Pozsonyligetfalu új logóján egy szocreál panelház „ékeskedik”
Pozsonyligetfalu (Petržalka) nem régiben új logót kapott. A legnagyobb pozsonyi városrész az év elején grafikai pályázatot hirdetett meg egy új, modern logóterv elkészítésére. A két hónapig tartó verseny során 41 pályázat érkezet. A győztes logón a nem éppen ékes, kuriózumként emlegetett panellakások is megelevenednek.
Radovan Choleva, a pozsonyligetfalui helyi hivatal kommunikációs osztályának vezetője elmondta, az új logónak Pozsonyligetfalu identitását kell visszatükröznie. „Pozsonyligetfalunak eddig csak címere volt, amely ma már nem felel meg a mai modern kommunikáció igényeinek, ezért úgy döntöttünk, hogy hasonlóképpen ahogy más városok esetében, úgy Pozsonyligetfalu mint Pozsony legnagyobb városrésze is megérdemel egy logót, amely láttatja identitását” – nyilatkozta Choleva.
Pozsonyligetfalu három jellegzetességét eleveníti meg
A 41 pályázatból kikerült győztes logó alkotója a trencséni Juraj Hatlas. Elmondása szerint az új logó három Pozsonyligetfalura jellemző elemet jelenít meg:
– mondta el Hatlas. A három szimbólum egyben vizuálisan „P” alakot formál, ami a városrész szlovák elnevezésének (Petržalka) kezdőbetűje.
A versenyre érkezett pályázatokat egy ötszemélyes zsűri bírálta el, melynek elnöke Stanislav Stankoci, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola (VŠVU) Vizuális Kommunikáció Tanszékének rektorhelyettese. A szlovák zsűri számára különösen fontos szempontnak bizonyult a logó kreatív feldolgozása, annak egyedisége és eredetisége, mint ahogy a logó technikai felhasználhatósága is különböző applikációk számára. Az anonim versenyre minden olyan professzionális grafikus pályázhatott, akinek legalább ötéves gyakorlata van. A győztes alkotó nyereménye 5000 euró lett.
Mi a baj Pozsonyligetfalu régi címerével?
Pozsonyligetfalu címere a 19. század közepéről származik. Hat fa látható rajta, egy nagyobb az előtérben, öt kisebb pedig a háttérben. A címer ma már csak jelképesen tükrözi vissza azt a történelmi települést, amelyet erdők, gyümölcsösök és kertek tarkítottak – mondta el lapunknak Brogyányi Mihály helytörténész.
Ligetfalu érdekessége, hogy a középkorban, mint Pozsony tartozéka, magyar településnek számított. Erre utal régi Ungerau elnevezése is, melynek jelentése „magyar liget”. Ez a név később Engerau-ra módosult. A 16. század során, amikor törökök dúlták fel a térséget, elpusztult az itteni magyar lakosság, majd ezután a település német lakossággal gyarapodott.
- hangsúlyozta Brogyányi.
A hírhedt panelrengeteg
Csehszlovákia megalakulása után szlovák és cseh ipari munkások kezdtek el nagy számban beköltözni Pozsonyligetfalura, amely így Pozsony munkásnegyedévé vált. Az itt dolgozó munkások és hivatalnokok azért költöztek ide, mert itt sokkal olcsóbban jutottak lakásokhoz és a telkekhez - ismertette a helytörténész. Rövid időn belül így rengetek új szlovák és cseh lakos telepult ide. Ennek hatására a régi falusi, természettel övezet környezet nagyon gyorsan eltűnt, és felváltotta a nem éppen ékes paneldzsungel.
Csehszlovákiában a háború utáni gyors urbanizáció miatt sok, és lehetőleg gyorsan elkészülő lakásra volt szükség, ezért döntöttek a panelházak építése mellett. Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe pedig éppen Pozsonyligetfaluban épült fel.
A szocreál építészet egyik "gyöngyszemének" kezdetei az 1960-as évekbe nyúlnak vissza. Az urbanizáció erősödő következményeinek hatására már akkor megszületett a terv az egykori, mintegy 15 ezer lakosú Ligetfalu "átrendezéséről", amely eredetileg mintegy 1800 hektáros terület beépítésével számolt.
Ez a pozsonyligetfalui panelházakból álló lakótelep, amelyet Václav Havel egykori csehszlovák elnök egyik alkalommal "nyúlketrecnek" nevezett, ma az új pozsonyligetfalui logó egyik fő eleme. Sajnos a rohamos építkezések hatására az eredeti településre jellemző, természettel övezet környezet mára már tényleg a múlté. Az újonnan betelepülő szlovák lakosság pedig oly keveset tudd a település eredeti kinézetéről, hogy számukra a panelházak sivataga jellemzi a legjobban „Petrzsalkát”.
