Sikerül felújítani az Andrássy-mauzóleumot? – Vasárnapig még szavazhatunk
Mint arról már hírt adtunk, a krasznahorkaváraljai Andrássy-mauzóleum is versenyben van a VÚB Alapítvány kulturális értékeink megóvását célzó versenyében, amelynek győztese 50 ezer eurót fordíthat felújításra. A voksolás április 28-án zárul, addig szavazatunkkal még hozzájárulhatunk, hogy megújulhassanak a csodálatos műemlék mozaikképei, valamint kupolája és márványpadlója.
Az idén tizedik alkalommal meghirdetett versenyre összesen 753 javaslat érkezett, ebből kilenc műemléket választottak ki, köztük a Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeumhoz tartozó krasznahorkaváraljai Andrássy-mauzóleumot is. A múzeumban különleges kiállítást rendeztek, Andrássy Franciska és Dénes mauzóleumánál pedig Máté Tímea, a betléri múzeum igazgatója tartott előadást annak érdekében, hogy minél többen kapcsolódjanak be a szavazásba és segítsenek, hogy felújíthassák a „gömöri Ravennaként” is emlegetett műemléket. Szavazni a verseny honlapján lehet április 28-án éjfélig.
Máté Tímea hangsúlyozta, mind a kilenc műemlék megérdemelné, hogy restaurálják, de reménykedik a győzelemben, mert úgy véli, a közeljövőben nem adódik majd hasonló lehetőség a mauzóleum felújítására. Megjegyezte, talán mi, gömöriek nem is tudatosítjuk, milyen különleges, egyedülálló ez az épület. Ezt követően röviden összefoglalta Dénes és Franciska életét, majd áttért a mauzóleum történetére. Mint elmondta, Franciska 1902. október 26-án halt meg, Dénes pedig rögtön azon kezdett gondolkodni, hol találna felesége – és majd saját maga– számára méltó nyughelyet. Ebben az időben felújították a krasznahorkai várat, a munkálatokat Czigler Győző budapesti építész vezette. A gróf jószágigazgatója, Sulyovszky István közreműködésével őt bízta meg a feladattal. Két lehetőség merült fel, vagy a vár egyik bástyáját alakítják át, vagy egy önálló épületet emelnek. Az utóbbi kapcsán négy helyszínt választottak ki, ezekről fényképek is készültek, amelyek később a krasznahorkai várban kialakított Franciska-emlékmúzeumba kerültek, szerepelnek a leltárban, mára azonban sajnos eltűntek.
Czigler tervei nem nyerték el Andrássy Dénes tetszését, így az általa jól ismert müncheni építészek között keresett megfelelő szakembert a számára fontos építmény megtervezésére. A munkával egy fiatal, akkor még csak 28 éves müncheni építészt, Richard Brendlt bízták meg, aki vállalta, hogy a grófné halálának második évfordulójára elkészül a mauzóleummal.
Az építkezés 1903. március 22-én vette kezdetét, az alapkövet maga Andrássy Dénes tette le. A munkálatok zavartalanul folytak, szinte hihetetlen tempóban, három hónap alatt elkészült a lábazat, szeptemberre a falak is, novemberben befejezték a kupola kialakítását és elhelyezték a tetején a közel két méter magas kőkeresztet. A mauzóleum 18 hónap alatt készült el 1904. szeptember 18-án, alig egy hónappal az október 26-i nagy krasznahorkai temetés előtt, amikor végső nyugalomra helyezték Franciska hamvait.
A mauzóleum külalakja a ravennai Theodorik-mauzóleumhoz hasonló, a tervező valószínűleg innen meríthetett ihletet. Teljes magassága csaknem 20 méter, alaprajza nyolcszögletű. A kupolán 12, a tetején levő ún. laternán pedig 8 ablakon keresztül jut fény az épületbe, igaz, nem sok, szándékosan félhomály uralkodik. A bejáratot két angyalszobor őrzi, a föld felé fordított lángoló kardjuk markolatát nap és félhold motívuma díszíti. Felettük a monoki Andrássyak címere látható, oldalánál két angyallal, ez alá pedig a Sepulcrum Ei (az Ő síremléke) feliratot vésték.
A belső tér díszítése szintén ravennai templomokat idéz, a falakat, padlót és oszlopokat borító márványlapok nyolc országból származnak. A szarkofágok carrarai fehér márványból készültek, a kör alakú belső tér nyugati oldalán Franciska, keleti oldalán pedig Dénes nyugszik. Az oltár érdekes kialakítású, térhatású képe Szent Franciskát ábrázolja, oldalain kerubokkal, felettük pedig alfa és ómega, a kezdet és a vég szimbólumai. A kupola belső oldalát borító mozaik keleti hatású, a laterna középpontjában egy egyenlő szárú kereszt látható, a körülötte található napábrázolásból pedig egy-egy sugár fut a szabályosan elhelyezkedő 12 angyalfigura felé. A mozaik és az alatta található feliratok restaurálásra szorulnak, a kupola ugyanis beázik, minek következtében ezek károsodtak.
Máté Tímea, portálunknak nyilatkozva megjegyezte, ha megnyernék a versenyt, lenne mire fordítani az 50 ezer eurót. „Elsősorban a mozaikokat szeretnénk restaurálni a belső térben, de ehhez hozzátartozik a kupola megjavítása is, ugyanis több helyen beázik. Károsodnak a mozaikok, valamint a feliratok, amelyek a mauzóleum belső terében találhatóak. Szeretnénk még megjavíttatni a márványpadlót és -lépcsőt, amely több helyen annyira sérült, hogy oda már nem is engedjük a látogatókat” – fejtette ki a betléri múzeum igazgatója. Hozzátette, mindezt nem lehet állványzat nélkül megcsinálni, hisz a mauzóleum több mint 20 méter magas, úgyhogy arra számít, az összeg nagy részét épp erre kellene fordítani. S ha már a helyszínen lenne az állványzat, akkor az épület külső részét is megtisztítanák, hisz a közvetlen közelben elhaladó főút forgalma miatt koszosak, elszíneződtek a falak.
„Bízunk benne, hogy megnyerjük a versenyt, és reméljük, hogy 50 ezer euró elég minderre” – fogalmazott Máté Tímea. Végezetül elmondta, a munkálatokat úgy szerveznék meg, hogy az évente megközelítőleg 13 ezren látogatót fogadó mauzóleum a nyári főszezon alatt az érdeklődők rendelkezésére álljon. Ugyanakkor túl sokáig sem várhatnak, hisz a bank feltételül szabja, hogy a felújításnak és az elszámolásnak az év végéig el kell készülnie.
