2017. március 7., 17:04

Sikeresen felbocsátották a legújabb Sentinel műholdat

PÁRIZS. Sikeresen elindult az ötödik Sentinel Föld-megfigyelő európai műhold a több milliárd eurós Copernicus-program égisze alatt.
201703071703230.Sentinel-2_.jpg

Az 1,1 tonnás Sentinel-2B-t egy Vega rakéta fedélzetén bocsátották fel az európai űrkikötőből Francia-Guyanáról, magyar idő szerint kedd hajnalban, háromnegyed négy után néhány perccel.

Az első fokozat a kilövés után 1 perc 55 másodperccel vált le, majd követte a második, végül a szatellitet védő burkolat. Két újabb begyújtást követően a Vega felső fokozata Napszinkron pályára állította a Sentinel-2B-t. A műhold 57 perccel a kilövés után vált le a rakétáról.

Ezt követően a darmstadti központból aktiválták a telemetria és helyzetbeállító rendszert, ami lehetővé teszi a Sentinel rendszereinek „felébresztését”. A napelemet is sikerült kibontani. Eme, általában háromnapos fázist követően a szakemberek megkezdik a szatellit műszereinek ellenőrzését és kalibrálását az üzembe helyezéshez. A valódi misszió a várakozások szerint 3-4 hónapon belül indul.

A műhold csatlakozik majd ikertestvéréhez a Sentinel-2A-hoz, amely 2015 óta kering földi pályán.

Nagy felbontású, színes és infravörös képeket készít, amelyekkel többek között segít tökéletesíteni a mezőgazdasági módszereket, monitorozza az erdőségeket, észleli a tavi és part menti vizek szennyezését, valamint hozzájárul a katasztrófa sújtotta területek feltérképezéséhez.

A két szatellit 786 kilométeres magasságban kering a bolygó két ellentétes oldalán. Együttesen ötnaponta le tudják fedni a Föld összes szárazföldjét, nagyobb szigetét, belföldi és part menti vizeit, korszerűbb felvételeket és nagyobb felbontást nyújtanak, mint amelyek korábban elérhetőek voltak.

Mindkettő innovatív, nagy felbontású, multispektrális kamerát szállít 13 spektrális sávval, ami a szárazföld és a vegetáció újfajta vizsgálatát teszi lehetővé.

A Copernicus-projekt az Európai Ûrügynökség (ESA) leírása szerint az eddigi legambiciózusabb Föld-megfigyelő program. Az Európai Unió és az ESA több mint 8 milliárd eurót áldoz rá 2020-ig.

A projekt indulása különösen fontossá vált Európának, miután 2012-ben tíz év elteltével elveszítette a kapcsolatot a szintén Föld-megfigyelő Envisattal. A hat műholdasra tervezett hálózat első képviselőjét 2014 áprilisában bocsátották fel.

Megosztás