Sokszemközt korunk rettegett népbetegségéről: a rákról
A komáromi NEC ARTE NEC MARTE Polgári Társulás szervezésében május 16-án dr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem nyitrai származású, Junior Prima Primissima-díjas molekuláris biológusa és rákkutatója tartott előadást a Kultúrpalota dísztermében.
Miután Varga Tamás, a társulás elnöke bemutatta a jeles vendéget, vele Keszegh Béla, Komárom alpolgármestere beszélgetett. A jelenlevők egyebek mellett olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy mi is a rák és gyógyítható-e, jelenleg hol tart a rákkutatás, milyen esélyünk lehet a daganatos betegségekkel szembeni harcban, illetve mennyire hatékonyak a népi gyógymódok.
Megtudtuk: Bödör Csaba Nyitrán nőtt fel, a nagycétényi magyar alapiskolába járt, majd a pozsonyi Dunai utcai gimnáziumban érettségizett. 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott molekuláris biológusként, majd 2008-ban a Semmelweis Egyetemen szerzett Phd. fokozatot. Munkásságát már több díjjal is elismerték. Hároméves londoni kutatómunkája után jelenleg Budapesten él, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének tudományos munkatársa, illetve egy kutatócsoportot vezet. Szeretettel emlékezett vissza hajdani nagycétényi alapiskolájára, ahol „életre szóló kötelék alakult ki a tanulók és az elhivatott pedagógusok között“.
A kutató elmondta: minden sejtnek megvan a maga normális életciklusa, ám ha hiba csúszik a programba, akkor egyes sejtek ellenőrizetlen módon osztódni kezdenek. Rosszindulatú tumor alakul ki, amely károsítja a környező szöveteket, s a gazdaszervezet pusztulását is okozhatja.
Kiváltó okként egyrészt a genetikai tényezőt említette – mutáció áll be a genetikai kódban, másrészt a környezeti tényezőt, így elsősorban a dohányzást, a túlzott napfényt és a karcinogén anyagokat. Hozzátette: a daganatos betegségek iránti hajlam tehát az egyén genetikai hátterétől is függ, s egyes családokban halmozottan fordul elő.
Az is elhangzott: a szakemberek egyre több daganattípust fedeznek fel, s az egyes típusok esetében eltérő hosszúságú a túlélési időszak. Elismerte: a hasnyálmirigy-, központi idegrendszeri és tüdőrák kapcsán még nem értek el igazi áttörést, azok esetében általában ½ -1 éves túléléssel szembesülnek. Ellenben a hematológiai eredetű daganatos megbetegedéseknél és a leukémia egyes típusainál jelenleg már akár 25 éves túlélés is előfordul.
Az előadó kijelentette: a túlélési időszak alapjában véve attól függ, hogy éppen milyen génhiba alakult ki, s az milyen nagy bajt okoz. A szakemberek feladata az adott mutáció oly´ módon történő gátlása, hogy a daganatos sejtnek ne legyen menekülő útvonala, mert ellenkező esetben kiújulhat a betegség. Elárulta: reményre ad okot az, hogy „tavaly új technológia jelent meg, amely majd az eddiginél pontosabb géncserét tehet lehetővé, de még messze van a gyakorlati kipróbálása”.
A kemoterápiát a rák legősibb gyógymódjaként jellemezte, amely megöli a nagyon agresszív, kártékony sejtcsoportot, ám eközben más sejteket is elpusztít. Ezért sokan ódzkodnak alávetni magukat e kezelésnek, de leszögezte: káros mellékhatásai ellenére sok daganattípusnál ez az egyetlen megoldás.
A sok beteg számára utolsó reménysugárnak számító népi gyógymódokról úgy vélekedett, hogy gyakran csak a placebohatás érvényesül. Óvatosságra intett az alternatív gyógymódokat illetően, mert szerinte a csalók és a kuruzslók haszonszerzési indíttatásból kihasználják a kiszolgáltatott helyzetben levő embereket. Hangsúlyozta: az éppen divatos „csodaszerekről“ minden esetben ki kell kérni az onkológusok véleményét.
Bödör Csaba az anyaország azon kezdeményezéséről is szólt, hogy a világszerte tevékenykedő magyar kutatók javarészét hazacsalogassák. Azt gondolja, hogy a versenyképesség biztosítása érdekében térségünkben a jelenleginél jóval több pénzt kellene biztosítani a fontos kutatásokra. „A megfelelő szürkeállomány és infrastruktúra idehaza is adott, s a technológiák terén sincs nagy lemaradás, de a kutatásokhoz sokkal több pénzre lenne szükség” – fogalmazott.
Úgy véli: „a tehetség mindenütt ki tud bontakozni – utat talál magának”, ám tájainkon a jelenleginél hatékonyabb oktatási rendszerre lenne szükség.
„A magyarországi és szlovákiai iskolákban a tárgyi tudásra helyezik a hangsúlyt, ám a különféle képességeket, probléma-megoldó készségeket és a gondolkodást jobban kellene fejleszteni. Ráadásul a hazai tekintélyelvű oktatási rendszer félénkké teszi az ifjú tehetségeket, hogy ne merjenek kérdezni, bírálni.”
A rendezvény további részében a kutató válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Azok nyomán a gyógyszeripari lobbiról kiderült: mindig előzetes költségelemzés alapján döntenek arról, hogy majd kiket is akarnak meggyógyítani, hiszen a lobbit a profit motiválja. A sugárterápia fejlesztése kapcsán elhangzott: a kutatók aktuális célja az, hogy a sugarakat minél fókuszáltabban juttassák célba, s eközben csökkentsék a környező sejtek károsodását.
Bödör a daganatos megbetegedések elleni harc során ugyan nagyon fontosnak tartja az immunrendszer táplálék-kiegészítőkkel, vitaminokkal történő felerősítését, de azok fogyasztása előtt érdemes sz orvossal konzultálni. Akadnak ugyanis olyan szerek, amelyek csökkenthetik a kezelések és orvos által felírt gyógyszerek pozitív hatását. Bírálóan beszélt az ún. onkomarkerek (rákjelzők) vizsgálatáról, amelyek megítélése szerint nem nagyon alkalmasak a tumorképződés előrejelzésére.
Azt a tényt sem titkolta, hogy bár az orvosok a rákbetegeket 5 évnyi tünetmentesség esetén gyógyultnak szokták nyilvánítani, de sajnos, előfordulhat, hogy akár 10 év elteltével is felbukkanhat a szervezetben ugyanaz vagy egy másodlagos daganat, ezért az onkológiai pácienseket folyamatosan és szigorúan kell ellenőrizni. Ugyancsak nagyon fontosnak tartja a szűrővizsgálatok gyakoriságának növelését, hiszen minél korábban ismerik fel az orvosok a daganatos megbetegedést, annál inkább növelhetik a páciens túlélésének esélyét.
