Soha nem volt még ilyen kevés víz a Dunában
A Duna ebben az évben hétfőn (július 27-én) érte el az eddigi történeti minimum vízhozamát. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előzetes adatai szerint a vízhozam 725 m³/s körül alakult, míg a Thebnerstraßl elnevezésű ausztriai vízrajzi állomás adatai szerint 678 m³/s volt – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Jozef Bednár, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szóvivője.
– hívta fel a figyelmet Pavla Pekárová, a SAV Hidrológiai Intézetének munkatársa. Elmondása szerint ezt az okozza, hogy a léghőmérséklet emelkedése miatt a hóolvadás is korábbra tolódik.
A SHMÚ hozzátette: a mérések teljes történetében az idei július a legszárazabb hónap a Duna pozsonyi szakaszán. „A júliusi középvízhozam mindössze 939,2 m³/s volt. Ez a legalacsonyabb érték a mérések 1901-es kezdete óta, ami a júliusi sokéves havi normálérték alig 36 százalékát teszi ki. Az eddigi rekordszáraz júliusban, 2003-ban a vízhozam 1326 m³/s volt” – közölték a meteorológusok. Tájékoztatásuk szerint a jelenlegi július csaknem 29 százalékkal szegényebb vízben, mint az eddigi történeti minimum.
Pekárová állítja: bár a Duna havi vízjárása átalakulóban van, a pozsonyi éves középvízhozamok sokéves átlagban egyelőre stabilak. Az elmúlt 30 évben a vízhozamok csökkenő tendenciát mutatnak. „Az 1986 és 2025 közötti utolsó harmincéves időszak évtizedes vízhozam-értékeihez hasonló helyzet már az 1906 és 1935 közötti időszakban is előfordult” – magyarázta. A szakember szerint minden a Duna vízgyűjtő területére hulló csapadék mennyiségétől függ majd. „Tanulhatunk a történelemből. Ha az 1936 és 1945 közötti évtized helyzete megismétlődik, ismét bővízűbb időszakra és magasabb vízhozamokra számíthatunk” – jegyezte meg.
A SAV Hidrológiai Intézetének hidrológusai jelenleg több projekt keretében is a szlovákiai aszályjelenségek kérdéskörével foglalkoznak. Ezek egyike az Alacsony vízhozamok és hidrológiai aszály a Duna vízgyűjtőjén elnevezésű nemzetközi projekt, amelyet az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának (IHP) keretében a brnói Cseh Hidrometeorológiai Intézet koordinál – fejtette ki Bednár.
A projekt megvalósítása során elkészítették a Duna napi középvízhozamainak adatbázisát, amely a Németországtól a torkolatig terjedő szakaszon található 20 vízrajzi állomás, valamint a mellékfolyókon lévő több mint 50 állomás adatait tartalmazza. A Duna vízállásának rendszeres megfigyelése Pozsonynál már 1823-ban megkezdődött. „A vízállás értéke azonban hidrológiai szempontból nem értékelhető megfelelően, mivel a mederben gyakoriak a változások – néha feliszaposodik, máskor mélyül. Ezért kell vízhozamokkal dolgoznunk, vagyis azzal a víztömeggel köbméterben kifejezve, amely a mérőszelvényen egy másodperc alatt átfolyik” – magyarázta Pekárová.
