Rákóczi Szövetség: csaknem 70 alkotás érkezett a Felvidékről kitelepített magyarokra emlékezve

Martényi Árpád jelenleg a Rákóczi Szövetség alelnöke, de annak idején ő is érintett volt a kitelepítésekben. Õ még 1943-ban Eperjesen született, édesapja az eperjesi magyar párt elnöke volt, de a háború után nem kívánatos személlyé vált, így az egész családot áttelepítették Magyarországra, 1947 őszén. Bátaszékre kellett volna menniük, azt a helyet jelölték ki nekik lakhelyül, de mivel voltak rokonaik Budapesten így a fővárosba költöztek.

Akiket kitelepítettek, azoknak egy egész élet munkáját, egzisztenciákat kellett otthagyni és itt Magyarországon újrakezdeni mindent – mondta az M1-nek nyilatkozva Martényi Árpád.

Rákóczi Szövetség alelnöke arról is beszámolt, hogy visszaemlékezések alapján bizony voltak családok, akiket elszakítottak egymástól. „Nem voltak tekintettel arra a csehszlovákiai hatóságok, hogy egy család tagjai éppen abban a pillanatban merre voltak. Akik ott voltak, azokat kitelepítették, aki nem volt ott, azokat nem” – mondta. Hozzátette: többnyire a szétszakított családoknak sikerült később találkozniuk.

Sajnos már kevésen élnek azok közül, akiknek eleven emlékeik vannak a kitelepítésről, éppen ezért a Rákóczi Szövetség egy pályázatot hirdetett, amiben arra biztatták a fiatalokat, hogy kérdezzék meg szüleiket, még élő nagyszüleiket arról, ami történt, és azt jegyezzék le, hogy megmaradjon az utókornak. „Ez olyan esemény volt, ami elrettentő példaként kell, hogy szolgáljon a jövőben, hogy ilyen újra nem történjen meg” – nyilatkozta Martényi Árpád.

A Rákóczi Szövetség alelnöke felidézte: öt éve döntött úgy az Országgyűlés, hogy április 12-ét a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének emléknapjává nyilvánítják. Azért ezt a napot, mert hetven évvel ezelőtt ezen a napon indult el az első vagon a Felvidékről - tette hozzá Martényi Árpád, aki az M1 műsorában kiemelte: "elrettentő példaként kell, hogy szolgáljanak a történtek".  

A magyar külpolitikának is köszönhető a felvidéki kitelepítés mérséklése

Stark Tibor történész szerint a jó magyar külpolitikának és a nyugati hatalmaknak is köszönhető, hogy annak idején Csehszlovákiában nem valósult meg a teljes magyar kisebbség felszámolása.

A felvidéki kitelepítések 70. évfordulója alkalmából a szakértő az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában azt mondta, Beneš vezetésével a csehszlovák kormány meg akartak szabadulni a német és a magyar kisebbségtől. A 3,5 milliós német kisebbséget fel is számolták, a magyar kisebbség felszámolását viszont a jó magyar külpolitika és a nyugati hatalmak nem engedték.

Ezt követte a lakosságcseréről szóló egyezmény, de ez Magyarország szempontjából végül hátrányos volt. A történész felhívta a figyelmet arra is, hogy a felvidéki magyarság körében volt ellenállás: egy népi szövetség nevű “földalatti” szervezet tartotta a magyarságban a lelket és segített adatokat gyűjteni a magyarok elleni atrocitásokról.

Az Országgyűlés 2012. december 3-i határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról, valamint azt is, hogy támogatja a kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését. Az Országgyűlés emellett kifejezte nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.