Szent Erzsébet-székesegyház – Kassa
A kassai dóm Közép-Európa egyik legszebb és legjellegzetesebb gótikus székesegyháza. Az első, Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, 13. században épült román stílusú templom 1378-ban leégett, helyén kezdték el építeni 1380 körül a mai székesegyházat.
A Zsigmond idejében kezdett építkezés Mátyás idejében és segítségével folytatódott, és 1508-ban a mai szentély megépítésével fejeződött be. Az első, öthajós bazilika stílusú épületet Mátyás idejében megváltoztatták, és egy kereszthajót építettek a főhajóra merőlegesen, majd több kápolnát is hozzáépítettek. A nyugati homlokzaton az egyik torony máig csonkán áll. 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja, Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebb fia, Rákóczi József Rodostóból hazahozott hamvait.
1804-ben a Kassai egyházmegye megalakulásával az eredeti plébániatemplom (melyet rövidebb hosszabb ideig a protestánsok is használtak) székesegyházi rangot kapott. Számottevő felújítására 1877 és 1896 között került sor Steindl Imre tervei alapján. Az átalakításkor visszatértek az eredeti öthajós tervhez, s az északi hajó alá altemplomot építettek.
1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József Rodostóból hazahozott hamvait. Itt nyugszik még generálisa Estreházy Antal, udvarmestere Sibrik Miklós, társa Bercsényi Miklós és annak felesége, Csáky Krisztina. A Rodostóból hazahozott sírköveket az altemplom fölötti Szent István-kápolna falában helyezték el.
A székesegyház három kapuja közül a legszebb az északi, ami a város főterére nyílik. Aranykapunak (Porta aurea) is hívták, ugyanis a kettős kapu közepén Álló Szent Erzsébet-szobor valamint az ettől jobbra álló Szent Imre és Szent István, illetve balra Szent Henrik és Szent László szobra aranyozott volt. Az aranyozást azonban 1860-ban eltávolították. A bejárat fölött a faragott dombormű az Utolsó ítélet képsorát eleveníti meg, míg a Szent Erzsébet szobra melletti két dombormű a szent életéből vett egy-egy jelenetet ábrázolja.
A templombelső legékesebb emléke a szentély főoltára, mely 11 méter magas és 1474-1478 között készült egy kassai műhelyben. Az oltár mélyített középső szekrényében a 247 cm magas Mária a gyermek Jézussal, jobbján a bibliai Szent Erzsébet, balján az Árpád-házi Szent Erzsébet 194 cm magas szobra áll. Az oltár belső szárnyain 12 kép Szent Erzsébet életét mutatja be. Az oltár szélső szárnyain (zárt állapotban) Krisztus szenvedéstörténete, illetve az advent képsorai láthatók.
A templombelső értékei közé tartozik még a késő gót stílusban faragott szentségház, mely a Kárpát-medence legszebb ilyen alkotásai közül való, valamint a déli oldalon a királyi oratóriumba (Mátyás idejéből) vezető kettős királylépcső.
Kovács László
