgálta az őrhalmi híveket is. Szent-Iványi Ferenc 1823-ban, 92 éves korában hunyt el; az ipolyvarbói templom sekrestyéje alatti családi kriptában talált örök nyugalomra” – olvasható életrajzában.

Amint azt a kiváló helytörténész, Csáky Károly megfogalmazta, Szent-Iványi nyughelye sokáig elhanyagolt állapotban állt, a jeles férfiúról keveset tudtak Varbón. 

– Részben Urbán Aladár akkori pedagógusnak is köszönhető, hogy a temetkezési helyet megmentették az enyészettől, a kriptát szépen felújították, s rendszeressé váltak a településen a Szentiványi Ferenc Országbíró Emléknapok is.

Az Ipolyvarbó és a magyarországi Őrhalom közötti közúti híd már a 39. határátkelő a két ország között, amelyet tavaly decemberben adtak át. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/10. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.