2019. március 28., 20:07

Rozsnyón is kezdetét vette a II. Rákóczi Ferenc emlékév

Rozsnyón is elkezdődtek a II. Rákóczi Ferenc emlékév eseményei, március 27-én előadásokkal emlékeztek meg arról, hogy a fejedelem 1676-ban ezen a napon született.

img_4470.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Fotó: Fábián Gergő

A II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem című rendezvény sokakat vonzott, a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház nagyterme megtelt érdeklődőkkel.

Palcsó Zsóka, a Rozsnyó és Vidéke Célalap, illetve a Rákóczi Magyar Ház Polgári Társulás elnöke emlékeztetett, hogy a 2019-es évet a magyar Országgyűlés – Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének kezdeményezésére – II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította, mégpedig abból az alkalomból, hogy 315 éve választották meg őt erdélyi fejedelemmé.

A nagyságos fejedelem Kassához és Rozsnyóhoz számos szállal kötődik, s ezeket követték végig a rendezvény előadói. Balassa Zoltán újságíró és helytörténész arról beszélt, hogy Kassa milyen szerepet töltött be II. Rákóczi Ferenc életében, Beke Zoltán helytörténész pedig a fejedelem rozsnyói tartózkodását ismertette.

Fotó:  Fábián Gergő

Balassa Zoltán elmondta, ha a fejedelem és Kassa kapcsolatát vizsgáljuk, ismernünk kell az akkori politikai közeget is, ezért röviden ismertette a mohácsi csatától a szatmári békéig tartó időszakot, majd kitért Kassára, ismertette azokat a Rákócziakat, akik szerephez jutottak a város történetében.

Rámutatott, II. Rákóczi Ferenc első kassai emléke a nevelőapja, Thököly Imre által tartott kuruc országgyűlés volt 1683-ban. Később, miután a szabadságharc élére állt, hosszabb időt töltött a városban, amely Felső-Magyarország kulcsa volt. Kassa ostroma 1703-ban kezdődött, Rákóczi 1704-től 1711-ig bírta a várost, ahol 1706 és 1709 között gyakran tartózkodott. Beniczky Gáspár naplója alapján azt is ismerjük, a fejedelem hogyan osztotta be kassai napjait. 1709 júliusában és novemberében II. Rákóczi Ferenc az erődítési munkálatok ellenőrzése céljából visszatért a városba. Ezután kassai hívei már nem láthatták személyesen – magyarázta a helytörténész.

Fotó:  Fábián Gergő

A sokak által ismert, jelenleg Borsiban található Rákóczi-szoborról is szót ejtett, mivel ahhoz családja is kötődik. Mint elmondta, Mayer Ede alkotása egykor Zólyom főterén állt, magyar mozdonyvezetők állíttatták 1907-ben. A mellszobor később eltűnt. A háború után az édesapja vezette a zólyomi vár restaurálási munkálatait, az udvaron, egy pajtában rábukkant a szoborra. Az később Fülekre, majd 1969-ben Borsiba került – fejtette ki Balassa Zoltán.

Rozsnyón bővítenék a Rákóczi-emlékhelyek sorát

Beke Zoltán előadása elején ismertette Rozsnyó történetét, majd elmondta, több forrásban is találhatunk említést Rákóczi rozsnyói tartózkodásáról, illetve ennek hatásairól. A fejedelem 1706-ban Rozsnyóra hívta össze az országtanácsot, ahová november 26-án Rimaszombatból érkezett, s bevonulásáról részletes leírás maradt.

Fotó:  Fábián Gergő

Csekély megszakítással karácsonyig, majd 1707 januárjának közepétől február elejéig folytatta Rozsnyón nagy fontosságú tanácskozásait. Itteni tartózkodása fordulópontot jelentett a város fejlődésében, lecsillapította a magyar-német nemzetiségi és vallási viszálykodást, a magyar polgárság ekkor ragadta magához a vezetést, Rozsnyó ekkor vált magyar várossá.

Eközben a város gazdaságilag is fejlődött, megnőtt az iparosok forgalma. A kuruc sereg számára fegyvereket is gyártottak Rozsnyón és környékén, szuronyokat, szablyákat, puskákat, ágyúgolyókat és gránátokat, de ruházati cikkeket is szereztek be innen.

Fotó:  Fábián Gergő

A fejedelem rozsnyói tartózkodása során az egykori bányakamara épületében rendezkedett be, innen irányította a szabadságharcot, ez az épület szolgált a tanácskozások színhelyéül is – mondta Beke Zoltán hozzátéve, bizonyíték nincs rá, de a köztudatban az él, hogy itt volt Rákóczi pénzverdéje is.

A város lakói hűen őrizték – és őrzik a mai napig – a nagyságos fejedelem emlékét. Ennek egyik példája, hogy a Polgári Társalgási Egylet és a Rozsnyói Társalgási Egylet szervezésében 1903. december 20-án nagyszabású Rákóczi-emlékünnepet tartottak, ennek keretében leplezték le a városháza főbejárata fölött elhelyezett márvány emléktáblát.

Emellett Rozsnyó főterét majd két évszázadon át Rákóczi térnek hívták, a közepén pedig a Rákóczi-őrtorony áll, melyből nagyon sokszor szólalt meg a tárogató hangja, kuruc nótákat is eljátszva. Beke Zoltán hozzáfűzte, a rozsnyóiakban már rég megfogalmazódott a vágy és a gondolat, hogy bővüljön a Rákóczi-emlékhelyek sora. Emléktáblával vagy domborművel szeretnék megjelölni azt a helyet, ahol egykor a nagyságos fejedelem lakott és a szenátus tanácskozott.

Fotó:  Fábián Gergő

„Ez anyagiak híján még várat magára, de nincs kétségem afelől, hogy egyesítve a nemzet és a rozsnyóiak erejét, egykoron ezen szándék is valóra válhat” – fogalmazott.

Az előadásokat követően a rendezvény résztvevői II. Rákóczi Ferenccel foglalkozó kiadványokat, valamint a rozsnyói levéltárban a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos levelek másolatait is megtekinthették.

Fotó:  Fábián Gergő

img_4470.jpg
Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.