2018. szeptember 25., 13:16

Régi adósságot törleszt Dunaszerdahely

Dunaszerdahely városa régi adósságot törleszt azzal, hogy ami más városban, községben természetes, az most válik csak a városban azzá. A hősi halottak emlékére felállított világháborús emlékműről van szó. Azoknak a katonáknak állítunk emléket, akik az I. és a II. világháborúban hősi halált haltak, akik nagy része idegen földben nyugszik. Mert a múlt nemzedékének igenis kötelessége az emlékezés, és egyben a jelen és jövő ifjúságának példát mutatni, ugyanakkor figyelmeztetni is őket a háborúk borzalmaira.

Dunaszerdahelyi világháborús emlékmű
Médialapozó

Dunaszerdahely városának nem volt világháborús emlékműve, erre az első világháború befejezésének 100. évében kerül majd sor. Az emlékmű hiánya, a hősi halottakról való méltó megemlékezés arra sarkalta a város polgármesterét és az önkormányzatot, hogy cselekedjen. A rendszerváltás után bár kiegészült a Szent István parkban Nagy János: A fasizmus áldozatainak emlékére állított alkotása, mégsem mondhatjuk külön emlékműnek.

Az egykori téren régen az ereklyés országzászló állt Dunaszerdahelyen, majd a kommunizmusban és a szocializmusban a partizánoknak emléket állítva került sor 1971. május 7-én. Előtte is állt már egy kisebb vörös csillagos emlékmű, hiszen az országzászlót mindenképp el kellett tüntetni, mint nagyon sok más magyar emléket a városban. A rendszerváltás után kiegészült a magyar katonák neveivel a mártíremlékmű körüli park, de különálló saját emlékmű még mindig váratott magára.

Közben a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 városvédő egylet kezdeményezésére sikerült az önkormányzattal karöltve teljesen felújítani a Sikabony határában található egykori hadifogolytábor temetőjét. November 2. pedig a város egyik emléknapja is lett, ekkor emlékezünk meg a I. és II. világháború dunaszerdahelyi hősi katonahalottjairól és polgári áldozatairól. Mécsest gyújtottunk a mártíremlékműnél, a mellette lévő gránitból készült sírköveknél, a városi temetőben a katonasíroknál és a hadifogolytábor temetőjénél található kápolnánál is.

De nem tudtunk-tudunk egy helyen emlékezni a világháborúkban elhunyt dunaszerdahelyi katonákra. Jól van ez így? Véleményem szerint nagyon nincs! Főleg annak fényében, hogy már az első világháborúban megfogalmazódott a hősi halottak emlékére felállítandó emlékművek igénye.

1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy tett javaslatot egy törvény elfogadására, hogy annak alapján minden település állítson emléket a világháborúban elesett hőseinek. E kezdeményezéssel azonosult gróf Tisza István miniszterelnök, aki beterjesztette a képviselőház elé a 1917. évi 8. törvénycikket.

E törvény kimondja, hogy
"1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.
2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel."
1924 májusában a nemzetgyűlés törvénybe iktatta (az 1924. évi 14. törvénycikk) a hősi halottak emlékének megünneplését, és a Hősök Emlékünnepét, május utolsó vasárnapját a nemzeti ünnepek közé sorolta. Keresztes-Fischer Ferenc belügymin. 1942. IV. 17-i 28.282. sz. rendeletével fölszólította a hatóságokat, hogy „az 1938. év óta történt hadműveletekben hősi halált halt honvédeink neveit volt lakóhelyük világháborús emlékművén a községek/városok megörökítsék”. Május utolsó vasárnapját a hősök napjává nyilvánította, melyen az emlékműveknél minden évben ünnepi megemlékezést tartottak. A II. világháború után e napot már csak az emigrációban élő magyarság ünnepelte, Magyarországon és a szocialista berendezkedésű államokban nem lehetett. Vagyis helyette a felszabadító hős szovjet katonákat ünnepelték.

A Magyar Katolikus Lexikonban a hősi halott jelentése a következő: háborúban, illetve fegyveres harcban, kötelességteljesítés közben életét vesztett katona. - A vitéz helytállást, önfeláldozást tanúsító katonákat a késő középkor óta hősnek nevezték.

Városunkban Nagy Attila helytörténész elmondása szerint folyt is gyűjtés az emlékmű felállítására, de az nem valósult meg.

Remélhetőleg ennek az áldatlan állapotnak vet véget az önkormányzat azzal, hogy a szeptemberi képviselő-testületi ülésen 13 igen 2 nem és 7 tartózkodó szavazat mellett elfogadták Lebó Ferenc magyar szobrászművész, éremművész tervezetét a világháborús emlékművet illetően.

Az emlékmű Dunaszerdahely városában az ún. állomásparkban kerül majd elhelyezésre. Felhívások és kutatások eredményeként kerülnek majd rá a katonahősök nevei. A magyar államiság jelképeit tartalmazó alkotás felavatására még az idén sor kerülhet.

Régi adósságot törlesztünk az emlékmű felállításával. Méltó hely lesz a megemlékezésre azon dunaszerdahelyi katonák előtt, akik életüket adták a hazáért, a városért, az itt élőkért.

Dunaszerdahelyi világháborús emlékmű
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.