Pozsony történelmét csodás műtárgyak elevenítik fel - KÉPGALÉRIÁVAL
Az Fő térre nyíló Óvárosháza Pozsony egyik legszebb épülete. Három stíluskorszak, vagyis a gótika, a reneszánsz és a barokk jegyeit ötvözi. A történelmi műemléképületben működő Várostörténeti Múzeum kiállítását vétek lenne kihagyni. Rendkívül izgalmas tárlata Pozsony város történelmét mutatja be.
Nem is hinnénk, hogy a pozsonyi Várostörténeti Múzeumban kiállított műtárgyak közül mennyi esetében figyelhetünk fel magyar vonatkozásokra. Mivel a tárlat tényleg nagyon gazdag, így helyszűke miatt csak néhány érdekességet említünk.
Az elsők között a szakrális jellegű műalkotásokat tekinthetjük meg. A fából faragott, polikróm festésű szakrális szobrok neves szenteket ábrázolnak. Egyik sarokban feltűnik Szent István királyunk szobra is. Különösen szépek a kiállított korabeli hímzett miseruhák és liturgikus eszközök. Ezen kívül egy közép-európai fafaragó által készített szoborra lehetünk figyelmesek, amely Szent Imrét ábrázolja, felette a magyar címer látható a falra festve, háttérben a kétfejű osztrák (Habsburg) sassal.
A legrégibb szakrális műtárgyak magas rangú egyházi képviselők hagyatékából származnak. Több alkotás a helyi kolostorokból (irgalmasok, orsolyiták, jezsuiták, Szent Erzsébet-rendiek) került a múzeumba, vagy városi műkereskedőktől (leginkább Kohn) vásárolták meg őket.
2019. október 10-én leplezték le Pozsony város bronzmakettjét a Vajanský-rakparton. A dombormű a történelmi Pozsonyt ábrázolja 1765-ben, Mária Terézia uralkodásának idején. A bronzöntvény egy 1913-ból származó gipszmakett alapján készült, amelyet a Pozsonyi Városi Múzeumban ugyancsak megtekinthetünk.
A gipszmakettet Adolf Stephanie készítette. A Vajanský-rakparton látható bronzmakett valójában ezt másolja, azzal a különbséggel, hogy az eredetin még magyar nyelvű szöveg olvasható a dombormű sarkán elhelyezett keretben, a mostanin viszont már szlovák.
A történelmi Óvárosháza három legszebb történelmi helyiségeibe költözött be a Városi Múzeum, amely 1869 októberében már a nyilvánosság számára is megnyitotta kapuit. Pozsonyban azonban már a 19. század ötvenes éveiben múzeum létesítését fontolgatták. 1856-ban Természettudományi múzeum alakult a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület jóvoltából.
A városi múzeumot a Pozsonyi Városszépítő Egylet alapította 1868-ban. Céljuk volt ezzel egy kultúrtörténeti tárlatot is létrehozni a városban. Az intézmény létesítését Könyöki József régész és tanár kezdeményezte. Ugyanakkor a múzeum megalakulását több neves magyar személyiség is támogatta: Rómer Flóris régész és művészettörténész, Batka Nepomuki János orgonista, zeneszerző, avagy Rakovszky István történész.
A múzeum tárlatát a kezdetekben főként érmék, történelmi dokumentumok és könyvek, illetve grafikák és rézmetszetek alkották. A pozsonyi múzeumnak 1896-ban más városban is sikerült bemutatni kollekcióját, mégpedig nagy sikerrel a millenniumi kiállítás során Budapesten.
A történelmi Óvárosháza épületében egykor a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt. A múzeum egyik tanácstermében színes gótikus freskók elevenednek meg. A tanácsterem falait egykor a történelmi Magyarország- és más világtérképek díszítették, később az uralkodók portréi kerültek a falakra.
A stukkók mestere, az olasz származású Bastiano Corati Orsati 1695-ben díszítette ki a városháza tanácstermének mennyezetét, gazdag stukkókeretbe foglalva Jonas Drentwett freskóit. A mennyezet kagylós, gyümölcs-füzéres stukkó-díszítésének közepén egy négyszögletes keretben az utolsó ítéletet ábrázoló freskó látható.
A boltozat alatt további falfestményeket tekinthetünk meg: Salamon ítélete, az igazságszolgáltatás istennője Themisz (Iustitia). Ezek esetében ismeretlen a szerző kiléte. A gyönyörű barokk teremben egy hatalmas mélyzöld cserépkályha is látható 1872-ből, amelyet Könyöki József tervezett, rajta Pozsony címerével.
Külön érdekesség, hogy az épület részét képezi egy középkori kápolna, amelyet Szent Lászlónak szenteltek. 1443 előtt létesítették, ekkor a városi tanács az akkori esztergomi érseket, Szécsi Dénest fogadta benne.
Az oltár melletti falakon fennmaradtak a középkori freskók: valószínűleg Szent Imre és Szent Miklós ábrázolásai. A kápolna északi falain részben fennmaradtak a középkori falfestmények, ezek Krisztus keresztútjának jeleneteit ábrázolják. Ugyancsak megelevenedik Szent László királyunk arcképe is.
A városi múzeum gyűjteményében képzőművészeti alkotások egyik különleges fajtáját képezik a fára festett céltáblák. Ezek nagy részén a pozsonyi koronázások elevenülnek meg, de számos olyan darabbal is találkozhatunk, amelyen a korabeli Pozsony panorámája látható (pl. gőzhajó a Dunán), avagy a magyar koronázó ékszerek. A céltáblák a helyi lövészegyesület működésének értékes dokumentumai. Ugyancsak említésre méltó az a legyező, melyen II. Lipót koronázása (1790) elevenül meg, és amolyan emléktárgyként (szuvenír) funkcionált.
Aki kíváncsi Pozsony történelmére és a város magyar vonatkozásaira, ne hagyja ki a Várostörténeti Múzeum tárlatát, amely hétfő kivételével minden nap látogatható.
