2022. június 18., 11:43

Régészeti kutatás magyarlakta vidékeken

Végre erre is odafigyelnek! Ásatások zajlanak májustól őszig hét településen a Barsi Múzeum és a Sine Metu polgári társulás együttműködésében. Az Árpádok nyomában projekt keretében középkori templom- és kolostormaradványokat, földvárat, kutat tárnak fel az Érsekújvári és Lévai járásban.

ásatás - Kőhídgyarmat
Fotó: Bokor Klára
Balról jobbra: Juhász Gyula helytörténész, Paterka Pál régész, Duba Réka, a Sine Metu munkatársa, Bali Henrietta, a Barsi Múzeum igazgatója

Orosz Örs, a Sine Metu vezetője kifejtette, a Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével zömmel Árpád-kori emlékek után kutatnak, a feltárás eredményeit nyílt napokon mutatják be az érdeklődőknek. A munkát kisebb részben saját, nagyobb részben magyarországi forrásból fedezik. 

Kőhídgyarmaton nemrég fejeződött be a kistatai templom feltárása, olyan nem várt eredményességgel, hogy a feltárást egy héttel meghosszabbították.

Pár nappal a kutatás befejezése előtt késő délután még a helyszínen találom a kutatókat: Paterka Pál régészt, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal kirendeltségének munkatársát, Kvitek Mariánt, a Bényi Múzeum tulajdonosát, sőt még a Barsi Múzeum igazgatóját, Bali Henriettát is. Lelkesen arról beszélnek, merre kellene még kutatóárkokat ásni, a feltárt falak alapján hogyan kell elképzelni a templomot, milyen leletek kerültek elő eddig.

ásatás - Kőhídgyarmat
Fotó:  Bokor Klára

Paterka Páltól megtudjuk, 2018-ban is végeztek a területen földradaros mérést a nyitrai régészek Juhász Gyula párkányi helytörténész munkája alapján, aki feldolgozta a kistatai templom történetét a fellelhető írásos forrásokból. Tavaly a Sine Metu társulás megismételte a georadarozást. Stibrányi Máté régész és geofizikus csapata már érzékenyebb műszerekkel kutatott. Részletes tervet tudtak bemutatni, mi lehet a föld alatt, ez az ásatás megkezdésekor nagyon nagy segítséget jelentett. 

Pontosan tudjuk, mikor pusztult el a templom

Juhász Gyula, a Párkányi Városi Múzeum vezetője, lelkes helytörténész, szinte minden szabad percét az ásatás körül tölti. Elmondja, a hely története I. István korában kezdődik. Egy 13. századi krónika szerint élt akkoriban a királyi udvarban egy Deodetus nevű gróf, a kis István nevelője, akit ő Tatának nevezett.

Amikor Istvánt trónra emelték, adományokat juttatott neki a Garam mellett. Ő lehetett az alapítója a korabeli Tata, 1380-tól Kistata településnek. S ahol falu volt, templom is volt. A feltárás rámutatott, létezett itt egy román kori templom, hiszen a falakat egyenesen a régi templom körüli sírokra építették rá. 

ásatás - Kőhídgyarmat
Fotó:  Bokor Klára

– Az 1755-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv még számba veszi a kistatai templomot, de már romos állapotban. Az 1732-es jegyzőkönyvben is az áll, nincs a templomnak más felszereltsége, csupán egy kőasztal. Úgy néz ki, a kőasztalt megtaláltuk az ásatás során. Egyes adatok szerint 1775-ben ennek az elpusztult kistatai templomnak a köveiből építették fel a nánai Szent Vendel-kápolnát – sorolja kutatásainak eredményeit Juhász Gyula. 

Hatszáz év egy tárológödörben

Két kutatóárokban már az első napon gyönyörű leletek kerültek elő. 

– Megtaláltunk egy falat, másnap bebizonyosodott, csatlakozik egy sarokra. Az érdekes datálású pénzleletek a második napon kerültek elő. Egy gödörben 1130-tól 1733-ig találtunk pénzérméket, körülbelül húsz darabot. A pénzleletek arra utalnak, hogy itt az Árpád-kortól egészen a 18. század közepéig szakrális tevékenység folyt, működő templom lehetett folyamatosan. Ugyanitt tárológödröt is találtunk, amit nem tudunk datálni. Lehet akár őskori is. Legszebb leletünk az oltár-asztal fundamentuma. Innen tudtuk beazonosítani a templom további részeit. Lehetett itt még kolostor is, hiszen az írásos források említik. Bizonyos feltárt elemek a kolostor létét sejtetni engedik, de ennek bizonyítására további feltárási munkálatokra lenne szükség – sorolja izgatott lelkesedéssel Paterka Pál. 

Sípol a fémkereső, mindenki odatódul a gödör szélére. Ez is „csak” koporsószög lesz, netán más? Egy félpénz kerül ki a földből. Egyelőre nem lehet azonosítani, talán a tatárjárás korából. Könyves Kálmán korából származik a legrégebbi pénzérme, amely lehet akár 11. századi is.

ásatás - Kőhídgyarmat
Fotó:  Bokor Klára

Kiástak már oszloplábazatot, cserépedény-töredékeket, gyűrűket, különböző korokból vasszögeket és egy gyönyörű korpuszt is. Bali Henrietta a sírokból előkerült koponyák némelyikét is érdekesnek találja, úgy véli, jó lenne antropológusnak is megmutatni őket.

Ki van ásva az információ

 – Dokumentáltuk, bemértük, lerajzoltuk, a leletek feldolgozás alatt vannak. A munkálatok után az önkormányzatok mérlegelhetik, mihez kezdenek az eredménnyel – sorolják a kutatók. Ha a gödröket nyitva hagynák, azok idővel bedőlnének, tönkremennének az időjárás viszontagságaiban. A föld alatt viszont őrzik az információt és bármikor megnyithatók. A helyszínen prezentálható, kiemelhető lehet egy visszaépített alaprajz is – ez lenne a legszebb és leglátványosabb, ami a községek látnivalóit szélesítené.

ásatás - Kőhídgyarmat
Fotó:  Bokor Klára

A kutatók a Sine Metu társulással együtt publikálni fogják az eredményeket és vándorkiállítás is készül az ásatásokból. A leletek többsége a Barsi Múzeumba, illetve a Párkányi Városi Múzeumba kerül.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/24. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.