Segíts, hogy a magányosan élő idősek is örüljenek karácsonykor!
A szeretet ünnepének közeledtével egyre többekre tör rá a magányosság érzése, amely különösen az idősek otthonában élő, vagy magukra hagyott idős embereket érinti. Pár apró gesztus azonban sokat segíthet. Immár a Felvidéken is van lehetőség egy cipősdoboznyi „szeretetet” eljuttatni az idősek házaiba vagy szamaritánus otthonokba.
Napjainkban egyre több segélyszervezet vagy magánember kínál lehetőséget arra, hogy rászoruló családoknak adakozhassunk a szeretet ünnepének közeledtével. Minden segítő szándékú ember számára ismert a Nyilas Misi karácsonya, vagy a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz-akciója, amelyekbe bekapcsolódva egy doboznyi szeretetet, azaz ajándékot küldhetünk olyanoknak, akiknek szomorúbb a karácsony.
Nem szabad elfeledkeznünk az otthonokban vagy hospice házakban élő szépkorúakról sem, akiket rosszabb esetben nem látogat senki.
Egy kiváló szlovákiai magánkezdeményezésnek köszönhetően tavaly óta már a Felvidéken is lehetőségünk van olyan szervezett gyűjtésben részt venni, amelynek eredményeképpen idősotthonokba jutnak el az ajándékokkal és apró figyelmességekkel megpakolt dobozok.
A „Mennyi szeretet fér el egy cipősdobozban” (Koľko lásky sa zmestí do krabice od topánok?) elnevezésű gyűjtőakciót magánszemélyek hozták létre a tavalyi év folyamán. A szervezők egy cipősdoboznyi méretű ajándék összeállítására hívják fel a jótékony embereket. A doboz tartalmazzon valami édességet vagy sós finomságot, valamit, ami a bensőt melengeti (tea, kávé, forró csokoládé), valamit, ami kívülről melegít (sapka, sál, kesztyű, zokni), kozmetikai vagy tisztálkodási szereket és valami külön, szívből jövő kedvességet a megajándékozott idős ember számára.
Ebből áll össze a szeretetdoboz tartalma. A dobozt és annak tetejét is külön kell becsomagolni. Az érdeklődők ITT találják a gyűjtést levezénylő személyek elérhetőségét és azt, melyik otthonoknak gyűjtenek.
A szeretetdobozokat december másodikáig kell eljuttatni a gyűjtőpontokra. Az átadó ünnepségen bárki részt vehet a koordinátorokkal való előzetes egyeztetés alapján. Azt, hogy férfinak vagy nőnek szánjuk-e az ajándékot, szintén velük lehet megbeszélni. A szervezők kérik a segítőkész embereket, alkoholos tartalmú italokat, használt dolgokat és gyertyát ne rakjanak a dobozokba.
Megkerestük az országos mozgalommá alakult program egyik koordinátorát, Silvia Slobodovát, aki a mátyusföldi régióban zajló gyűjtést is irányítja. Elmondta, a kezdeményezés egy civil aktivistának, Janka Galatovának köszönhető, aki a tavalyi évben egy külön Facebook csoportot alakított, ahol felhívást helyezett el az időseknek való gyűjtés ötletével.
Megszólította ismerőseit, hogy csatlakozzanak hozzá, és ajándékozzanak meg harminc idősek otthonában élő szépkorút a saját régiójukban. Silvia is csatlakozott a lélekmelengető akcióhoz, és két hét alatt hétszáz dobozt sikerült összegyűjteniük. Idén új rendszert dolgoztak ki, amelybe már más önkénteseket is bekapcsolódtak, akik saját mikrokörnyezetük gyűjtését koordinálják. Az aktivisták a dobozok átadásának napjára karácsonyi programot is szervezhetnek a hozzájuk tartozó idősek otthonába. Idén már hetvenhét személynél lehet leadni a dobozokat országszerte.
Célul 4700 szeretetdoboz összegyűjtését tűzték ki, amennyiben több doboz gyűlik össze, a várólistás otthonok is sorra kerülnek.
„Nem számítottunk ekkora érdeklődésre. Látni, hogy az embereket megérinti a felhívásunk, nagyon jó érzés. Az igazi, őszinte segítségnyújtás, a jótékony cselekedet és a rendkívüli szívélyesség érzése benne van minden dobozban. Boldog az is, aki a cipősdobozt megtölti, az is aki átveszi, boldogok a szociális munkások az otthonokban, hogy nevetni látják a sok nagymamát és nagypapát, és nem utolsó sorban a nyugdíjasok, akik megkapják az ajándékot. Csodás ereje van egy cipősdoboznak” – meséli lelkesen Silvia.
Hozzáteszi, az egyik oldalon ott vagyunk mi, akik hetekig törjük a fejünket, mert nem tudunk már mit ajándékozni a családtagjainknak, hiszen mindenünk megvan, a másik oldalon meg ott van egy néni, vagy egy bácsi az idősek otthonában, akinek van egy életnyi mesélnivalója, de nincs kinek elmondania, és aki már annak is örül, hogy van kivel kártyáznia az uzsonna után, nem vár ő senkitől sem ajándékot, és csak hitetlenkedve pislog örömében, hogy valaki meglepte.
– zárja le beszélgetésünket Silvia.
November végének közeledtével egyre több keresztény ember szívében gyullad fel a várakozás fénye. Még ha a mindennapok forgatagában tagadjuk is, az adventi időszak képes valamiféle nyugodt varázst kölcsönözni az átlagos rohanás közepette, ajándékokat választunk és várjuk azt a pár napot, amikor minden lelassul, és parányival békésebbé válik a világ.
Élnek azonban körülöttünk olyanok, akiknek a várakozás időszaka nem a fényt, hanem a szomorúságot és a magány érzését hozza el, nincs kire vagy mire várniuk, nincs kinek ajándékot készíteni, és nem jön haza hozzájuk senki.
Apró gesztusokkal, jószándékkal őket is megtalálhatjuk.
