Stratégiai fordulat Nyitra megye déli régióiban
Nyitra megye déli járásai hosszú időn keresztül méltán érezhették úgy, hogy a fejlesztési források elosztásánál háttérbe szorulnak az északi régiókkal szemben. Az elmúlt kilenc esztendő, amely az előző, ötévesre nyúlt választási ciklust és a most záruló négyéves periódust foglalja magába, gyökeres változást hozott ezen a téren.
Ahogy azt Farkas Iván, a Magyar Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetője is megfogalmazta, a megyei fejlesztési stratégia valóban az utóbbi évek komoly sikertörténete – A 2021–2027 közötti uniós fejlesztési időszakban a Nyitra megye területén, regionális fejlesztésre felhasználható 144 millió euró nagy részét a hétéves ciklus vége előtt sikerült elkölteni, és ami különösen nagy eredmény, a források közel 70 százaléka Nyitra megye déli járásaiban hasznosult. Ehhez hasonlóra az elmúlt három évtizedben egyszer sem volt példa. Időarányosan Nyitra megye országos összevetésben élen áll a források felhasználásában, gyakorlatilag a teljes keretet sikerült lehívni.
Az elmúlt évtizedekben a fejlesztési forrásokból rendre az északi járásoknak jutott arányosan nagyobb rész, mostanra viszont – a következetes tervezésnek és a Magyar Szövetség-frakció sikeres érdekérvényesítésének köszönhetően – teljes egyensúly alakult ki az északi és a déli megyék beruházásai között, sőt a lehívható források bő kétharmada a négy déli járásba, a vágsellyei, a komáromi, az érsekújvári és a lévai régióba került. Az utóbb nevezett térségbe közel 42 millió euró.
A történelmi lemaradást az utak, a hidak, valamint az oktatási és a szociális intézmények fejlesztése terén is sikerült felszámolni. Amint arra Nyitra megye alelnöke, Csenger Tibor rámutatott, miközben kilenc évvel ezelőtt, a tervek felállításakor még az alapvető hiányosságok foltozása és a romok eltakarítása volt a cél, mára a megye eljutott arra a szintre, hogy a stabil alapokra építkezve teljesen új, nagyszabású beruházásokban és modern funkciók beépítésében gondolkodhat.
A megyei költségvetések legjelentősebb tételeit hagyományosan és ciklikusan az úthálózat és a közlekedési infrastruktúra fenntartása és modernizációja teszi ki. Ez az idei, 64 millió eurós beruházási csomagnál sincs másként, amelynek a fele, mintegy 32 millió euró kifejezetten a hidak és az utak újjáépítését szolgálja.
– A helyzetet nehezíti, hogy a közlekedési tárca fejlesztési stratégiái ritkán fókuszálnak Nyitra megyére; az állami források elsősorban az Ukrajna felé tartó keleti régiók irányába, illetve az északi, lengyel tranzitvonalakra áramlanak. Emiatt a megyének saját erőből, valamint uniós forrásokból kell megvédenie másod- és harmadosztályú útjait a hatalmas tranzit-teherforgalom pusztításától – magyarázta az alelnök aláhúzva, hogy ebben a küzdelemben kiemelt mérföldkőnek számít a megyei hídprogram – A ciklus elején 30 kritikus állapotú híd felújítását irányoztuk elő, ebből 13 a Lévai járás területén található. Egy-egy híd felújítása rendkívül összetett: két évig is elhúzódó előkészítő folyamat előzi meg, mivel a mérnöki tervezés mellett a hidak alatti telkek rendezetlen vagyoni viszonyait is tisztázni kell az építkezési engedélyek kiadásához.
A Lévai járás 13 hídjából mára 8 teljesen elkészült: a tesmagi, az óvári, a felsőpéli, a bakaszenesi, a garamújfalui, a farnadi, a hontbagonyai és a nagyölvedi. További két híd – a nagysallói és az Egeg–Szalatnya közötti – jelenleg is kivitelezés alatt áll. Tervezési fázisban van a Léva és Deménd közötti híd, továbbá a Zselíz mellett húzódó vasúti felüljáró híd rekonstrukciója is. Az utóbbi építkezési engedélye 2026 végére vagy jövő tavaszra várható, így a tényleges kivitelezés legkorábban 2027-ben realizálódhat.
Csenger Tibor elmondása szerint a nagyrekonstrukciókon kívül öt éve működik a megye egyedülálló kezdeményezése, a speciális útkarbantartó egység. Ez a brigád évente 15-18 olyan másod- és harmadosztályú hidat javít meg, amelyek még nem igényelnek teljes szerkezeti cserét, de állagmegőrző betonozással, a szegélyek és a korlátok javításával elejét veszik a katasztrofális romlásnak. Az elmúlt négy évben a megye 534 hídjából közel százat sikerült megújítani, ami országos szinten is egyedülálló teljesítmény.
A Töhöl környéki rész korábban kritikus gócpontnak számított, mára azonban a teljes szakaszt korszerűsítették. Nemcsak a falun áthaladó út kapott új burkolatot, hanem a Verebélyig, a Nyitrai járás határáig, valamint a Nagygyőrödig és Lüléig húzódó szakaszok is megújultak. Ezzel párhuzamosan Hontalmás, Kereskény és Felsőszecse térségében is befejeződtek a megyei utak helyreállítási munkálatai – közölte Csenger Tibor.
A beruházások sora itt még nem ér véget. Az idei év őszére várható a Garammikola és Nagypuszta között levő, eddig még hiányzó 1,9 kilométeres szakasznak a leaszfaltozása. Ez a projekt a tervek szerint közel 272 ezer eurós költségvetésből valósul meg. Hatalmas előrelépést jelent a Derzsenyétől egészen a Besztercebányai megye határáig tartó másodosztályú útszakasz modernizációjának lezárása is. Így egy történelmi jelentőségű folyamat végére került pont: a Lévai járásban befejeződött a másodosztályú úthálózat teljes körű, még 2018-ban elindított felújítási programja.
Nyitra megye kötelező hatásköreinek másik nagy pillére a régió iskolarendszere. Ami a Lévai járást illeti, a megye fenntartása alá 9 középiskola tartozik. Az elmúlt időszakban ebben a térségben is kikerülhetetlenné vált az iskolahálózat racionalizálása. A drasztikus demográfiai visszaesés, amely jelenleg a születésszámok csökkenésében mutatkozik meg, az óvodák és alapiskolák után elkerülhetetlenül elérte a középiskolákat is. A megyének bátor strukturális lépéseket kellett tennie a magyar és szlovák nyelvű középfokú oktatás színvonalának megőrzéséért.
Ipolyságon 2025 szeptemberében – a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium fúziójával – indult el a helyi magyar iskolaközpont, immár a város fenntartása alatt.
A szlovák tanítási nyelvű gimnáziumot a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskolával vonták össze. A szakközépiskola diákjai az elméleti oktatással átköltöztek a gimnázium épületébe, a szakoktatás maradt az eredeti helyükön, a műhelyekben. Közös igazgatás alá került a zselízi Comenius Gimnázium, a párkányi gimnázium és a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola.
Az alelnök elmondása szerint egy tanév távlatából az eredmények gazdaságilag egyértelműen pozitívak. A zselízi gimnáziumban például közel egy évtizede nem volt mód a tanári túlórák kifizetésére, a fúzió óta azonban ez a probléma megoldódott. A párkányi szakközépiskolánál a veszteséges kollégium és étkezde bezárásával jelentős mínuszokat iktattak ki, miközben a szakképzés után járó, a gimnáziumiénál kétszer magasabb normatív fejkvóta stabilizálta a közös intézmény költségvetését.
Nyitra megye szociális intézményrendszerében az elmúlt években mélyreható átalakítások és jelentős beruházások zajlottak le. A megye területén jelenleg 25 szociális intézmény működik, amelyek összesen megközelítőleg 3300 lakónak biztosítanak ellátást.
Hat éve lépett életbe az a rendelet, amely kötelezően megszabja az egy lakóra jutó minimális négyzetméterek számát. Az ellenőrzések során kiderült, hogy sok intézményben – amelyek gyakran régi, korlátozottan átalakítható kastélyépületekben működnek – túlzsúfoltság volt: előfordult, hogy egy szobában hárman laktak, miközben a terület csak két személy részére lett volna jogilag megfelelő. Emiatt a megye az elmúlt 2-3 évben mintegy 200 fővel csökkentette a lakók létszámát a meglévő terekben. Ezzel párhuzamosan az intézményi struktúrát is optimalizálták: a kisebb egységeket összevonták a nagyobbakkal. Így egy-egy közös igazgatóság alá több kihelyezett részleg is tartozhat, ami gazdaságilag lényegesen hatékonyabb működést tesz lehetővé, mint a különálló menedzsmenttel rendelkező kis intézmények fenntartása.
A Lévai járás területén öt fő megyei fenntartású szociális intézmény működik: a zselízi Perla, a kereskényi Domum, a lontói Platán, a lévai Fénix, továbbá a szintén lévai Jeseň života és annak kihelyezett részlegeként működő dalmadi intézmény, valamint a nagygyőrödi Magnolia szociális intézmény. Az utóbbi kettő helyen egy-egy nagy beruházás keretei között valósul meg a tűzvédelmi rendszerek modernizálása.
Ez a technológiai váltás a lelédi és a dalmadi intézmény esetében is megvalósul – részletezte az alelnök, majd így folytatta – A zselízi Perlában a jogszabályi létszámlefaragások miatt a lakók száma korábban 33 főre csökkent. A helyzet megoldására a megye egy 1,5 millió eurós nagyszabású hozzáépítést tervezett be, amely jelenleg a közbeszerzési folyamat kiértékelési fázisában tart. A beruházás keretében egy teljesen új épületblokkot húznak fel: a felső szinten lakórészeket alakítanak ki, amelyekkel a férőhelyek száma 24 új hellyel bővül, így az intézmény kapacitása 50-re emelkedik, míg az alsó szinten közösségi tereket hoznak létre. Az új szárnyban emellett egy 5 fős napköziotthon is helyet kap. Bár a kivitelező visszalépése miatt a közbeszerzési eljárás elhúzódott, a beruházásra szánt pénzkeret teljes egészében rendelkezésre áll.
A korábbi időszakokkal ellentétben mára teljesen megszűnt az a gyakorlat, hogy bizonyos falvakat politikai vagy egyéb szubjektív okokból mellőzzenek a források elosztásánál. A megye vezetése a ciklus elején olyan rendszerszintű döntést hozott, amely biztosítja, hogy Nyitra megye mind a 354 települése alanyi jogon részesüljön évi 5 ezer eurós támogatásban. Ez megyei szinten évente 1,77 millió eurós közvetlen ráfordítást jelent.
A szabad felhasználású keretből a falvak – a bérköltségeken kívül – szinte bármilyen helyi igényt finanszírozhatnak. A forrásokat infrastrukturális beruházásokra, útfelújításra, buszmegállók és nyilvános illemhelyek korszerűsítésére, kisgépek és fűnyírók beszerzésére, vagy éppen falunapok, kulturális események és jubileumi ünnepségek megszervezésére fordítják.
Ez a fajta automatikus, átlátható támogatási rendszer egész Szlovákiában egyedülállónak számít. Ezzel véget ért a politikai alapú kivételezés és a kistelepülések mellőzése Nyitra megye déli régióiban. Az aktuális választási ciklusban bevezetett reformok garantálják, hogy a Lévai járás egyetlen települése se maradjon megyei támogatás nélkül.
Az egyedülálló falufejlesztési program mellett a sportklubok, a civil szervezetek és a kulturális intézmények is forrásokhoz jutottak, hiszen kiszámítható, normatív alapú finanszírozást vezettek be. Ennek köszönhetően minden olyan hivatalosan bejegyzett, működő sportszervezet, amely 18 év alattiakkal is foglalkozik, megkapta a kért támogatást.
A számok önmagukért beszélnek: 183 sportklub részesült a támogatásban, összesen 10 041 gyermek utánpótlás-nevelését segítve, fejenként 50 eurós normatívával, ami mindösszesen 502 ezer euró célirányos támogatást jelent. A klubok a megítélt összegeket a működési költségeik fedezésére, az edzők tiszteletdíjára, sporteszközök vásárlására, a pályák karbantartására, valamint bajnokságok és tornák megszervezésére, az utazási költségek biztosítására fordíthatták. Ez a reform biztonságot adott a kluboknak: a kis falusi csapatok és a nagy városi egyesületek egyaránt stabil megyei támogatást kaptak az elmúlt években.
A Lévai járás kulturális intézményei közül a lévai Barsi Múzeum a legaktívabb, amely a legtöbb látogatót vonzza a térségben. A múzeum központi épülete már korábban átesett egy nagyobb felújításon. Az elmúlt időszak egyik leglátványosabb beruházása a vár oldalán található történelmi várkút teljes körű rekonstrukciója volt, amelyet az alapjaitól kellett lebontani és újraépíteni. Ezzel párhuzamosan zajlik a várfalak folyamatos revitalizációja is. A munka sürgősségét jelzi, hogy tavaly a várfal egyik oldala kidőlt, ám még az év folyamán sikerült a teljes szakaszt visszaépíteni. A vár körüli alacsonyabb falrészek állandó karbantartást igényelnek az időjárás okozta folyamatos állagromlás miatt, így ezeken a részeken szinte megszakítás nélkül dolgozik egy szakembercsapat.
A legnagyobb léptékű projekt kétségkívül a Dobó-kastély előtt áll. Öt évnyi egyeztetés és előkészület után végre elkészült a teljes felújítási dokumentáció. A folyamat azért húzódott el fél évtizedig, mert a műemlékvédelmi hivatal új munkatársai rendkívül szigorúan vizsgáltak felül minden apró részletet, pontosan meghatározva, hogy mit és hogyan szabad átalakítani a történelmi épületen. A projekt jelenleg az építési engedélyezési fázisban van. Amint az engedélyek jogerőssé válnak, megkezdődik a külső források felkutatása a teljes körű kivitelezésre.
Bár a teljes rekonstrukció még a források jóváhagyására vár, a legégetőbb problémát azonnal orvosolni kell. A kastély alá folyó esővíz ugyanis már az épület egyik sarkának süllyedését okozza. A vízelvezetési és szennyvízkezelési munkálatokat jelenleg is végzik. A sietségnek komoly oka van: a szomszédos várpark felújítására a város pályázatot nyert, s mivel a kastély esővíz-elvezető rendszerét a külső fal mellett kell kiépíteni, a munkálatokkal feltétlenül végezni kell július végéig. Ha a város elkezdi a park rendezését, a területet a projekt szabályai miatt már nem lehet újra felbontani. A tervek szerint a szennyvízhálózatot a közeli iskola rendszerére kötik rá, míg a megtisztított esővizet a helyi patakba vezetik majd el, megóvva ezzel a Dobó-kastély évszázados alapjait.
A Regionális Művelődési Központ az elmúlt időszakban láthatóan nyitott a magyar vonatkozású témák és közösségek felé. Az intézmény munkatársai egyre több olyan programot és rendezvényt szerveznek, amelyek kifejezetten a magyar kultúrához kapcsolódnak, és ezekkel rendszeresen kitelepülnek a járás magyar lakosú falvaiba is.
Kiemelt úti céljaik közé tartozik például Ipolyság, de jelen vannak a különböző helyi rendezvényeken Nagyölveden, Fegyverneken és Paláston is, ahol önálló kiállításokkal vagy fellépésekkel színesítik a programkínálatot.
A Garam, az Ipoly és a Duna menti régió történelmi helyszínei és kulturális értékei is új lendületet kapnak egy nagyszabású nemzetközi programnak köszönhetően. A Pest vármegyével közösen fenntartott Pontibus Európai Területi Társulás sikeres pályázata révén több 100 ezer euró áramlik a térségbe, összekötve a múlt örökségét a modern turizmus igényeivel. A sikeres észak-déli irányú együttműködést bizonyítja az Interreg-program keretében elnyert, Három folyó völgye (Garam–Ipoly–Duna) elnevezésű projekt. A grandiózus, 19 projektpartner összefogásával megvalósuló programban számos lévai járásbeli kulturális és történelmi helyszín jutott komoly fejlesztési forrásokhoz.
A támogatottak között van a lévai Barsi Múzeum és a Csemadok zselízi alapszervezete is, emellett a projekt keretében valósul meg a bényi látogatóközpont kialakítása, a zalabai vízimalom revitalizációja, valamint az ipolyviski földvár régészeti feltárása és egy modern archeocentrum megalapozása. A beruházások egyik kiemelkedő eleme Paláston valósul meg, ahol egy közel 400 ezer eurós keretből újítják fel az Ivánka-kastélyt.
Az épület a jövőben korszerű szálláshelyként szolgál majd, amely a Mária-út zarándokait, a kiránduló diákcsoportokat és a cserkészeket fogadja. Bár a beruházások földrajzilag elszórtan, pontszerűen valósulnak meg, a szakemberek szerint egy tudatosan felépített, hálózatba szerveződő fejlesztési stratégiáról van szó. Az új projektek ugyanis közvetlenül kapcsolódnak a térség már meglévő, népszerű attrakcióihoz. Az Ivánka-kastély, a zalabai malom vagy a múzeumok kiválóan kiegészítik majd a zselízi kastélypark, az oroszkai hadimúzeum és a farnadi szőlőhegy kínálatát, de szorosan összekapcsolódnak a Garamon és az Ipolyon egyre népszerűbb kajak-kenu turizmussal is. Ez a komplex, egymásra épülő megközelítés nemcsak a kulturális örökséget menti meg, hanem hosszú távú, fenntartható gazdasági és turisztikai lendületet ad az egész régiónak.
