Stirber Lajos és Hodossy Gyula kapta az idei Szlovákiai Civil Becsületrend-díjat
A Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás október 8-án hetedik alkalommal adta át a Szlovákiai Civil Becsületrend-díjat a komáromi Kultúrpalota dísztermében. A kuratórium ez alkalommal Stirber Lajos komáromi pedagógust, karnagyot, a Magyar Kultúra Lovagját és Hodossy Gyula dunaszerdahelyi irodalmárt, kultúra-és közösségszervezőt tartotta méltónak az elismerésre. Az egyiküket a Gaudium Vegyeskar, a másikukat pedig a Katedra folyóirat szerkesztősége javasolta díjazásra.
A helyi Gaudium Vegyeskar zenés-dalos (Ne hagyjátok a templomot..., Három martosi népdal) és Oláh Kálmán verses (Wass Albert: Üzenet haza) bevezetője után Klemen Terézia, a polgári társulás alapító elnöke üdvözölte a jelenlevőket, köztük a kuratóriumuk jelen levő tagjait. Keszegh Béla, Komárom polgármestere kiemelte a díj jelentőségét, amely az „Erénnyel és példával“ jelmondata jegyében „e zűrzavaros világban nyújt sorvezetőt“, fókuszálva a valós értékeket teremtőkre, akiknek a maga és a város nevében is gratulált. Majd az alapító elnök a célkitűzéseikről beszélt: Felvidék-szerte felkutatják azokat a tenni akaró, cselekvő embereket, akik a „civil bátorság értékeit képviselik. Kérésére a résztvevők egyperces néma felállással tisztelegtek a tavaly elhunyt kuratóriumi tag, Nagy János szobrászművész emléke előtt. Ezt követően Nagy Ibolya Déryné-díjas operetténekes operettrészletekkel szórakoztatta a közönséget.
Stirber Lajos munkásságát Grassl Ferdinánd, Hodossy Gyuláét pedig Fibi Sándor méltatta. Az utóbbinak életjubileumához később Klemen Terézia a kuratórium nevében gratulált, megköszönve, hogy félig törött bordával is vállalta a laudáció ismertetését.
Stirber Lajos pedagógus, tankönyvszerző, karnagy, a gimnáziumi Komáromi Öregdiák vezető szerkesztője, hangversenyszervező, a Vox Humana kórusfesztivál ötletgazdája és szervezője, akinek közeleg a 2022. január 26-án esedékes 80. születésnapja. Az életkora ellenére csodálatra méltó energiával dolgozik azon, hogy a zene megszerettetésével, szépségeinek közvetítésével szebbé és elviselhetőbbé tegye értéksorvasztó világunkat. Az általa vezényelt Gaudium Vegyeskarral rendszeresen szerepel a komáromi kulturális rendezvényeken, akárcsak a Comorra kamarazenekarral, amelyben brácsásként muzsikál. 1992-ben Komárom Város Polgármesterének Díját, 2005-ben a Katedra életműdíját, 2008-ban a Felvidéki Magyar Pedagógusok Díját és 2010-ben Komárom Pro Urbe Díját ítélték oda neki. 1959-ben érettségizett a Selye János Gimnázium (SJG) elődjében, majd Nyitrán orosz–földrajz–zene szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 40 éven át tanított a Jókai Mór (azelőtt Béke utcai) Alapiskolában. Vezetője volt a járási pedagógiai központ zenei nevelési szakosztályának; zenepedagógiai munkássága fontos részének tartotta a karvezetést; részt vett az 5., 6., 7. és 8. osztályok zenei nevelési tankönyveinek és módszertani könyveinek megírásában, majd a 9. évfolyamnak szánt Zenekönyv írásában is. Striber a Csemadok alapszervezetének vezetőségi tagja, még ma is ő vezeti a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület zenei szekcióját, hangversenyeket, zenei évfordulókat szervez. De nemcsak ének- és zenekari vezénylésekkel foglalkozik, hanem nyugdíjasként is tanít(ott) még néhány óra ének-zenét az SJG-ben, ahol újraélesztette az iskola énekkarát, és megalakította hangszeres kamaraegyüttesét. Nyugalmazott pedagógusként számtalan cikket is ír. Tanulmányozta és feldolgozta az SJG elődjének, az egykori bencés gimnázium énektanítási és zenei nevelési tanterveit.
Hodossy Gyula 1960. május 3-án Dunaszerdahelyen született. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Gépjárműszerelőnek tanult, majd portásként, postásként, fűtőként, művelődési ház vezetőjeként, betegápolóként dolgozott – Somorján és Dunaszerdahelyen is. A 70-es években Dunaszerdahelyen volt egy Tejbár nevű kocsma, ahol rendszeresen találkoztak a szlovákiai magyar irodalmárok. Ez a közeg segítette őt ahhoz, hogy felismerje: másfajta irodalom is van, mint amit kínál az akkori oktatásügy, vagy kínálnak az akkori kiadók. 1982-ben kitiltották Dunaszerdahelyről, különböző kulturális rendezvények szervezése, illetve egyes publikációi miatt. Ekkor a Csemadok érsekújvári alapszervezetének elnöke és titkára kereste meg őt, akik felajánlották neki, hogy a kétéves kitiltatási időszakban meghúzhatja magát a városban. 1983-tól, az addig meglehetősen háttérbe szorított pályakezdő írók élére állt, megszervezte önképző mozgalmukat, az Iródiát, füzeteket szerkesztett az írásaikból. Szélesebb összefüggések felé terelte, és tágabb összefüggés-rendszerekbe kapcsolta be a szerzőket, miközben a hatalom részéről egyre hevesebb támadások érték őt: rendőrségi megfigyelések alatt állt, felreállították, de még megjelenhetett a bemutatkozó antológiájuk Próbaút címen. Közben ott volt mindenütt, ahol történt valami, ha pedig már hosszabb ideje nem történt semmi, gondoskodott róla ő, hogy történjen. 1989-től a Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet gondnoka volt. Részt vett a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság munkájában, alapító tagja volt a rendszerváltó Független Magyar Kezdeményezésnek. Egyebek mellett a nevéhez fűződik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség megalakítása (1990), a Cserkész (1991), illetve a Katedra - a hazai magyar pedagógusok és szülők azóta is egyetlen szaklapjának elindítása, amelyet mindmáig megjelentet. Hodossy a Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapítója, s a Vámbéry Polgári Társulás (2000) létrehozása, valamint a Vámbéry Irodalmi Kávéház (1998) rendezvényeinek szervezése is az ő nevéhez fűződik. Számos egyéb szakmai és közéleti szervezetnek is tagja, illetve vezetője. 2003 óta a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó igazgatója, a Vámbéry Polgári Társulás alapító elnöke, 2005-től igazgatója és a Katedra Alapítvány igazgatója.1990-től a Magyar Írók Szövetségének, a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórumnak alapító tagja, 2019-től pedig a Magyar Írószövetség Választmányának tagja. Sok díjban, kitüntetésben, egyebek mellett 2013-ban Nagyszombat megye elnökének emlékérmében, 2018-ban Dunaszerdahely Polgármesteri Díjában, 2020-ban pedig Magyar Arany Érdemkeresztben részesült.
Stirber Lajos a könnyeivel küszködve mondott köszönetet mindazoknak, akik segítették a tervei megvalósítását. Hangsúlyozva, örömmel tölti el, hogy a 80. születésnapja felé közeledve is azt csinálhatja, amit szeret. Hodossy Gyula pedig kijelentette, a díja mindazoké, akiket a pályája során a hatalom urainak acsarkodásai ellenére is maga mellett tudhatott, s mindig tudták, hogy mi a valódi érték.
